Eger - hetilap, 1883

1883-04-12 / 15. szám

135 nyíre üdvösnek tartjuk, az első magyar emelkedését hazai s nem­zeti czéljainkkal szemben, befogja látni mindenki, hogy ez intézet emelkedése a nemzet ezéíjainak emelkedését is vonja maga után. II. (B. L.) Egy magyar vállalat érdemeit méltatni, örömmel ragadjuk meg a jó alkalmat. Az első magyar általános biztositó társaság huszonöt éves fennállását ünnepelte. Mi. és velünk sokan, még emlékeznek azon időkre, midőn ezen társulat alapítása, mint ha­zafias tény üdvözölt-etett az országban, mert nemzeti vívmány volt az, hogy az osztrák önkényuralom ellenzése daczára. nagy nehéz­ségek közt, egy magyar részvénytársulat alakulhatott, névben, szellemben, vezetésben magyar, székhelye Budapest, czélja a ha­zai közönséget szolgálni s elvonni azt az osztrák intézetektől, mikor a bécsi politika megkövetelte, hogy Magyarország pénzügyi és gazdasági függésben tartassék és Ausztria számára kiaknáz- tassék. Tőke Magyarországon kevés volt, hitel még kevesebb s egy magyar banktársulatot alapítani merész vállalkozás volt. mert előítéletekkel és ellenszenvvel kellett megküzdeni. Ma sok nagy­hírű politikusnak az a keresete, hogy bankelnök, részvénytársu­lati igazgató, avagy vasúti direktor s ebből virtust csinálni nem szokás, az illető nagy hazafiak jobban szeretik, ha ezt az embe­rek nem emlegetik, mint a dámák nem szeretik, ha a vendég a konyhában keresi fel őket. Valóban sokaknál jeleseink közül a bankigazgatóság konyhakérdés. Ez akkor máskép volt. Ha Deák Ferencz, Eötvös József, Károlyi György, Dessewffy Emil, Apponyi György, Sennyey Pál. Somssich Pál stb. alapítot­tak egy rész vény társulatot, bizonyára meg voltak győződve, hogy az első magyar általános biztositó társaság nemzeti intézet fog lenni a szó szoros élteimében. És nem csalatkoztak benne. Huszonöt éves múlt tanúskodik mellette. Hány pénzintézet van, szebb és sikerültebb ? Hány hi­vatkozhatnék negyedszázados működésének hasonló eredményeire '? Hogy magyar vállalat — igazán magyar, mert részvényesei is magyarok, tőkéje magyar értékekbe van fektetve, s tevékeny­sége a hazában fejti ki teljes erélyét; magyar, mert vezetése, szelleme, nyelve, tisztviselői csupa magyarok — viruljon és gya­rapodjék, mindenesetre kívánatos, mert az ily intézet, mint az első magyar általános biztositó társaság, fontos tényezője közigazdasági életünknek. De mi nem azt akarjuk megénekelni épen, hogy a részvényesek milyen jól jártak, kik 900,000 forintot fizettek be s ma 15 millió forint tulajdonosai, miután időközben 12 millió volt a tiszta nyereségük s a részvényesek oly dús osztalékokat szed­tek. hogy betett pénzüket kamatostul sokszorosan visszakapták. Ezért a részvényesek mondjanak köszönetét az igazgatónak. Mi azt akarjuk kiemelni, hogy mekkora közhasznot csinált az intézet az országnak fennállásának negyedszázada alatt. Lás­suk csak: kifizetett tűzkárokért 47,744.000 frtot. jégkárokért 14.923.000 frtot. halálesetek után 5,677.000 frtot, kiházasitásokra 1.784.000 frtot. évjáradékokban 322.000 frtot, összesen 70,450,000 forintot. Mennyi nyomort enyhített ezáltal ? Mennyi segítséget nyújtott nemcsak a szegény kárvallott embereknek, de az ország közgazdaságának is! Ez oroszlánrésze érdemeinek. Hogy közczélokra 168.000 frtot ajándékozott, tanúskodik ve­zetőinek nemes gondolkozásról. Nem minden társaság tesz igy ; vannak Budapesten nagy, gazdag bankok, melyek soha semmi közművelődési, jótékony avagy nemzeti czélra nem adnak egy krajczárt sem. sőt ezt elvileg és határozatilag kimondották, ügy tesznek, mint a háziúr, ki a kapu alá kiírja, hogy ,.ezen házban koldulni tilos“, ám a nemzetet, ha kérni jön, elutasítják, pedig tőle élnek s rajta nyerészkednek. Nem illeti e szemrehányás azon intézeteket, melyeket hazafiak alapítottak s jó hazafiak igazgat­nak. Az első magyar általános biztosító társaság mindig bőkezű volt, mikor Szeged elmerült 25.000 frtot adott, az akadémiának 10,000-et, másik 10,000 frtot a szerencsétlenül járt tűzoltók és ezek családjai segélyezésére, a veres keresztnek 10,000 frtot. ösz­töndíjakat fizet a gazdasági tanulóknak évenkint 2400 frtot stb. A rokoszenv tehát, melylyel az első magyar általános biz­tositó társaság országszerte találkozik, nem előszeretetből szárma­zik, hanem kiérdemelt. S midőn ezeket elmondottuk a társaságról, ezzel Lévay Hen­rik ur érdemeit soroltuk fel, ki huszonöt év óta, azaz kezdettől végig igazgatója a társulatnak, ki annak tervezője, lelke, vezető­je. Lévay urnák magánérdemei is vannak a tudomány, az írói egyletek és anemzet körül. Ismeretesek azok és róluk megemlékez­ve. szerénységét sértenék. Hanem a reá bízott társaság szeren- csekivánataihoz csatoljuk a magunk és sokak üdvözletét, kik őt még hosszú évekig kívánjuk a hazai intézet élén látni. Derék em­ber és jó hazafi, ezért áldja meg őt az Isten. (P. N.) Politikai heti szemle. London, ápr. 7. Okmányok és levelek kétségtelenné tették, hogy Whitehead (a Birminghamban elfogott boltos) összeköttetés­ben állott a Londonban elfogott egyénekkel, kik mind amerikaiak. Tegnap este a rendőrség biztos forrásból értesítést nyert, hogy Liverpoolból iszonyú mennyiségű robbanó anyagot küldtek Lon­donba. Eddig azonban e szállítmányt nem sikerült fölfedezni. El­lenben találtak egy legveszedelmesebb fajtájú pokolgépet. Az amerikai féni lapok nem győzik magasztalni a dynamit- politikát; legféktelenebb hangon ir Most, aki az összes uralko­dókat merénylettel fenyegeti s egész határozottsággal jelenti ki, hogy a moszkvai koronázás nem fog katasztrófa nélkül elmúlni. Az ir konvenczió Filadelfiában valószínűleg ki fogja jelen­teni, hogy Írország függetlenségének visszavivására a dynamit is felhasználandó. London, ápr. 8. Birminghamban nagy az izgatottság. A witheadi gyárakban a rendőrség 170 tont tiszta nitrogliczerint ta­lált elrejtve. E tömeget kellő számú szakértő munkás híjában el- távolitni egyelőre nem lehet. A lakosság e miatt elhagyni készül házait: e robbanó anyag elegendő arra, hogy az egész város le­vegőbe röpittessék. Nagy a pánik, hogy a féniek a gyártelepet hatalmukba fogják keríteni vagy az általános zavarban a rabok megszöknek börtöneikből, ezért a birminghami polgármester a fog­házak őrzésére katonaság kirendelését kívánta. Minden nagyobb városban 200 katona őrködik. A vasúti állomásépületekre számos titkos rendőr ügyel fel. A rendőrség értesült, hogy nagy mennyi­ségű robbanó anyagot készül a féniek bizottsága Londonba csem­pészni. Manchesterben és Bradfortban is óriási lett a rémület a fenyegetésre, hogy a féniek a városházát levegőbe fogják röpitni. E városokba idegent többé nem bocsátnak. A rendőrség elfogott egy Kirton nevű egyént. Az illető Irlandba való, de sokáig élt Amerikában. Azzal vádoltatik, hogy a tegnap elfogottakkal bűn­szövetségben állt. A rendőrség a Kirtonnál lefoglalt levelekből megtudta, hogy a gyilkos liga Kirtont kizárólag a robbantási mun­kák végrehajtására küldte ki. Az o 1 asz-osztrák-magyar-német szövetségről ér­dekes bécsi levelet közöl a berlini Tagblatt, melynek lényeges része igy hangzik : „Olaszország már hosszabb idővel ezelőtt csatlakozott a né- met-osztrák-magyar szövetséghez. Csakis csatlakozott, mert a kér­déses szövetség Írott, pontozatai nem engedték meg egy harmadik hatalomnak egyenlő jogokkal s kötelezettségekkel való bevonását, nem legalább 1884. október haváig s igy nem is lehetett a szó­ban forgó hatalmaknak hármas véd- és daczszövetségéről beszélni. A két szövetséges állam azonban már eleve kijelenté, hogy öröm­mel veszi bármely más állam csatlakozását békés törekvéseinek támogatásához. Anglia után Olaszország volt az első állam, a mely hajlandóságot mutatott ilyetén „csatlakozására s az olasz királyi pár bécsi látogatása után létre is jöttek e szóbeli megállapodá­sok : Olaszország ut ógondolat nélkül csatlakozik a német-őszt rák­magyar szövetség czéljaihoz. melyek első sorban az európai bé­kének fentartását tartják szem előtt ; a nemzetközi kérdéseket egyetértőleg intézik el, a mennyiben ez a diplomácziai útra tar­tozik ; Németország és Ausztria-Magyarország diplomacziailag tá­mogatják Olaszországnak vitális, főleg északi Afrikára vonatkozó érdekeit ; háború esetére kölcsönös jóindulatú semlegességet biz­tosítanak, hacsak érdekeik azt nem kívánják, hogy részt vegye­nek a háborúban; Olaszország azonban háború esetében semmi esetre sem áll a császári hatalmak s ezek sem Olaszország ellen­ségeinek oldala mellé. E megállapodások kétségkívül oly benső- ségére mutatnak a három hatalom viszonyának, hogy túlzás nél­kül lehet békeszövetségről szólani. írott szerződés vagy véd- és daczszövetség azonban nem létezik. Háború esetére kölcsönös ka­tonai segély nincs kikötve és még kevésbbé garantirozta a három hatalom egymás területi épségét. R ó m a, ápr. 8. A szenátus mai ülésében a külügyi költség- vetést tárgyalta. Pantaleon elismeri, hogy a kormánynak a nem­zetközi viszonyok iránt való magatartásában egy év óta valóban javulás állott be. Szónok ezután az egyiptomi angol-franczia el­lenőrzést bírálja és azt tartja, hogy Olaszország kirekesztése nem annyira Angolországnak, mint inkább Francziaország makacs el­lenségeskedéseinek tulajdonítandó. Szardíniát — mondja szónok — mely a francziáknak Tuniszban létele által fenyegetve van, védelmi állapotba kell helyezni és Tunisz megszállását semmi áron sem szabad elismerni. Szónok nem viseltetik ellenséges indulattal Francziaország iránt, mely inkább kóros állapotban van és mél­tányolja, hogy Mancini Ausztria-Magyarországgal és Németor­szággal együtt a szárazföldi politikát támogatta. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom