Eger - hetilap, 1882
1882-02-23 / 8. szám
78 — Bontoms bankárt a párisi törvényszék óvadék mellett sza bad lábra helyezte. — Mire qualifikál a tanítói oklevél. A közmuka és közlekedési magy. kir. miniszternek egy rendelete azon tanítókat, kik oklevéllel bírnak, azok sorába felvette, kik vasúti lizletgyakornoki állomásra alkalmazhatók, anélkül, hogy erre külön vizsgát tenni kötelesek volnának. — Hungarica. Ez a czime ama sokszor emlegetett „vádiratnak“, melyet dr. Heinze Rudolf a heidelbergi egyetem tanára a magyarok ellen közzétett. Heinze ez iratában többi közt Keleti Károlynak a kir. orsz, statisztikai hivatal főnökének nevét is emlegeti s egyúttal vádolja, hogy Keleti ért ahhoz, mikép lehet a magyar népességet absolut többségben szerepeltetni stb. Heinze tehát kétségbe vonja a magyar hivatalos statisztikát 8 a statisztikai hivatal főnőkének igazságszeretetét. Mindezek folytán Keleti Károly a P. Ll.-ban egy nyilatkozatot tesz közzé s hivatkozva a tudományos világ előtt tisztán álló működésére, dr. Heinze udvari tanácsost mindaddig, mig állításait be nem bizonyítja, roszakaratu fe- csegönek és rágalmazónak jelenti ki. — A karácsondi öukénytes tűzoltó egylet alapszabályai meg- erösittettek. — A pozsonyi protestáns theologusok a „Protestantizmus és pánszlávizmus“ czimti röpiratban ellenök intézett vádra, hogy túlnyomó részök pánszláv, egymás közt nyilatkozatot állítottak ki, melyben a magok részéről fájdalmasan emlékeznek meg arról, hogy ez egyház kebeléből is kerültek ki egyes egyének, kik a haza egységének ellenségei levének, — továbbá elitélik a pánszlávizmust és minden üzelmet, mely e hon élete és épsége ellen irányul s magokat a magyar haza igaz fiainak vallják. E nyilatkozatot a theologia magyar érzelmű hallgatói, számszerint 38-an Írták alá. Tizenkilenczen vonakodtak aláírni. — Jelentés a „Pesti Hirlapu pályázatának eredményéről *) A „Pesti Hírlap“ által múlt év deczember 17-án tiz darab körmöczi aranynyal jutalmazandó tárcza-dolgozatra hirdetett pályázat eredményéről alólirtak, mint a jutalomra igényt tartó dolgozatok meg- birálásával megbízott pályabírók, a következőkben terjesztjük elő jelentésünkre : A beérkezett 225 pályamű közül (egyet, a 212-ik számút, szerzője időközben visszavonta) összesen négy volt olyan, mely annyira kimagaslott a többiek sorából, hogy a jutalom odaítélésénél komolyan tekintetbe jöhetett. E négy dolgozat közül a pályabirák febr. hó 12-éu tartott ülésében a jutalomra legméltóbb- uak szótöbbséggel a 211. számú pályamű nyilváníttatott. Czime : A tizedik gyerek. (Rajz.) Jeligéje: „Sic vos et vobis mellificatis apes.“ Eszerint a jutalmul kitűzött 10 darab aranyat ez a dolgozat nyerte el. A szerző nevét rejtő jeligés levél fölhontatván, kitűnt, hogy szerzője Csáktornyái Lajos. Légrády testvérek, mint a „Pesti Hírlap“ kiadó-tulajdonosai, kik a 10 aranyos pályadijat kitűzték, időközben még 6 darab aranyat bocsátván rendelkezésünkre, hogy azokkal az aránylag legjobbnak nyilvánított többi három pályamű jutalmaztassák, két-két arany jutalmat eszerint a következő három pályamű nyert. ál. sz. „Soha sem foglak elfeledni.“ Jelige : „A mennyit a szív felfoghat magába Sajátunknak csak annyit mondhatunk.“ Vörösmarty. 52. sz. „A Gózsi Vica esete.“ (Rajz.) Jelige: „Az isten is haragszik rám.“ E müvek szerzői szíveskedjenek értesíteni a „Pesti Hírlap“ szerkesztőségét, vájjon beleegyeznek-e a jeligés levelek felbontásába s hajlandók-e átengedni dolgozataik közlését a fennebbi jutalom mellett a „Pesti Hirlap“-nak. Közlésre következő pályaművek ajánltatnak: 5. Dudu (rajz.) Jelige : „Bim- bófakadás.“ -E polgozat sok előnye daczára nem volt fölvehető a jutalmazottak sorába, miután tárgya feltűnően hasonlít Ouida „Egy pár facipő“ czimü hires beszélyének meséjéhez.) — 17. Med cis Katalin.“ Jel. „Remegve félt a lányka tőle.“ — 23. Szegény Sára asszony (Rajz.) Jel. „Szomorúság.“ — 61. Töviskoronák.“ (Jel.) „Dies irae.“ — 161. „A kubikos felesége.“ (Ballada prózában.) „A szerelem egy végtelen óceán Melynek határát még nem látta senki !“ Petőfi. E dolgozatok irói fölhivatnak, hogy tudassák a „Pesti Hírlap“ szerkesztőségével, vájjon beleegyeznek-e a jeligés levelek fölbontásába s dolgozataiknak a „Pesti Hírlap“ által a szokásos irói tiszteletdij mellett leendő közzétételére? Budapest, febr. 13. A pályabirák: Borostyáni Nándor, Győri Vilmos, Tors Kálmán. A fönnebbi jelentés kapcsában kijelentjük, hogy föntartjuk magunknak a jogot, mikép a pályaművek közül esetleg még másokat is a közlendők sorába igtassunk az illető szerzők beleegyezésével. Budapest, febr. 13. A „Pesti Hírlap“ szerkesztősége. * Múlt számunkra már elkésve érkezett. — Az egri magyar kir. postahivatal úgy a közönség, mint az állam részéről teljes elismerést érdemel a posztatisztviselök önfeláldozó munkásságáért s ez által tanúsított pontosságáért. Midőn ezen kijejentéssel a valódi érdemet méltányoljuk, egyúttal megjegyezzük, hogy városunkban a múlt évben a postaforgalom óriási mérvben emelkedett. Kitűnik ez a következő adatokból: Utalványokban feladatott .... 643.429 frt 13 kr. Utánvételekben „ .... 66.994 „ 37 „ Kifizettetett utalványokban .... 274.922 „ 24 „ „ utánvételekben .... 23.966 „ 86 „ Jövedéki bevétel volt .... 30.316 „ „ kiadás „ .... 9.426 „ ' az összes forgalom: 1.049.055 frt Levonva a postahivatal kezelési és fentartási költségéi: a postaintézetnek Egerből 1881 évre 20,889 frt 06 kr. tiszta jövedelme volt. A tiszta jövedelem 1880-ban 18.834 frt 63 krt tett ki; tehát egy év alatt a jövedelem 2.054 frt. 43 krral, azaz több mint 10 %-kal emelkedett. — A végrehajtások statisztikája hazánkban. A birtokokban történt változások száma 1879-beu 235,500 volt (1878-ban 221,262), a növekedés tehát 14,238, vagyis az összes birtokok számához ké pest — mely 1.475,390-re tehető — a változásoksz áma tesz 9 százalékosa növekedés 0.5 százalékot. Az 1879-ben történt birtokváltozás közül 19,213 esett a végrehajtás következtében történt átruházás- zásra, mig 1878-ban 15,285, tehát szaporodás mutatkozik 25 százalékkal ; mi mellett megjegyzendő, hogy szerződés és haláleset következtében történt változások növekedése nem oly nagy, mint a végrehajtások utján történt növekedés. A birtokok értékét tekintve, a végrehajtások által egy kézből más kézbe átment birtokok tettek: 1878-ban 15,340,973 frtot; 1879-ben 16,670,400 frtot; tehát a növekedés volt 1,320,427 frt, vagyis 8.6 százalék, s miuthogy a birtokok számánál sokkal nagyobb a növekedés, ebből az következik hogy a kÍ8birtokok aránylag sokkal nagyobb mértékben estek exe- kució alá, mint a nagyobb birtokok. Ez a következtetés indította a kormányt az uzsora-üzletek megfenyitésérö! szóló törvényjavaslat megalkotására, melytől a baj gyökeres orvoslása várható. E törvénynek egyenesen az a czélja, hogy egyes lelketlen uzsorások ne zsarolhassák ki a köznépet, 8 ne foszthassák meg ingatlanaitól a váltóügyekben járatián szegény földészt. — A főrendiházba történt újabb királyi meghívókról. Meghivattak : Edel8heim Gyulai bárón kivlil Lázár Dénes csikmegyei és Beniczky Ferencz jász-nagykun-szolnokmegyei főispánok. Ezenkívül Khuen Héderváry Károly gr., ki eddig születési rang után volt felsőházi tag, mint Györmegye főispánja és Batthyány József gr., ki mint Jász-Nagykun-Szolnokmegye volt főispánja nyert felsőházi meghívót az országgyűlésre, ezen állomásáról lemondása folytán születési rangja után, hivattak meg a felsőházba a király által. — Oroszország éghajlata, mint az utóbbi években tapasztalni lehetett, megváltozott és enyhébb lett. Nem léteznek már azok a 30 Reaumur fok hidegen túlmenő tartós fagyok, az irtózatos Lóhegyek és hófuvatagok. A tél Moszkvában már évek óta olyan, mint Európa középrészeiben. Az idén meg különösen szokatlan lágy tél volt Moszkvában, csak október hóban volt néhány hideg nap, melyen a hőmérő 2—3 fokot mutatott 0 pont alatt. Január 20-én valóságos nyári zivatar volt 4 fok meleg mellett. — Két székhelyű megyékre nézve fontos Tisza belügyminiszter legújabb rendelete. melyet Gömör- és Kis-Hontmegye közönségéhez intézett. A rendelet igy hangzik: 1894. szám. Gömör és Kishont - megye közönségének Rimaszomoatban. A múlt időkből származott gyakorlat folytán ezen törvényhatóság jelenleg is hol Rimaszombaton, hol Pelsőczön tartja közgyűléseit, minek azon visszás következménye vau, hogy a megyének tulajdonkép állandó székhelye nincsen. Minthogy a fentemlitett gyakorlat, melynek a múltban lehetett némi jogosultsága, de melynek szükségessége vagy czélsze- rüsége mellett most már legkisebb indok sem hozható fel, továbbra annál is inkább tarthatatlannak mutatkozik, mert az nemcsak hogy tetemes és merőben indokolatlan költséget okoz, a menny1 ben a megye székhelyének változtatása miatt folytonos költözkö déssel és két székház fentartásával van egybekötve ; hanem az ügymenetre kiható hátrányos befolyásánál fogva a jó közigazgatás érdekeivel is nyílt ellentétben áll, mely ellentét jelenleg annál szembeötlöbb, mert az újabb közigazgatás követelményeihez képest most már a szolgabirói hivatalok is állandó székelyekre vannak utalva: felhívom a megye közönségét, hogy ezen visszás állapot megszüntetését, illetőleg a megye állandó székhelyének megállapítását tanácskozás tárgyává tevén, e részben határozzon s azt jóváhagyás végett hozzám mielőbb terjessze fel. Kiadótulajdonos az egri érsek-lyceumi nyomda. Eger, 1882. Nyomatott az egri érsek-lyeeumi nyomdában. Lapunk mai számához negyed iv melléklet van csatolva.
