Eger - hetilap, 1883

1883-03-15 / 11. szám

103

bibornok-primás nagy történeti becsű jegyzeteiben megörökítette, itt e völgyben Karthausi szerzetesek laktak, kiknek az valószínűleg birtokát képezte. Valószínűleg a török hódoltság idejében pusztulhattak el innen, mert többé rólok semmi említés nem történik. Ezen barát rét egy hol széles, hol keskeny, de igen hosz- szu gyönyörű völgynek alját képezi, melynek végén mintegy óra járásnyira Tárkánytól volt egykoron klastromuk, mint azt a néhány évtized előtt még ott talált épületromok, és a most is létező, és több szakaszra osztott tó elposhadt, és beiszaposodott maradványai bizonyítják, — hol a szigorú életű szerzetesek, kiknek a hús élvezése majdnem teljesen tiltva volt, az élelmezésükre szükséges halakat tenyésztették; amint az alsó tóban az akkori főpásztorok számára tenyésztettek a lazacz, pisztráng és egyéb halak. A törökök elüzetése után ugyanazon helyre, mely Segedelem Völgyének neveztetett, a nagy emlékű gróf Barkóczy Ferencz püspök engedelme és védnöksége alatt az úgynevezett Nazarenus atyák telepedtek le, kik itt egészen 1767-ig remete- szerű életet éltek — talán Remete sz. Pál szerzetének egy ága lehettek — egyszersmind azonban mind a tárkányi, mint számos más helyekről idezarándokoló híveknek lelki vigasztalói is voltak, és azok alamizsnáiból éltek. Magyarok nagy Asszonyának szentelt templomuk úgy látszik kedvelt és messzeismert búcsúhely volt, és annál kedvesebb, minthogy az oda vivő út keresztúti állomásokkal, statiókkal, melyeknek maradékai itt ott most is szemlélhetők, volt ellátva. Roppant nagy népsokaság gyűlt itt össze évenkint. Nem tudni mi okból, ezen szerzeteseknek 1767-ben távozniok kellett; pedig a részükre ugyanazon évi april 4-én kiállított püspöki bizonyítvány is csak dicsérőleg nyilatkozik róluk. Az üres szent hajlékok pusztultak, romba dőltek, a helység lakosai által azok kövei is széjjelhordattak ; hajdani fekvésüket csak is a begyepesedett üres alapgödrök jelzik, siratva az elmúlt életet és dicsőséget. Még élő emberek emlékeznek reá, hogy a romok egy fönmaradó részében, mely nagy ember házá-nak neveztetett, sok ideig élt egy ismeretlen ember mint a halastónak gondozója, és utolsó emberi lakója e csakugyan remeték számára való zord magánynak.

— Érsek ur ö excellentiája Budapestre utazott, honnét a jövő hét elejére várhatni vissza székhelyére.

— Eljegyzés. Samassa Otília kisasszonyt, érsekünk ő excja bájos, szende húgát, városunk hölgyvilága szeretetreméltó, kedves jelenségét, a napokban eljegyzé Nedeczky Ödön budapesti kir. táblai pótbiró. — Legyen a szivek örök frigye zavartalan boldogság forrása!

— Értesítés. A Heves-Szolnokmegyei jótékony nőegylet évfordulóját folyó hó 17-én az egri székesegyházban az egylet élő és meghalt tagjai- és jótévőiért mondandó szentmisével fogja megünnepelni, melyre az egylet tagjai és pártolói egész tisztelettel felkéretnek, hogy az ünnepélyen minél számosabban megjelenjenek. Eger. 1883. marczius 14-én. Az elnökség.

— Műkedvelői szinielöadás. — Műkedvelők által az egri kor- csolvapavillon-alap javára f. hó 7-én a casinó nagytermében nagyszámú közönség előtt Hennequinnak: „Három kalap“ 3 felvonásos vigjátéka adatott. — A mi az előadást illeti, megkell jegyeznünk, hogy műkedvelőktől ennél jobb és sikerültebb előadást rég nem láttunk. — A darabban közreműködtek, hölgyek közül: Jekelfal usy Etelka (Isabella, Dupraillon neje) könnyed otthonossággal élte szerepébe magát ; előadása és játéka megnyerő. — Fát kas Szeréna (Luiza, előbbi leánya) szerepéhez illő szerény kedves leányka volt, — Férfiak közül: Ligetkuti Iván (Dupraillon Edgar) előadása, játéka és alakítása meglepők, szerepében többet nem minden gyakorlott színésztől lehet kivánni. — Pillér Ede (Szilveszter Jenő) igen ügyesen alakított. — Kelemen Ernő (Temidart Adolf) nagy s nehéz szerepét meleg át- érzéssel hatásosan adta; — Markovich György (dr. Hervey Pál) igen jó színpadi alak, szerepét ügyesen kezelte; — Dobrá- nyi Lajos és ifj. Schubich György (Baptista és Jean, inasok) természetim alakításaik által nem kis részben járultak az előadás sikeresitéséhez. — A kisasszonyok megjelenésük alkalmával a rendezőktől igen szép virágcsokrot kaptak, a színpadon pedig egy kis virág eső és bő taps fogadta.

— Meghívás. „Az egri ált, betegsegélyző-egyesület“ évi rendes közgyűlése, 1888. márczius 18-án délután 3 órakor, a városház nagytermében fog megtartatni; melyre az egyesület alapitó-, pártoló- és rendes tagjai, ezennel tisztelettel meghivatnak. Egerben, az 1883. évi jan. 20-án tartott vál. ülés határozatából. Po- lereczky Gyula, egyes, elnök.

— Adóügy. 82/1883. szám. Egerváros számvevői hivatala részéről közhírré tétetik, hogy az 1883-ik évi I-ső Il-od oszt. kereseti, ház, és házbér, valamint az ált. jövedelmi pót, és fegyveradó lajstromok a hevesmegyei kir. adófelügyelő ur által érvényesítve bemutatattak. Erről az érdeklettek azon hozzáadással értesit- tetnek, hogy a kivetési lajstromok, az 1876. évi XV. törv. czikk 16. §-a értelmében jelen hirdetmény keltétől számítva 8 napon át a városi számvevőség iroda helyiségében a hivatalos órák alatt megtekinthetők, és a netáni sérelmes kivetés elleni fellebbezések ugyan a kitűzött határidő alatt — a hevesmegyeí kir. adófelügyelő úrhoz benyújthatók, mivel a határidőn túl bejelentett fellebbezések nem fognak figyelembe vétetni. Eger 1883. martins 12 Csiky Attila v. számvevő.

— Vörös-keresztegyleti ünnepély. Lapunkban már jeleztük, hogy a vörös-keresztegylet egri fiókja az egyleti feladat minél megfelelőbb megöldhatására ünnepélyt fog rendezni. Az (előkészületek immár annyira előhaladtak, miszerint tudtára hozhatjuk t. olvasóinknak a tervezett ünnepély sorrendjét. Idejéül folyó hó 26-ika az az: husvét hétfője van kitűzve; maga pedig az ünnepély három részből fog állani. I. Hangverseny. Műsora: a) Prolog, irta és szavalja: Werner Gyula úr. b) Rákóczy-indúló, Belióz után zongorán 16 kézre előadják: Chalaupek Erzsiké, Eötvös Róza. Fischer Sománé, Fógel Ágostonná, Menner Etelka és Ida, Szuhányi Anna és Irma úrhölgyek, c) Zizim, Zalártól, szavallja: Lipcsey Ádám úr. d) ,,Marcia funebre sulla morte d’un eroe.u Bethoventól. 8 kézre előadják zongorán: Izsépi Béla, dr. Ludá- nyi Béla, Pokorny János és Szabó Gyula urak. A 16 és 8 kezű előadásokat vezényli: Pokorny János úr. — II. Tombola. — III. Táncz. — Meghivók csak vidékre küldetnek. — Mint e műsorból látható, az ünnepély sok élvezetet igér; mert úgy a müérdek, mint a mulató kedv kielégítését is egyaránt szem előtt tartja.

— Kéménygyulladások. A múlt két hét alatt, egy-egy oly napon, midőn nagy szél dühöngött, két kéménygyulladás fordult elő, melyek azonban szerencsére csakhamar el lettek oltva az ügyes kéményseprő által. Az egyik kéménygyulladás a Kotriba- féle háznál (specziális-utcza), a másik pedig a Végh-féle háznál (Szent-János-utcza) történt.

*** A lapunk f. é. február-hó 8-án megjelent 6-ik számában közzé-tett azon értesítést, mintha: a husvét után kezdetét veendő szinielőadások tarthatására a városi tanács engedélyét Lászi Vilmos színigazgató nyerte volna el, — a leghitelesebb forrásból merített tudomás alapján oda módosítjuk, miként: a most jelzett engedélyben, valamint a kaszinó-terem áten- gedési kedvezményében is, társas köreinknek sok szép egyéni tulajdona következtében évek óta kedveltje : Völgyi György szinigazgató részesittetett, kinek jól szervezett társaságából — melyet most újabb erőkkel s valódi tehetségekkel üdített föl — a társaság csalogánya: a kedves, kis Pálfyné, mint közönségünk kiválólagos kedvencze, úgy Völgyi Györgyné, Völgyi Gyula, E. Szabó Gyula stb. a játékuk által szerzett élvezetes esték folytán nálunk maradandó emlékkel bírnak. Melegen ajánljuk e valóban pártolásra méltó társulatot közönségünk kegyébe.

— A biharmegyei helyi vasutak ügyét a megye legutóbbi közgyűlése tárgyalta. A 257 kilométer hosszaságu vonalak költségét 4.626,000 írtban állapította meg, s egyszersmind kimondta, hogy a székelyhid-érmihályfalvai vonalat a többivel szorosan ösz- szefúggőnek tartja és a vállalkozók azt mulhatlanul kiépíteni tartoznak, ha csak annak kiépítése az engedélyezés megtagadásán nem törik meg. (Hát Heves megye? tesz majd valami hasonlót?)

— Kinevezések. Lőnhárt Ferencz erdélyi püspök, főp. jogánál fogva: Beke Antal theologus kanonok urat az őrkanonokság- ra, Kardos Ignácz mesterkanonokot a főesperesi kanonokságra, Kapatán Márton, idősb iskolás kanonokot a theologns kanonokságra és Fábián Sándor ifjabb iskolás kanonokot a mesterkanonok- ságra fokozatosan előléptetni méltóztatván, az ekként megürült idősb iskolás kanonokságra s egyszersmind oldalkanonokká Kolosy Antal ez. prépostot és püspöki irodai igazgatót, az ifjabb iskolás kanonokságra pedig Balog Elek pápai kamarást és papneveldéi igazgatót kegyeskedett kinevezni.

— A Szent-István-Társulat folyó 1883. évi márczius 15-én délelőtti 9 és fél órakor Budapesten, a központi papnövelde földszinti nagy termében tartandja XXX. rendes közgyűlését.

— A pesti oltáregylet egyházi szereinek kiállítása, mely szokás szerint husvétra volt hirdetve, ez idén fontos okokból kivételesen pünkösdre van elhalasztva.