Eger - hetilap, 1882
1882-09-14 / 37. szám
358 mellett ellenük a rendes eljárást beszüntették — többé sem a kincstár számára, sem kivitelre, sem saját használatukra dohány- termelési engedélyt nem nyerhetnek. Hogy pedig e tekintetben a kellő ellenőrzés gyakorolható legyen, a pénzügyminiszter utasította a pénzügyőri biztosságokat, hogy a kihágást elkövetett egyén teljes nevének, községének és házszámának pontos kitétele és a kihágás tárgyának megismertetése mellett haladéktalanul közöljék a dohánytermelési kataszterbe leendő feljegyzés czéljából az illetékes dohánybeváltó hivatalokkal. — Elszakadt és összeragasztott bank- és államjegyek, az állami pénztárak által, a pénzügyminiszter rendelete érteimében, teljes névértékben csak az esetben fogadhatók el, ha az illető hivatalnok a felragasztott papír átlátszósága folytán vagy átláthatlanság esetében a felragasztott papír eltávolítása által biztosan meggyőződhetik a felől, hogy a papírpénz teljes és valódi. A hol ez nem lehetséges, ott az összeragasztott papírpénz sérültnek tekintendő s a megfelelő eljárás alá vonandó. — Az állomás nélküli tanárok érdekében fontos határozatot hozott a fővárosi iskolaszék. Az iskolaszék elnöke, Alkér tanácsnok ugyanis utalt azon rendkívül elszomorító körülményre, hogy az állomás nélküli tanárok száma napról-napra növekszik és hogy egy csomó fiatal ember, keserves nélkülözések közt szerzett tanári oklevéllel zsebében, nem tudja kenyerét megszerezni; minthogy pedig ezen baj oka részben abban is rejlik, hogy a fölös tanórákat külön díjazás mellett a már rendes alkalmazásban levő polgári iskolai igazgatók és tanárok szokták maguk közt szétosztani, holott azok számos más fiatal embernek nyújtanának exis- tentiát, indítványozza, hogy (habár sok magán érdek fog megsértetni,) mondja ki az iskolaszék, mikép jövőre az ily fölös órákat állomás nélküli tanároknak fogja adni és csak rendkívüli esetekben tesz az alól kivételt. A jelen volt polgári iskolai igazgatók élénken tiltakoztak ezen indítvány ellen, azonban az iskolaszék azt egész terjedelmében elfogadta. — Phylloxera ügy. Az országos phylloxera-bizottság f. évi szeptember hó 2-án Kerntler Ferencz elnöklete alatt ülést tartott, melyen első sorban Miklós Gyula borászati kormánybiztos előterjesztő jelentését az utóbbi ülés óta tett intézkedésekről és az újabban fölfedezett phylloxera-infectiókról. Jelentése szerint az óbudai gyéritési munkálatok befejezvék, azonban a folytatólagos vizsgálatok az Aranyhegyen és Péterhegyen ismét phj'lloxera- foltok felfedezésére vezettek. Az intézkedés ezekre szüret után fog megállapittatni. Az idén fölfedezett nagyobb phylloxerás területek közül a váczi és kismarosi vizsgálatok befejeztettek s e szerint Vácz határában 172 hold, Kis-Maros határában 58 hold szőlő találtatott inficiáltnak. A phylloxera terjedése következtében a kormány szükségesnek látván, hogy az érdekelt szőlőbir- tokosság is lehetőleg bevonassák a pusztító vész elleni küzdelembe, körlevelek küldettek valamennyi hatósághoz, melynek területén szölőmivelés űzetik s felszólíttattak a közgazdasági előadók, hogy hatóságuk vezetése alatt tartsanak a szőlőbirtokos- sággal együttes értekezleteket, melyekben a közönség a vész mibenlétéről fölvilágosítva, az intézkedésekre nézve óhajaival és kívánalmaival nyilatkozzék. Elhatároztatott továbbá, hogy felhívás intéztessék az összes törvényhatóságok phylloxera-bizottsá- gailioz. melyben azok felkéretnek a következő kérdésekre való válaszadásra: 1. hogy a nagyméltóságu foldmivelés-, ipar- és kereskedelmi m. kir. minisztérium 1881. évi 7876. sz. körrendeletének foganatosítása, különösen a járási biztosok működése a községi szemlék és a szőlők folytonos felügyelete tárgyában mily tapasztalatokat tettek. 2. Vájjon azon esetben, ha a szőlőterületükön nagyobb kiterjedésű foltok találtatnának, Zalamegye példája szerint a tényleg phylloxera-lepett, és néhány év alatt úgyis tönkrejutandó terület kiirtását, a közvetlen szomszédos szőlőkben pedig a rovarnak szénkéneggel való kevesbitését találnák-e kívánatosnak '? s hogy igy szőlejök termését hosszabb ideig élvezhessék, az érdeklettek hajlandók lennének-e az irtás által sújtott birtokosoknak közös hozzájárulással bizonyos kárpótlást nyújtani ? Vagy pedig kívánatosabbnak tartanák-e a franczia kormány által alkalmazott eljárást, midőn a vészes foltok a rovar legnagyobb szaporodása idejében szénkéneg belövelése által bizonyos határig megsemmisittetnek, illetőleg kevesbittetnek és igy a vész terjedése lassittatik? és ez utóbbi esetben a megye vagy az érdekeltek készek-e a szükséges munkaerőt kiállítani, ha az állam szolgáltatná a szénkéneget ingyen vagy mérsékelt áron, az eszközükről s a munkálatok szakszerű felügyeletéről gondoskodnék ? 3. Vannak-e a törvényhatóság területén homokba s főleg futóhoniokba ültetett szőlők? hol és minő kitérjedésüek? vannak-e nagyobb homokterületek, melyek phylloxera-mentes szőlők ültetésére alkalmasak lennének? (Jegyzet. Oly homoktalajok, melyek legalább 75% kvarcz-homokot tartalmaznak.) 4. A törvényhatóság rendel- kezik-e oly faiskolával, mely az amerikai ellenálló szőlőfajokból magonczok utján előállítandó venyige-iskolával kapcsolatba hozható. Amennyiben ilyen nem volna, hajlandó lenne-e a törvény- hatósági phylloxera-bizottság külön venyige-iskola alakítására, melynek azon hivatása lenne annak idejében, hogy az ellenálló fajokat díjmentesen szolgáltatná a vész által sújtott szőlőbirtokosoknak. Végre, hogy történt-e valami intézkedés s mily módon a közönség felvilágosítására.“ E kérdésekre adott válaszok f. évi október 15-éig beadandók. A kiküldött albizottság azokat előle- ges tárgyalás alá fogja venni és erről véleményes jelentését az országos phylloxera-bizottság november havában tartandó ülésében terjesztendi elő. — A magyar bortermelők szövetkezete ügyében az orsz. gazdasági egyesület által kidolgozott tervezetet a borászati és szőlészeti szakosztály elfogadta a tárgyalás alapjául; minthogy azonban az alakítási módozatokra nézve külön nézeten volt, annak részletes tárgyalásába nem bocsátkozott. A tervezet szerint ugyanis az alaptőke, a termelők által befizetett részlet-részvényekből állíttatott volna elő, melyekre a társulat ugyanily összeg erejéig kötelezvényeket bocsátott volna ki 10 év utáni beváltásra. Többeknek a tapasztalatból merített nézete szerint azonban az eszmének ily utón való keresztülvitele hajótörést szenvedne termelőink közönyösségén és pénzhiányán. Ennélfogva az az eszme merült fel, hogy már úgyis jó hírnek örvendő külföldi borpiaczunk nagykereskedőit kellene, mint hitelezőket, a szövetkezet részére megnyerni s a lekötendő meghatározott fajú és mennyiségit termés fejében tőlük az alapításhoz szükséges pénzösszeget előlegezni. Gróf Keglevich István, az eszme megpenditője készséggel vállalkozott, hogy a napokban megkezdendő külföldi kőrútjában ez irányban el fog járni s az eredményt annak idején bejelenti. Egyúttal azonban a hazai bortermelők is fel fognak hivatni a csatlakozásra s a vidéki szüretelő egyletek utján közös értekezletre hivatnak egybe. — A Magyar Népbarát“ czimű szépirodalmi és ismeretterjesztő képes hetilap, melyet Ábrányi Emil szerkeszt, most lépett negyedik évfolyamába. Az első szám a következő változatos tartalommal jelent meg: Az olló és a dicsőség. Eredeti elbeszélés, Mikszáth Kálmántól. — A mi benned . . . Perényi Kálmán költeménye. — Más bűne miatt. Novella, irta: Tölgyesi Mihály. — Harcz a milliókért, Montepin Xavér regénye. — Bedő uram Ist- vánnapi kalandja, tragikomikus történet, irta: T. M. — Tárcza. — A Dwalagiri válasza, Ábrányi E-től. — Képleirások. — Irodalom. — A „Pesti Hirlapu a közelgő uj évnegyedben Mikszáth Kálmántól fog közleni regényt. A gyorsan hírnévre kapott s a külföldi kritika által is egyhangúlag magasztalt írónak első na- gvobl) szabású müve ez, melyre joggal kiváncsiak lehetnek mindazok, kik Mikszáth apró, mesteri rajzait ismerik. A „Pesti Hírlap“ szerkesztősége, mint a hozzánk beküldött uj előfizetési felhívásból látjuk, egyáltalán azon van. hogy a sokat és sokfélét nyújtó lap tartalmát egyre érdekesebbé és vonzóbbá tegye. Az országgyűlés összeillése után a „Pesti Hírlap“ mindennap két teljes ivén fog megjelenni. Közölni fog illustrált beszélyeket, továbbá mint eddig is, képeket és zenedarabokat. Politikai irányánál fogva mely teljesen független, a „Pesti Hírlap“ minden irányban megmondhatja az igazat, a kormánynak úgy, mint a különböző pártoknak. Á kitűnő publicistikai és szépirodalmi erők, melyek a „Pesti Hirlap“-ot támogatják, továbbra is megmaradnak. Elég ezek közül Beksics Gusztáv, Borostyám Nándor, Eötvös Károly orsz. képviselő, Mikszáth Kálmán, Tors Kálmán orsz. képviselő stb. neveit említenünk. A „Pesti Hírlap“ nagy terjedelme és mindenre kiterjeszkedő tartalma daczára a legolcsóbb politikai napilap. Előfizetési ára egy évre 14 frt, félévre 7 forint, három hónapra 3 frt 50 kr. egy hónapra 1 frt 20 kr. Az előfizetések a hó bármely napján történhetnek s a pénzek postautalványon a „Pesti Hírlap“ kiadó hivatalához, Budapest, nádorutcza 7. szám a. küldendők. — Gabnapiaczunk e hét folytán sem nagy hozatalnak örvendett, az árak csekély vételkedv mellett igy álltak: Tiszta búza 7.—8.50. Rozs és kétszeres 6.—6.40. Árpa 5.20—6.20. Kukoricza 8.20—8.40 Zab 5.60.—6.40. métermázsánkint. — Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 56 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 46 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Felelős szerkesztő: IDr. IKIIss Isty7-á,n..
