Eger - hetilap, 1882
1882-09-21 / 38. szám
XXI. év-folyam 38. szám. 1882. szeptember 21-én. Előfizetési díj: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 „ Negyed évre .1 „ 30 „ Egy hónapra. — 45 „ Egyes szám . — 12 * EGEK. Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Felhívás előfizetésre. E lap folyó évi 3-ik évnegyede a következő számmal befejeztetvén: tisztelettel kérjük azon t. ügybarátainkat, kiknek előfizetése most lejár, hogy a megrendelést mielőbb megújítani szíveskedjenek. Előfizetési dij: Egész évre 5 frt. Félévre . 2- „ 50 kr Évnegyedre . . 1 * 30 „ Egy hóra — „ 45 „ T. gyűjtőinknek minden öt előfizető után egy tisztelet- példánynyal szolgálunk. A KIADÓHIVATAL. Az eger-felföldi s az eger-alföldi tervezett vasút ügye. y. A város közgyűlése által kiküldött vasúti bizottság szükségesnek találta: hogy a folyó hó 24-én vagyis a legközelebbi vasárnapon Egerben tartandó vasúti nagy tanács- kozmány elé, tanácskozási alap — substratum — gyanánt egy emlékirat terjesztessék, mely a meghívottaknak már előre szétküldessék, hogy a tanácskozmány tárgya és ezél- ja iránt tüzetesebben is előre tájékozva legyenek. Csak ily eljárás mellett érhetni el azt, hogy a tanácskozmány tagjai tisztában legyenek az ügy állásáról s a fenforgó kérdéshez bővebb előleges fölvilágositások kérése nélkül hozzászólhassanak. Az emlékirat tervezetének elkészítésére háromtagú bizottság küldetett ki, melynek tagjai: Szederkényi Nándor országgyűlési képviselő, Vavrik Béla törvényszéki elnök s Kiss István jogtanár. A hármas bizottság az ügyet megbeszélvén : az emlékirat fogalmazását Szederkényi Nándor országgyűlési képviselőre bízta, kinek remek munkálatát úgy a hármas bizottság, mint a vasúti nagy bizottság elfogadta. A vasúti bizottság egyúttal elhatározta, hogy az emlékirat kinyomattassék s a szept. 24-ére tanácskozásra összehívott érdekeltségeknek megküldessék, a mi csakhamar meg is történt. Az emlékirat szövegét itt közöljük. Emlékirat az ózd-apátfalvi-egri, terennye-pétervásár-egri, s a karczag- füzesabonyi vasuttervezet érdekében. Önfentartási ösztönünk parancsoló törvénye s jövő fejlődésünk érdeke, egyformán követelik: hogy úgy a mező- gazdasági, mint ipari s közművelődési tényezők mai időben egyik legfőbb feltétele, a czélszerű vasúti összeköttetés, minden jogosult irányban, természetesen az országos forgalom nagy érdekei szemelőtt tartásával - létrehozassék. E szempontból kiindulva, bátorkodik alólirott város közönsége egy nagy vidék, mondhatni országosan jelentékeny vidék érdekeltjei becses figyelmét felhívni az alább bővebben jelzendő összeköttetési hálózatra, melynek szükségét, úgy a természetes forgalom törvénye, mint az országos s helyi érdek parancsa egyként előírják. A miért is bátorkodott e hó 24-ére, közös értekezletre is összehívni az érdekelteket. Alólirott város közönsége e mozgalom megindításánál azon meggyőződés által is vezéreltetik, hogy helyzeténél fogva utalva van első sorban igyekezni érvényt szerezni azon közgazdasági kívánalomnak, mely a vasutak építésével a változott viszonyok folytán úgy saját, mint egy nagy vidék érdekei kielégítésére ma már égetővé vált. Egervárosa ugyanis ősidőktől óta, mintegy központját, kulcsát képezé az alvidék s felvidék egyenes összeköttetésének. A Mátra s a Bükk lejtőjén, hatalmas Tiszánkra tekintve, a természetes forgalom találkozása alkotá meg e helyen, s mint e forgalom közvetítője emelkedett már a rég múltban fontos ipari s közművelődési tényezővé, olyanná, mely ma is Budapesttől Nagyváradig, Debreczenig s Kassáig, egész országrészben akár népességét, akár ipari s kulturális fejlettségét tekintve, kiváló helyen áll. Reá mutassunk-e a múltra, midőn hivatásszerű feladata teljesítésének magaslatán állva, még nemzetiségi szempontból is szolgálta vala a hazafias érdeket, midőn itt jöttek össze a felvidék s a messze alvidék, Bács, Torontál stb. nationalitásai- nak ifjai magyar művelődést és szellemet tanulni, úgyhogy iskoláiból kijött annyi hazai kitűnőség emlegeti ma is kegyelettel Eger nevét. E fontos ipari, kereskedelmi s kulturális feladata Egernek, melyet a múltban foglalt, a vasutak építésével sem szűnt meg. Módosult ugyan sok körülmény a pest-mis- kolczi fővonal építése folytán, e város mellőzésével, melyet nagy és alig menthető hibának tartunk; de az alföldnek a felfölddel való egyenes összeköttetési iránya mit sem módosult, az ma is ugyanaz, mint volt a múltban. Az erdélyi s alvidéki részek, ugyanis részben Arad, részben Nagyvárad felől, vasúton ma is csak hosszú napok veszteségeivel képesek elérni a felföldet, végtelen kanyargásokkal s költséggel. Az egyenes összeköttetés tehát ma is az, mely Karczag vidékétől kiindulva, Madarason, Tiszaszalókon, Kiskörénél át a Tiszán, Nána, Kömlő, Bes- senyő felé, Fiizes-Abonynak, Egernek, s innen a nógrádi irány Pétervásár-Terenyének, a gömöri irány Apátfalva- Ózd-Bánrévének vezet. Ezeket előre bocsátván, bátorkodik alólirott város kö
