Eger - hetilap, 1882

1882-09-07 / 36. szám

348 — A gyongyös-parádi út érdekében a m. kir. közmunka és közlekedési minisztériumtól 24573. sz. alatt leirat érkezett, mely­ben Gyöngyös város közönsége felhivatik, miszerint az útépítési munkálatok mielőbbi megkezdhetése czéljából ,.az új útvonalnak a megyei építészeti hivatal által kitűzött és 40—40 méter távol­ban czövekkel megjelölt iránynyomról, a város határához tartozó Remetefa-Bene közötti 3959 f. méter hosszúságú erdős vonalrészen az élőfáknak, a mérnöki czövekektől jobbra-balra 8—8 méter tá­volban leendő eltávolittatása iránt legsürgősebben intézkedjék.“ A leirat ezután tudatja, miszerint gróf Károlyi Gyula úrhoz, a Csor­bahegy nyergétől Cseviczéig terjedő 5425 f. méter erdős vonalrész kitisztítása végett hasonló felhívás intéztetett. — Rómában bennünket közelről érdeklő ügyet kezdeményez­tek. Francziaországból kiindulva megalakult az Oltáriszentség en­gesztelő imádása az örökvárosban képviselt katholikus nemzetek részéről. A nemzetek sorrendje következőleg állapíttatott meg: Vasárnap: Portugálba, Lengyelország, Irhon, Lombardia. Hétfő : Né­metország, Ausztria, Magyarország. Görögország. Kedd: Olaszor­szág. Szerda: Észak- és Dél-Amerika és Skóczia. Csütörtök: Fran- cziaország. Péntek: Svajcz és a kath. missiók. Szombat: Spanyol- ország, Anglia és Belgium. — A kataszteri munkálatok már annyira haladtak, hogy e napokban a földek becslése már teljesen be lesz fejezve. Szep­tember első napjaiban az összes kerületi kataszter-bizottságok, számra nézve mintegy 280-an egybe fognak hivatni, hogy a becs­lési eredményeket megvizsgálják. A munkálatoknak szeptember hó végére be kell fejeztetniük, amikor ezeknek eredménye a má­sodik becslési forum, a körbizottságok elé fog felülvizsgálat végett terjesztetni. A munkálatokat utolsó fórumban a pénzügyminiszter elnöklete alatt a központi becslő bizottság fogja megvizsgálni. Az ekképen nyert becslési eredmény a képviselőház elé fog terjesz­tetni a föladó-kulcs megállapítása végett. — Trefort közoktatási miniszter jubileuma. Szeptember 4-én múlt tiz éve annak, hogy Trefort Ágoston vallás- és közoktatás- ügyi m. k. miniszter ez állását elfoglalta. Ez alkalomból a vallás- és közokt. minisztérium személyzete díszes emlék-albummal ked­veskedett a miniszternek, mely a személyzetnek fényképezett arcz- képeit, foglalja magában, s az album át nyújtására kebli ünnepélyt rendezett. — A vasárnapi munkaszünet törvény által való szabályozása, mely valláserkölcsi és köznevelési szempontokból a legnagyobb fontossággal bir, illetékes helyen fontolóra vétetvén, bizonyos meg­állapodások jöttek létre arra nézve, hogy a vasárnapi munkaszü­net kérdését maga a törvényhozás oldja meg, s e czélból a kül­földön ez ügyben érvényben álló szabályok előzetesen a miniszté­rium által tanulmányoztatván, ez adatok alapján fog megindulni az előkészítés munkálata s az után az érdekelt ministeriumok kül­dötteiből bizottság fog alakíttatni a törvényjavaslat szövegezésé­nek eszközlésére. — Lapok fúziója. A „Hon“ s az „Ellenőr“ czimű két élénk napilap, — melyek elsejét Jókai Mór húsz évvel ezelőtt, a másodikat pedig Csernátony Lajos tizennégy évvel ezelőtt alapította, — f. évi augusztus hó utolsó napjával megszűnt: ille­tőleg fuzionáltak s szept. 1-e óta helyettük „Nemzet“ czimű szin­tén érdekes napilag jelenik meg. Az uj lap is, miként néhány év óta a két előbbi lap is volt, kormánypárti. Főszerkesztő: Jókai Mór; felelős szerkesztő Láng Lajos; főmunkatársai: Cserná­tony Lajos, Hegedűs Sándor, Yisi Imre, Szathmáry György, Beksics Gusztáv, Berzeviczy Albert. Az uj lap előfizetési ára: reggeli és esti kiadás együtt évnegyedre 6 frt; az esti kiadás postai különküldése mellett pedig a két kiadás ára egy évne­gyedre 7 frt. — Rablások a fővárosban. Közelebb Budapesten gróf And- rássy Gyula és Széli Kálmán volt ministereket és nagyszámú kevésbbé nevezetes embereket — köztük Matlekovics Sándor állam­titkárt — ismeretlen tettesek kirabolták. A rendőrség ellen, mely nem tudja a gonosztevőket kipuhatolni, a „Budap. HM.“ élesen kikel s különösen ezeket mondja: „Küldjenek a polgárok követ­séget ő felségéhez, s adják elő panaszukat; csak mondják el a mit tudnak, a nyilvánvaló eltagadhatlan tényeket, elég az. Kér­jék meg ő felségét, hogy szabadítson meg bennünket ezektől a rendőröktől s bízza ismét a városra a policiát; jobb lesz, mert hisz roszabb már egyáltalán nem lehet.“ — E sorok írója évekkel ezelőtt fejtegette, hogy a mi viszonyaink közt a rendőrség roszabb lesz, ha a fővárosi hatóság kezéből kivétetik s államivá alakit- tatik. De már most a visszaváltoztatáshoz nem elég ő felségének egyszerű elhatározása, hanem ahhoz törvény kell; mert törvényt csak törvény változtathat vagy szüntethet meg. — Ifj. Scharf Móricz ügyéről. Nyíregyházáról jelentik : Zoltán János alispán 13 ein. sz. alatt a következő jelentést küldötte Scharf Móriczra vonatkozólag a belügyminisztériumhoz: Vonatko­zással a nagyméltóságodnak 1166. sz. magas leiratára tisztelettel jelentem, miszerint ifjú Scharf Mór élelmezése és tanítására gróf Pálffy János ur ő méltósága havi 40 forintot utalványozván, e te­kintetben a megyei alap igénybevételének szüksége fenn nem fo­rog. Az utalványozott összeg kezelésével az adakozó gróf ur által megbizatván, úgy intézkedtem, miszerint ifjú Scharf Mór tisztes­séges élelmezésben részesüljön, a szükséges ruhanemüekkel ellát- tassék és a város egyik legjelesebb néptanítója által a képzettsé­géhez mért tantárgyakban naponta rendes oktatást nyerjen s ez intézkedéseim pontos végrehajtását éber figyelemmel kisérendem. Minthogy pedig Eötvös Károly védő ügyvéd urnák állítólag: Fried­mann Sára nagyanya és Scharf József és neje szülék megbízásá­ból a nméltóságu m. kir. belügyminiszter úrhoz szept. hó l-én be­adott előterjesztésében a többek között azon ráfogás is foglaltatik, hogy ifj. Scharf Mór inkább el van zárva, mint a vizsgálati fog­lyok, s börtönének szűk falait el nem hagyhatja, kénytelen vagyok az igazság érdekében s nagyméltóságod tájékozása végett kijelen­teni, miszerint az idézett állítás egész terjedelmében valótlan, mert a nevezett ifjú a megyeháza tágas és mindig nyitott udvarán min­den őrizet nélkül szabadon tartózkodik, a megyeháza helyiségeit a nap bármelyik szakában elhagyhatja, mitől azonban helyzetében indokolt óvatosságból önkényt tartózkodik. A lapokban közölt Hí­rekkel szemben az irányban is szükségesnek tartom nagyméltósá­godat megnyugtatni, miszerint a kiskorú fin vallásos hitére gya­korolható bármely nyomás alkalmaztatása ellen erélyesen intéz­kedtem, és nevezett kiskorú tanú ideiglenes ellátásáról történt s fent előadott gondoskodás felhívásom folytán a vizsgálóbíró által a fiú atyjával közöltetvén, ő erre nézve a vizsgálóbíró előtt meg­nyugvását jelenté ki.“ Ezek folytán a belügyminisztérium 1166. sz. leirattal Zoltán János alispánnak augusztus 24-éről kelt indo­kolt előterjesztésére ifjú Scharf Móricnak a megyeházánál való ideiglenes elhelyezését helyben hagyta. — A magyarországi községi és körjegyzők országos központi egylete, szeptember hó 10-ik napján délelőtt 9 órakor rendes köz­gyűlést tart Budapesten a megyeház termében. A közg3iilés tár­gyai: Elnöki jelentés; pénztári számadás előterjesztése; az 1881 -ik évi rendes közgyűlés által a rendes tagokhoz, illetve, megyei jegyzői egyletekhez utasított s onnan visszaérkezett s az 1882-ik évi junius hó 3-án tartott választmányi ülés véleményével ellátott ügyek és ezzel kapcsolatban a választmányi ülés jegyzőkönyvének előterjesztése; az évkönyvre vonatkozólag tett előleges intézkedés bejelentése; a törzskönj7v előterjesztése; az 1883-ik évre vonat­kozó költségirányzat megállapítása; a Szilágyi Virgil-féle ügyben hozott választmányi ülés határozatának előterjesztése; a Barta- Dobozi-féle ügyben előlegesen tett intézkedés bejelentése s a szak­lap szerkesztése feletti további intézkedés; a községi törvény revisiója tárgyában Barta László által tett indítványra vonatko­zólag beadott emlékiratok felülvizsgálatára kiküldött albizottság jelentésének beterjesztése; az utolsó közgyűlés óta beadott és még a közgyűlést előzőleg 3 nappal vagyis 1882. évi szeptember hó 6-ig az elnökséghez beadandó indítványok előterjesztése. Az elnök­ség szállását Budapesten az Ujvilág-utczai „Arany Sas“ szállóban fogja tartani, hol 1882. évi szeptember 8-án esti 6 órától kezdve a kérdezősködésekre válasz adatik. A vasutak a közgyűlésben résztvevők számára kedvezményeket engedélyeztek. — Sok a hal Szegeden. Szeged külterületén a száraz időjá­rás folytán a vizek annyira leapadtak, hogy az összeszorult vizek­ben és mocsárokban boldog-boldogtalan szabad kézzel is tömérdek halat foghat. Valóságos kereskedést űznek a tanyaiak a hallal. Egy krajczár fontja a 2—3 fontos potykáknak, de még igy sem kell már senkinek. Hanem van is ám látszatja, mert a külterület lakosai között valóságos járványszerüleg uralkodik a láz! — Nagy vasúti szerencsétlenség. A Freiburgból Colmárba in­duló külön vonat szept. 3-án Hugstetten mellett kisiklott a vágá­nyokból. A vonat kisiklását egy zivatar által feldöntött távirórud okozta. A vonat 1200 utassal este 8 és negyed órakor indult el. A „Freiburger Zeitung“ szerint eddig 50 halott konstatáltatott; a sebesültek számát megállapítani, mostanáig teljes lehetetlen volt. Kilencz kocsi teljesen összezuzatott. — A budapest-zimonyi vasút Szabadkáig f. évi október 15-én megnyílik. Az újvidéki vonal csak jövő évi május 15-én fog meg­nyittatni, daczára, hogy a minisztériumhoz e tárgyban kérvény intéztetett, hogy t. i. e vonal is megnyittassék október 15-én. Ugyanis Szabadkától Újvidékig a felépítményeket kivéve, ép any- nyira, vagy tán többre is haladt a munka, mint Budapesttől Sza­

Next

/
Oldalképek
Tartalom