Eger - hetilap, 1883

1883-03-29 / 13. szám

122

ben 6.7,5 hekt., 1880-ban 3.88 liektl., 1879-ben 10.03 hektl.) Szőlő eladatott a külföldre 845.228 kilogramm, a belfogyasztásra 1,440.887 klg., összesen tehát 2,256.115 kgr. A becs- és eladási ára a mustnak általán az egész országra nézve 6.87 frt, a lehúzott uj bornak 7.94 frt, a közönséges bornak 12.14 frt, a finom csemegebornak 43.77 frt, az aszúnak 119 frt hektoliterenkint. A szőlőnek pedig 11 krajczár kilónként. Értéke a termett összes bornak 34,562.152 frt, az eladott szőlőnek 244.289 frt, együtt 34,806.436 frt (ezzel szemben 1881-ben 38,316.556 forint, 1880- ban 21,417.915 frt, 1879-ben 43,655.830).

— A jövő óvsz. jogászgyülés elé terjesztendő kérdések ezek: Az első szakosztály elé: I. Kivánatos-e a földbirtok átruházásának és eldarabolásának szabadságát korlátozni és ha igen. mily irányban, mely elvek szerint ? II. A nemzetközi magánjogban a lakhely vagy a honosság joga vétessék-e alapul és ez mily jogviszonyokra terjedjen ki ? III. A köteles részbe előre vett értékek beszámításának mennyiben legyen helye és a beszámítás (collatio) mely elvek szerint történjék. A második szakosztály tárgyául kitüzettek: I. A találmányi szabadalmak iránt alkotandó törvény milyen elvekre fektettessék. II. Kivánatos-e az 1876. XXVII. tör- vényczikkben a szenvedő váltóképességre vonatkozólag foglalt intézkedésnek módosítása és ha igen, mily irányban ? III. A takarékpénztári betéteknek milyen a jogi természete? A betevők jogainak megóvására szükséges-e törvényhozási intézkedés? A harmadik szakosztály tárgyaiul a mult jogászgyülésből időhiány miatt nem tárgyalt két kérdés tűzetett ki. A harmadik kérdés kitűzése az állandó választmány legközelebbi ülésére határoztatok. A negyedik szakosztály tárgyaiul kitűzettek •. I. Kivánatos-e, s ha igen, mily irányban a jogi szakoktatás reformja, tekintettel egyetemi és akadémiai oktatásunk tan- és vizsga- rendszerére? Kivánatos-e különösen annak gyakorlati irányát emelni, biztosítani s ha igen, mily intézmények és mily változtatások eszközlése által. II. A törvényhozás által adott felhatalmazás alapján kibocsátott miniszteií rendeletét, szabad-e újabb felhatalmazás nélkül rendeleti utón változtatni ?

— Az akáczfa mérges. A közönséges akáczfa (Robinia pseudo- acacia) a külföldről beszármazott fák közt legelőször hozatott be Észak-Amerikábol nagybani elterjesztés végett. Csakugyan mindenfelé el is terjedt, sőt némely helyen egész vad erdőket képez. Erdőszerüen is gyakran művelik. Fája asztalos, és kerékgyártó munkákra igen jó; erős hajtásai pedig kitűnő szőlőkarókat adnak. Némely helyen magvából lámpaolajat készítenek. Bajorországban pedig a virágfürtöket tojásos tésztába mártva és zsírban kisütve élvezik. Bouché szerint az akáczfa mérges és különösen az esz- tergályozáskor felszálló pora a munkásoknak hasmenést okoz. Aschersohn tanár említi, hogy gyermekek, kik az ákáczfagyöke- ret tévedésből édes gyökér helyett rágták, veszélyes mérgezési tünetek közt betegedtek meg.

— Francziaország gabna- és bortermése az utóbbi években jelentékenyen csökkent, A múlt évben 5—6 millió metermázsa gabnemüek, s 300 millió frank értékű borok vitettek be Fran- cziaországba.

— Sztupa és Krieger budapesti gyéiggszerészek nagyban ajánlják az általuk tokaji aszuborral készített Cltinai vas bort, mely az orsz. egészségügyi tanács véleményezése alapján, belügyminiszteri engedélylyel láttatott el. Nevezettek így nyilatkoznak: Minden orvos tudja, hogy a vérszegénység és annak okozatai (a sápkór, gyakori láz, görvély, általános testi ideggyengeség, migraine, bá- gyadság, étvágyhiány, szédülés, busongás, rendetlenség a női szervekben stb.) csakis a vas, mint a vér főalkatrészének adagolása által pótolható. De azt is tudjuk, hogy minden eddig ismert vas- vegyűlet az emésztést hátráltatja, s a gyomorban csak csekély részben, vagy éppen nem oldódik, minél fogva a vérbe nem is vezettethetik. Készítményünknél a vas teljesen oldva lévén a már magában is kitűnő gyógyhatású tokaji aszúban: az a legnagyobb könnyűséggel vezettetik a vérbe; csekély Chinin tartalmával kitűnő étvágyat gerjeszt, ami szintén nagy fontosságú körülmény a vérképzésre. Főraktár: gyógyszertár a ,.Magyar koronához“ Budapest, Kálvín-tér, honnan postai utánvét mellett kapható. Ara: egy nagy üveg 3 frt, egy kicsié 1 frt 60.

— Hol van a legvitézebb ezred? Ha a vitézségi érem meny- nyisége szerint szabad mérni a csapatok vitézségét, úgy leg\ité- zebb ezred az egész hadseregben a „Frigyes főherczeg“-ről czi- mezett gyalogezred Pécsett; mert ennek van az összes ezredek között a legtöbb vitézségi kitüntetése, t. i. három arany, négy nagy ezüst és huszonhét kisebb vitézségi éreme.

— A fa jelentősége a világpiaczon. A fa nemzetközi forgalma majdnem egy fél miliárd frank értékre rúg. A fa 1880-ban jövedelmezett: Svédországban 124.0 millió frankot, Ausztria-Magyar- országban 90.5 millió frankot, Oroszországban 86.5 millió frankot, Kanadában 83 millió frankot, Finnországban 58.5 millió frankot, Németországban 54.5 millió frankot, Norvégiában 52 millió frankot, az Egyes. Államokban 25.5 millió frankot. Legtöbb fa vitetett ki a mondott évben Svédországból; egész kivitelének fele Angliába, egy negyedrésze Francziaországba exportáltatott. Az oroszországi fakivitel leginkább Németország és Ánglia felé irányult. Nagy mennyiségű fa került a világpiaczra Galicziában, melynek kivitele Németország felé irányul.

— Lóvásár-lódijazás: Budapesten, május 5—7-én 1883, az

ujlóvásártéren — kerepesi-út végén. Ezen díjazással összekötött vásárra küldött minden lónak május 4-én az istállókba beállítva kell lenni, a in. kir. földmivelési ministerinm kiküldöttje közben- jöttével május 6-án fog a juri Ítélni, és Ítélete folytán következő dijak fognak kiosztatni: I. A legjelesebb, legértékesebb s a díjra legérdemesebb 8 évesnél nem korosabb hátas lóra. 1. díj, tiszteletdij, adja 0 felsége a királyné. 2. és 3. dij, iparczikk. 4. és 5. dij, ezüst érem. II. A legjelesebb, legértékesebb s a díjra legérdemesebb egy pár 8 évesnél nem korosabb kocsi lóra. 1. dij, ál- lamdij, bábolnai 5 éves kancza. 1500 frank érték. 2. és 3. dij,

iparczikk. 4. és 5. dij, ezüst érem. A díjazáshoz minden ló elövezettetni fog a nélkül hogy e végett különösen bejelenteni kellene. — Beiratási dij 5 frt fizetendő minden ló után. — A lovak élelmezését a társaság eszközli naponkint 80 krért, lovászért minden ló után 30 kr. fizetendő, kivéve ha az illető lovászt küldött — Az eladási árból 2°/0 számittatik.

— A New- Yorkban alapítandó katholikus egyetem alaptőkéje eddig az 1 millió dollárt már meghaladja. Csupán egy alapitó egymaga 700,000 dollárt adott.

— Megjelent az „Önügyvéd“ ezimü mii 20-ik füzete. Irta Knorr Alajos. Kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, a nemzeti színház bérházában. E füzetben a szerző a váltói peren kívüli, kereskedelmi peren kívüli eljárások szabályait, a kereskedelmi czég bejegyzésének módját, az értékpapírok megsemmisítése körüli eljárásnak és az értékpapírok elévülésének szabályait közli. Ezek után áttér a büntető eljárásra ; ismerteti a büntető bíróságokat, azok hatáskörét, és a bírói illetőséget; tárgyalja a büntető eljárások különböző nemeit, nevezetesen büntettek és a kir. törvényszékekhez utalt vétségek körüli eljárást, a kir. járásbíróságokhoz utalt vétségek és kihágások körüli eljárást és a közigazgatási hatóságokhoz utalt kihágások körüli eljárás szabályait; végre értekezik a jövedéki kihágások körüli eljárásról, és ezután megkezdi a sajtóügyi eljárás ismertetését. Ezen füzet ára 30 kr.

— ITj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, újabban .megjelentek: I. A közhasznú családi könyvtár 24., 25 füzete. Ára füzetenkint 40 kr. 24. füzet. A művészet a házban. Falke munkája után irta K. Beniczky Irma. 25. fűzet. A leány érzelemvilága. Irta K. Beniczky Irma. II. Olcsó könyvtár 147— 155. füzete. 147. füzet. Gozlan Leo. Három ara egy koronára. Beszély. Francziából fordította Sz. F. Ára 20 kr. 148. fűzet. Suonio. A hold regéi. Finnből fordította Vikár Béla. Ára 2o kr. 149. füzet. Orosz beszélyek. írták Puskin S., Gogoly Miklós, Krylov L, Dosztojevszky T. és Turgenyev. Oroszból fordította Csopey László. Ára 80 kr. 150. fűzet. Fáy András. Érzelgés és világ folyása. Beszély levelekben. Harmadik kiadás. Ára 30 kr. 151. füzet. Lever Károly. Viharban. Regény. Angolból fordította György Aladár. Ára 60 kr. 152. füzet. Legouvé Ernő. Beatrix vagy a színművészet, istennője. Színmű öt felvonásban. Ára 40 kr. 153 füzet. Csiky Gergely. Az első és a második. Elbeszélés. Ára 30 kr. 154. füzet. Malot Hector. Pompon. ;Regény. Francziából fordította Sz. E. Ára 80 kr. 155. füzet. Árpád. Az igmándi kispap. Népszínmű három felvonásban. ,vra 30 kr. III. Szinnyei József dr. A magyar nyelv rokonai. A közönség számára. Ára .30 kr.

— A ,.Pesti Hírlap“ pályázata. Légrády testvérek, mint a „Pesti Hírlap“ kiadó-tulajdonosai, pályázatot hirdetnek egy leg- fölebb nyolcz-kilencz tárczahasábra, azaz mintegy 300 sorra terjedő eredeti tárczaczikkre. A nevezett kiadó-tulajdonosok által fölajánlt 10 körmöczi aranyból álló jutalom csak abszolút becsesei biró munkának adatik ki. melyet szerzője közlés czéljából köteles a „Pesti Hírlap“-nak átengedni. A szerkesztőség fönntartja magának a jogot, hogy a bírálók által dicséretben részesített tárczaczikkeket a szokásos írói tiszteletűi] mellett a lapban közzétegye. A „Pesti Hírlap“ munkatársai a pályázatból ki vannak zárva. Az idegen kézzel irt, szerző nevét rejtő zárt levélkével ellátott pályamunkák 1883. május 15-ig küldendők be a szerkesztőséghez, Budapest, nádor-uteza 7. szám, első emelet. A pályázat eredményéről szóló jelentés f. évi július 1-én fog közöltetni.