Eger - hetilap, 1883
1883-03-22 / 12. szám
XXII. év-folyam. 12. szám. 1883. marczius 22-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr Félévre . . 2 50 , Negyed évre . 1 30 , Egy hónapra.45 , Egyes szám .12 . EGER. Hirdetésekért niiinieii hasa hozott petit •őrhely után ö, bélyegaJó tejében minden hifii etestül 30. nyilttérben egy petii- ■mriieivert lő kr tizeteudő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér. 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. Tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetése e hó végén lejár, hogy a megrendelést mielőbb megújítani szíveskedjenek. Előfizetési dij: Egész évre ..... 5 frt. Félévre ..... 2 50 kr Évnegyedre ..... 1 n 30 „ Egy hóra ..... — V 45 „ T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. A KIADÓHIVATAL. Néhány városi kérdésről. I. A helyi önkormányzat nagyfontosságú elve azt követeli. hogy a felmerülő helyi kérdések, — a mennyiben azok eldöntése a közgyűlés elé tartozik, — ez elé terjesztessenek idejekorán. Mély sajnálattal kellett azonban tapasztalnunk, hogy városunkban ritkán tartatnak közgyűlések. így például a folyó évben eddig tudtunkkal csak három közgyűlés tartatott : január 7-én s 28-án, továbbá február 18-án. Az ily gyéren tartott közgyűléseken, a napirenden levő kérdések beható tárgyalására — rendszerint — nem lehet számítani; mert erre nincs a kellő idős türelem. A nyakra- főre történő elintézésekben pedig, nincs köszönet! II. Utaink és utczáink, a nagy sár miatt, desperált állapotban vannak. Tudjuk, hogy városi hatóságunk ezen állapotnak teljes megváltoztatására, elégséges anyagi eszközzel nem rendelkezik. Azt azonban megkövetelhetni, hogy ezen városi hatóság az e téren tapasztalható ázsiai állapotok megszüntetése czéljából a közgyűléstől a kellő dotácziót kérje. III. Tervezett ipariskolánk ügye, mintha csak el akarna aludni. Pedig ennek, — mint nagyfontosságú ügynek, — nem volna szabad elaludni ! Ezen kérdésnél, — fájdalom, — még mindig csak a tervezgetés stádiumában vagyunk. Hosszú idő telt, el február 5-ike óta. mely napon Ja- gócsy Péterffy ministeri biztos és gróf Zichy Jenő jelenlétében a város érdekeltsége nagy tanácskozmányt tartott. Ezen tanácskozmányon igen szép határozatok hozattak s a ministeri biztos ur úgy sürgette az ügyet, hogy tizennégy nap alatt intézzünk hozzá fölterjesztést — a mi meg is történt, — de nn’g most marczius második felében sem tudjuk, mily mérvben fogja városunkat ezen ügy körül a kormány támogatni ? Ha ezen állami támogatás mérve még e napokban sem döntetik el oda fent: úgy az egész ipariskolai ügy ezen tanévben már elejtettnek tekinthető, mert hiszen a tanévnek már második felében teljesen bent vagyunk. Az egyévi önkénytesi szolgálatról. (Xy.) Kevés nemzet van széles e világon, mely a politikával oly igen szeretne foglalkozni, mint nemzetünk, melynek az úgy szólván mindennapi kenyere, — s mégis éppen nemzetünk az, mely daczára, hogy oly sokszor a jogra és törvényre hivatkozik, e jogot, e törvényt legkevésbbé ismeri, és ez lehet annak egyik legfőbb oka, hogy törvényeink végrehajtása annyi akadályba ütközik. Pedig e törvények nem egyszer a lakosság legfontosabb, úgyszólván belső ügyeit illetik, vegyük pl. csak a cselédtörvényt, az ipartörvényt, a közegészségügyi törvényt, s sajnálattal kell tapasztalnunk, hogy az e nemű alkotásokkal a polgároknak csak csekély része siet megismerkedni. E körülmények indítottak arra, hogy e sorokban azon kedvezményekre utaljunk, melyeket a védtörvényt megváltoztató 1882. 39. t. ez. az egyévi önkéntességre igényt tartó ifjaknak nyújt, melyre tehát azok figyelmét ezennel felhívjuk. Ezelőtt csak annak volt joga az egyévi önkénytességre, ki főgymnásiumon, vagy evvel egyrangu s a törvényben megnevezett tanintézetnél érettségi bizonyítványt szerzett magának, — ha a hadköteles-kor az illetőt még az érettségi bizonyítvány megszerzése előtt, tehát pl. a főgymn. 7. vagy 8-ik osztályában találta, akkor, ha alkalmasnak bizonyult, minden melléktekintet nélkül beso- roztatott s 3. évig katonáskodni köteleztetett. Az idézett törvényezikk méltányos változást hozott létre, — ugyanis e törvényezikk ide vonatkozó passusa igy szól: „A h a d- köteles korban álló azon tanulók, a kik a főgymnásiumnak, főreáliskolának, vagy valamely ezekkel egyrangu és legalább 3 éves tanfolyammal biró szakiskolának (pl. gazdászati intézet) két utolsó osztályába, avagy az ily egyenrangú és csupán két évfolyamú szakiskolának legfelsőbb osztályába tartoznak, ha tanulmányaikkal nem saját hibájukkal késtek el, (tehát pl. nem bukás, vagy pausálás miatt maradtak el) föltételesen és a végleges határozatnak a tanulmányok befejezésig való függőben tartása mellett, részesíthetők az egy évi önkéntesség kedvezményében“. Ha ezen feltételesen felvett egy évi önkéntesek abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak kellő eredménynyel lett bevégzését a maga idejében nem képesek igazolni: azok liánom évi tényleges szolgálatra, illetőleg ha a honvédséghez tartoznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra, utólagosan behivandók. Ugyancsak a papnövendékekre nézve is találunk e törvényben méltányos intézkedéseket. Eddig ugyanis, ha a papnövendék katonaköteles-korba lépett, mielőtt a gymnásiumot teljesen bevégezte, tartozott a sorozó bizottság előtt megjelenni, s ha alkalmatosnak találtatott, három évi katonaszolgálatot teljesíteni. Ma ezt az idézett törvényezikk oda módosította hogy: „A törvényesen bevett vallásfelekezetek lelkészei sorában mutatkozó, avagy beállható hiány ideje alatt egyfelől a főgymnasium két utolsó ősz
