Eger - hetilap, 1882
1882-04-20 / 16. szám
149 Miklós barát. Nem oly rögös a szentek útja, Mint a világ, test, ördög súgja; Hiszen a szív, a jó s nemes Önkényt is szebb valót keres . . . — Hogy a világról ím lemondott S lelkére fordít legfőbb gondot: Keresztje már nem oly nehéz — Halálig elhordozni kész. Csendes szivét sem háborgatja Többé hivságok gondolatja: Jézus csupán, a kit szeret, Erősen, mindenekfelett. És 0, ki szívünket vizsgálja, A jámborok igaz barátja; Közöttük néha hirtelen Földi testben is megjelen. Történt, hogy egykor álom-képbe’ Miklósunk czellájába lép be. . . . . Oly szép, ha némán két mosoly Meleg sugára egybefolyj S bizalmasan — őt meg se kérdvén — Helyet foglal barátja térdén; És veszi mostan kezdetét, Közöttük édes párbeszéd. És foly sokáig . . . Miklós boldog! Jézus, s a hallott égi dolgok Lelkét varázszsal hatva át — Álmodja, hogy már égbe szállt. De boldog álmát megzavarja A csendes zárda kis harangja: Imára szól az, — menni kell! Kis vendégét hogy’ hagyja el. . . ?! — Szép csendesen karjára vette S, fehér kis asztalára tette; 0 meg a kórusra megyen, A mint szokása, rendesen. S hogy visszajő, csodák csodája! A kisdedet még ott találja; Ki, őt mosolylyal várva, szól — E szók jövőnek ajkiról: „Miklós! ha itt nem hagytál volna, Tudom, hogy most könyüd omolna! Ha itt maradsz, hogy szólt a jel: Én mentem volna tőled el!“ „Jól volt . . ! Folytasd tovább is híven Munkáidat e földön, hívem! A míg jól végezvék azok — Én mindig nálad maradok. . X. snEeiF'crzÉiES. — Az 1882. év tavaszán a felsőpatai és tiszáninneni alesperesi kerületekben kitűzött bérmálási körút .rendje. — Érsek ő Nagyméltósága ezidei bérmálási kőrútjára f. hó 29-én indul el s ugyanaz napon alkonyaikor Pásztora, mint l--sp központra, érkezik. Április 30-án (Husvét után III. vasárnap) a pásztói hiveket fogja megbérmálni. Május 1-én (hétfőn) Taron , 2-án Szurdok-Püspökiben , 3-án Apczon fogja a bérmálás szentségét kiszolgáltatni. Apczról, mint 2-ik központból, a következő helyekre fog reggelenkint átrándulni: május 3-án Fancsalra, 5-én Gyöngyös-Patára. Innen május 5-én délután a következő központra, Nagy-Rhé- dére utazik át s május 6-án Nagy-Rhédén, 7-én Ecséden, 8-án Horthon fog bérmálni. Horthról a bérmálás befejeztével a déli vasúti vonattal Egerbe tér vissza. — A bérmálási körútnak a tiszáninneni kerületben tartandó második szakaszára ő Excel- lentiája május 17-én indul el s alkonyat felé Tiszanánára érkezik. Urunk mennybemenetele napján, május 18-án az ottani, 19-én a sarudi, 20-án a kiskörei, 21-én pedig a kömlői hiveket megbérmálván, átutazik Puszta-Szikszóra. Puszta-Szikszóról május 23-án Mező-Tárkányra, 24-én Füzes-Abonyba, 25-én Poroszlóra fog a bérmálás szentségének kiszolgáltatása végett átrándulni. — Az egri érseki Lyceum kapualját s alsó folyosóját uj faragott kövekkel rakják ki. A munkálat folyamatban van. — A piaczi hid környéke. Városunk képviselőtestülete közelebb hozott határozatával elrendelő, hogy a piaczi hid környéke úgy közrendőri, mint szépészeti tekinteteknek megfelelőleg rendez- tessék; ugyanezen határozat végpontja pedig a végrehajtást a városi tanácsra ruházza. Kérdjük: hogy miért nem rendeztetik gyorsan ezen hid környéke s miért lett abbahagyva a megkezdett munka? Tudomásunk szerint az erre szükséges összeg meg van szavazva; ugyanazért elvárjuk, hogy városi tanácsunk a képviselőtestületi határozatot mielőbb foganatosítani fogja. — Személyzeti. K r a s s y Bódog papnevelőintézeti lelkiatya a felső-gyöngyösi plébánia lelkészévé neveztetvén ki, helyette Barta- 1 o s Gyula az angolkisasszonyok gyóntatója bízatott meg a növendékpapok lelki vezetésével. Frőhnert Lajos felső-gyöngyösi ideig!, administrator monostori lelkészszé neveztetett ki. Sípos Géza fénszarui káplán a felső-gyöngyösi, Hamza József egerszalóki káplán a fénszarui, Gallovich József sátai káplán az egerszalóki kápláni állomásra rendeltettek. — Völgyi szintársulati igazgató, Egerből, Rimaszombatba szándékozik vinni társulatát e hó végével. — Hymen. Jámbor Vilmos recski földbirtokos leányát: a kedves, szép és szellemdús Gizellát, a napokban jegyezte el B r a m r i n g Vilmos u r: gróf Zichy Nándor ő méltóságának főkertésze Adonyból. Esketési-ünnepélyiik f. hó 29-én fog tartatni. Az ég áldása kisérje boldog frigyüket! *** Az egri polgári lövésztársulat 1882-ik évi tisztikara s választmánya f. hó 16-ikán az alapszabályok érteimébeni titkos szavazással következőleg alakitatott meg: összesen beadatott: 77 sza- bályszerüleg kiállított szavazati-iv, melyek által főlövészmester- ré választatott ifj. Gröber Ferencz 58 szavazattal, lövészmesterré : Fekete Sándor 62, pénztárnokká: Matékovics Mór 54. jegyzővé: Énekes Gusztáv 68 szavazattal; választmányi tagokká: Kapácsy Dezső 67. Babocsay Sándor 63. Fülöp József 63. Tavasy Antal 63. Grónay Sándor 62. Barsy József 59. Bernekkel- Ferencz 51. Páyer János 51. Makay Felix 49. Petravich Ferencz 49. Végess József 45. Mártonffy László 44. Kaizer János 40, Csiky Attila 39. Hibay György 38. Plank Kálmán 36. Ruzsin Ignácz 34. Selmeczy Viktor 33. Vizslóvszky Mihály 33 és Völgyi Lajos 29 szavazattal. A lövölde ünnepélyes megnyitása f. hó 30-án leend. — A Szt.-István társaság választmánya e hó 14-én ülést tartott Majláth György országbíró és Tárkányi Béla elnöklete alatt. Tár- kányi meleg szavakban üdvözölte Majláth Györgyöt, ki ezúttal elnökölt először. Majláth meghatva válaszolt. Ezután Tárkányi bemutatta azon általa latin nyelven szerkesztett föliratot, melyet a társulat intéz a pápához. A felirat köztetszéssel fogadtatott. A felirathoz ezer frank Péterfillérül van mellékelve. Ugyancsak Tárkányi jelentette, hogy az általa kitűzött 100 darab arany juta- lomdijra beérkezett munka, melynek jeligéje „Haec dicimus, quae didicimus“, a szakbirálók által nem találtatott oly absolut becsűnek, hogy számára a jutalom kiadathassák, de mégis eléggé sikerültnek arra, hogy a bírálók észrevételeinek fölhasználása után a „Házi könyvtár “-ban ki volna adható. Minthogy azonban a munka szerzője a jelen választmányi gyűlésig, mely határidőül tűzetett ki, nem jelenkezett, a szerző nevét rejtő jeligés levél elégettetek. íróink emlékeztetésére fölelevenitjük a közgyűlés által kitűzött pályázatot, t. i.: „Adassék elő müveit nagy közönségünk számára, újabb kútfői alapos vizsgálatok nyomán a kereszténység első korszaka Magyarországban szt. István király koronáztatásá- tól szt. László király haláláig.“ A pályaművek idegen kézzel tisztán Írva, lapszámozva és fűzve, a szerző nevét rejtő jelmondatos levél kíséretében 1883. évi deczember 31-ig a társulat elnökségéhez lesznek intézendők. A pályázat eredménye az 1884-ki közgyűlésen fog kihirdettetni. A szabályszerű bírálat után lehetőleg absolut becsűnek Ítélt munka a társulat tulajdonává lesz és tagilletményül fog kiadatni. Felolvastatott Kazaly Imre theol. tanár bírálata Szentimrey Márton ily czimü munkájáról: Svéd Krisztina, kor- és jellemrajz. A kézirat és bírálat a könyvkiadó-bizottsághoz tétetik át. Most több tagot jelentett be a titkár. A pénzügyekre
