Eger - hetilap, 1882

1882-11-16 / 46. szám

442

üdvös befolyásra, melyet a lelkészek és tanitók községenkint a népre gyakorolhatnak a közegészségügy ápolása, főleg a pálinka- ivás ellen rendszabályok érdekében. Rendeletében hangsúlyozta a miniszter, hogy jövőre a tanitóképezdékben a közegészségtant nagyobb alapossággal fogja előadatni, mint eddig történt, s elvárja, hogy a szemináriumokban jövőre szintén kötelezett rendes tantárgy legyen a közegészségtan.

— A gőzerővel működő gyárak s vasutak, a mint az észleletek tanúsítják, a közeli környék levegőjének javítására — főkép a mocsáros és ingoványos talajú vidékeken — igen nagy hatással vannak. A nagymérvű tüzelés általában megöli a miasmákat a levegőben. E mellett a gőz sok szénenyt terjeszt, mely a növényzet fejlődését előmozdítja. Másrészről azonban a gőz, ha nagy mérvben van meg a levegőben, a légzési szervekre károsan hat.

— A kath. hierarchia állása legújabb kimutatás szerint következő ; XIII. Leo pápa, elődei sorában 263-ik. A bibornoki collegium élő tagjainak száma 65,f közülök 1 XVI. Gergely, 37 IX. Pius, 26 XIII. Leo creaturája. Érsekség van 290, püspökség 1137, összesen 1427.

— A szabadság szobra. A főváros közgyűlésén nov. 9-én általános feszült figyelem közt dr. Nagy Lajos főjegyző a tanács javaslatát terjesztette elő: a szabadság szobra ügyében: a tanács indítványa a következő: 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy az 1848/9-iki szabadságharcz emlékének megörökítése tárgyában a nemzethez és a fővároshoz méltó emlékszobor felállítását határozta el, s a szoborügyet maga veszi kezébe. 2. A szobor alapjára huszonötezer forintot szavaz meg öt-öt éves egyenlő részletekben. 3. Megkeresi a társ törvényhatóságokat, hogy területükön ezen, a nemzet ezredéves emlékünnepén leleplezendő szobor javára gyűjtéseket rendezzenek; 4. Megkéri a budai emlékszobor bizottságot, hogy a szobor czéljára eddig begyült pénzt engedjék át erre a szoborra, valamint az Emich-Szokolyi-féle letét is erre fordittatik; végre

5. A gyűjtés s a szobor ügyének vezetésére bizottságot küld ki, mely működése eredményéről minden év végén jelentést tesz. A közgyűlés a tanács indítványait zajos éljenzés közt fogadta el.

— Megjelent a „Magyarország“ havi-folyóiret (második) novemberi száma, 4 nagy, sűrűn nyomott ivén, 64-szer hasábozott 32 lap oldalon, színes borítékba fűzve. Szerkeszti Ardényi Dezső. — Tartalomjegyzék : 1. Alakítsunk országos magyar egyletet. 2. Országos magyar egylet, a vallás, rom. kath., a protestáns, a görög felekezetek, a zsidó, a pap. 3. Magyar nemzeti politika. 4. A „Gott erhalte“ pör története. 5. Nemzetiségi helyzet vidékek szerint. 6. Szépirodalmi rész. — Előfizetési ára félévre 2, negyedévre 1 frt. Lelkészek, néptanítók, községi elöljárók, szegényebb sorsú fóldmi- vesek és 1000 írtnál nem nagyobb fizetésű hivatalnokok fél- dijért rendelhetik meg a kiadóhivatalnál, mely Budapesten, Sándor utcza 12. szám alatt létezik. Az első számot, mutatványképen, díjtalan is megküldi a kiadóhivatal.

— Ellentét. A „Rel“ a következőket közli: „Protestáns atyánkfiainak szálka a szemökben, hogy a katholikusok vallási ügyeikben Rómában bírják a gravitatió középpontját. Erre a ,kifelé való gravitatióra nézve protestáns részről igen érdekes vallomás van Zay Adolf képviselő Nyilatkozatában, mely a Nemzet és Hermann Ottó ellen a P. Napló 297-ik számában megjelent. Itt ezt olvassuk: „Ha valaki azt kifogásolná, hogy magyar honpolgár az iskoláinak támogatására pénzt fogad a külföldről, legyen szerencsém egyrészt arra utalnom, hogy a magyar törvények ezt nem is tiltják, másrészt pedig azon köztudomású tényre, hogy Magyarország protestáns magyar egyházai évenkint jelentkeztek a porosz király trónja előtt segélyt kérve; hogy a porosz király rendelete folytán 1846-ban az összes protestáns hitközségekben pénzt gyűjtöttek a magyarhoni protestáns iskolák segélyezésére, mely pénzekből a verbászi, selmeczi, soproni, nagy lövői és kecskeméti iskolákat támogatták; továbbá, hogy a magyarhoni evangélikus egyház felügyelője, Zsedényi Ede, évenkint jelentkezett audienczián Berlinben IV. Vilmos Frigyes és későbben Vilmos porosz királyoknál és mindig elvitt tetemes német pénzt a magyarhoni evangélikusok istápolására.“- Nyílt levél a tisztelt magyar gazdatiszt és erdész urakhoz. A magyar korona területén foglalkozó gazdatisztek és erdészek segély- és nyugdijegyesületének elnöksége által a segélyegyesület ügyeinek ideiglenes vezetésére szólittatván fel, mely felszólítás a f. hő 20-án tartott választmányi ülés által helyben hagyatott, nem mulaszthatom el ezen megtisztelő bizalomért tisztelt kar- és tagtársaimnak köszönetemet kifejezni. Egyszersmind az ügykezelés átvétele alkalmából rövid visszapillantást teszek a közel múltba, s nehány szóval kifejtendem azon irányt, melyben szerény nézetem szerint a jövőben haladnunk kell. hogy eddig is eredmény- koszorúzta működésünk által minél hathatósabb sikert arassunk. Az 1880. év február hó 10—11-én tartott alakuló közgyűlés után a további teendőket a Budapesten székelő választmánynak adtam át azon reményben, hogy ezen utón egyesületünk ügyei legczél- szerübben lesznek kezelhetők, s nem tartottam magam hivatva további beavatkozásra, látván, hogy a tisztelt választmány mindent elkövet a magyar gazdatisztek és erdészek érdekeinek nemcsak védésére, hanem tényleges előmozdítására is. — At. választmány első feladata abban összpontosult, hogy a segélyegyesület ügyei lehető legkisebb költségekkel való kezelése mellett, a nyugdíj-egyesület mielőbb életbe léphessen. A választmány elismerést érdemlő buzgóságáuak és fáradozásának azonban, sajnos, csak egyoldalú eredménye volt, minthogy, mig a segélyegyesület a va- / lóbau példás takarékossággal keresztül-vitt ügykezelés és a befolyó egyesületi pénzek gyümölcsöztetése által azon összeg birtokába jutott, mely most egyesületünk vagyonát képezi, addig a feladat másik része a nyugdíj-intézet létesítése azon utón, melyen a t. választmány azt leggyorsabban elérhetőnek vélte, nem sikerült. — Ezen utóbbi eredménytelenség oka semmi másban, mint t. kar és tagtársainknak a nyugdijegyesület iránti csekély hajlandóságukban, részvétlenségükben keresendő. A m. ált. biztosító társasággal kötött szerződés alapján nyugdíj egyes illetünk e társaság kebelében csak bizonyos számú tagok beálltával létesülhetvén, tagok pedig eddig a megkívántaié számnak még százalékában is alig kifejezhető csekély számmal lépvén be. nem marad egyéb útnak a nyugdijegyesület megalakítására, mint az, hogy ezen egyesület segélyegyesületünk kebeléből, arra támaszkodva létesüljön. — Ezen czél elérésére első sorban az lesz feladatunk, hogy fennálló segélyegyesületünk ügykezelését legnagyobb költség-kímélés mellett vezetvén, s a tagok száma szaporíthatván, az egyesület vagyona oly összegre emeltessék, mely biztos alapul szolgálhasson ne csak is nyugdíjintézet megalakítására, hanem a két testvéregyesület további fennállására és prosperálására is, — vagyis, hogy mind az egyes tagnak, mind az egyesületnek biztos jövő nyujtathassék. Gyüjtsünk mi. kik most élünk s kiknek a jobb sors biztos jövőt nyújtott, hogy részint mi, részint utódaink élvezhessék mnukánk s áldozataink gyümölcsét ! Bízom czélunk elérésében azon befolyásos tisztelt osztályban, mely már számtalanszor részesítette egyesületünket szives pártfogásában, s ez a magyar szak- és hirlap-szerkesztőségek csoportja, kik engem már kezdeményezési munkálataimban is legszivélyesebb szellemi támogatásukkal tiszteltek meg. Budapest, 1882. október 27. Krocsák G. Emil.

— Gazdasági tudósítás Kápolna-vidékéről. 1882. november hó

13-án. Az országos, de mondható, európai átalános esőzés, a múlt hó végén, valahára megállapodott. Azóta tavaszias időjárásunk van; közben egy pár napi esőzés is volt. A mezei gazdáknak ugyan kedvező, mert hátra maradt őszi vetéseik végezhetők. É kedvező meleg időjárás, a kerti málnabokrokat uj s gazdag termésre indította. A próbára, második termésnyerés végett ültetett babok is, meghozták a zöld főzelékre szolgáló új termést. De a georginák s egyéb virágok is szépen diszlenek: mert eddig, a már Sz -Mihály előtt uralkodni szokott dér még nem mutatkozott. Tehát ezen váratlan ősziidő, a ritkaságok közzé emlékezetűi méltán jegyezhető fel. Az esőzések előtt, s közben vetett őszi gabonák és repczék szépen diszlenek. néhol a bokrosabbak sárgúlni is kezdenek. A mezők zöldek ugyan, de az igavonó marháknak mégis kellő táplálékot nem nyújtanak. A közlekedési utak, a sok esőzés után, képzelhető — milyenek ? — a midőn, az esőzések előtt is megkívánnák a javítást. — De, még sajnosabb körülmény, hogy néhol a fahidak veszélyes állapotban találtatnak, mint a napokban, egy régi hid tapasztaltatott olyannak, hol az átutazó értékes lovának lába a padlódeszkát keresztül leszakasztá; csak a vak szerencsének vehető, hogy a ló lába bele nem tört.

— Időjárás. A múlt héten csütörtökön délután esőt kaptunk. Szombaton este újra esett. Vasárnap folytonosan éjszaki szél fújt; hétfőn reggel gyönge fagyunk volt, az első fagy e télen. Szerdán dél felé havat kaptunk.

— Gabonapiaczunk. Jó kínálat mellett a forgalom élénkebb volt, az árak múlt heti színvonalon maradtak. Tiszta búza 7.80 —8.40. Rozs és kétszeres kevés a kínálat 5.60—6.20. Árpa 5.50 —7.50. Kukoricza uj termés 4.80—5.20. Zab 5.30—5.60. méter- mazsánkint.

— Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 65 kr.

8 forintos magyar arany 9 frt 50 kr. Száz ezüst forint 100 frt.

Felelős szerkesztő; XDr. miss István..