Eger - hetilap, 1882
1882-03-02 / 9. szám
83 márczius 25-én kelt alapítványához. Az ezen alapítványról kiállított okirat minden kétségen felüli jelentősége önkényt involválja azon két kérdés feltevését és megoldását, hogy milyen jogczimen keletkezett Mária Terézia alapítványa ; és hogy ezen alapítási tény által történt-e a tanulmányi alapot képező javaknak az 1548: XII. t. ez. alapján constatált jogi természetén és rendeltetésén változás vagy sem ? Mielőtt ezen kérdésekre a feleletet magából az alapítványi okirat tartalmából megadnám, szükségesnek tartom a jezsuiták eltörlésével kapcsolatos, és az alapítási okirat kiállítását megelőzött némely tényeket felemlíteni. Midőn XIV. Kelemen pápa 1773. julius 12-én kelt bullájával a jezsuita rendet eltörölte, ezen tény után kevés időre, vagy is augusztus 13-án Magyarország püspökeihez rendeletet bocsátott ki, melyben azoknak meghagyja, hogy a jezsuiták után maradt összes ingó és ingatlan vagyont, a római szentszék nevében foglalják le, és az általa kitűzendő kegyes czélokra fordítsák. A királynő 1773. szeptember 20-án a helytartótanácshoz intézett leiratában mig egy részről a pápa érintett rendeletének, mert az a magyar királyokat megillető legfőbb kegyúri joggal egyenesen ellenkezik, kihirdetését megtiltotta: másrészről a királynő a jezsuiták vagyona feletti intézkedést azértjelenti ki szükségesnek, hogy úgy az isteni tiszteletnek addig a jezsuiták által kezelt ellátásáról, mint a jezsuitákra bízott oktatás mikénti vezetéséről gondoskodjék. Továbbá Mária Terézia 1775. február 6-án kelt, s a helytartótanácshoz intézett leiratában a jezsuiták javainak hováforditása iránt rendelkezik. A most érintett tényekből két dolog minden kétségen felül következik, melyeknek egyike az, hogy Mária Terézia a római pápa rendeletével szemben is fenntartotta azon jogát, melynél fogva a rendelkezés az egyházi javadalmakról a legfőbb kegyúri jognál fogva őt illette; a másik pedig az. hogy Mária Terézia az 1780-iki alapitó okiratot megelőző intézkedéseiben a jezsuitáktól elvett javakat azon czélra rendelte fordittatni, a melyből azok a jezsuiták kezei közt voltak. E czél pedig határozottan katholikus volt. (Folyt, köv.) Politikai heti szemle. Skobeleff orosz tábornokot, ki politizáló katonásdi beszédeivel Oroszországot azon gyanúba hozta, mintha ez támadást tervezne Németország és Ausztria-Magyarország ellen, — kormánya visszahívta. A tábornok, Párisból hazamenet rövid időre megállapodott Berlinben s ott meglátogatta barátját Veresagin festőt, ki a tábornokhoz a következő „őszinte“ szavakkal fordult: „Hogyan lehettél oly marha, oly bolond beszédet mondani?“ Skobeleff azt felelte: „Mit tehetek egyebet ? Oroszországban már oly veszettek az állapotok, hogy a hínárból csak külháboru által juthatunk ki.“ Bismarck már hosszabb idő óta nem veszi könnyedén a panszlavisztikus párt üzelmeit, sőt komoly veszedelmet lát abban a világbékére nézve; egyedüli remény ily körülmények közt a német hadseregbe helyezhető, mert az orosz álllapotok — véli a kancellár — szükségessé teszik, hogy a puskapor szárazon tar- tassék. A folyó év elején a német vezérkar éjjel-nappal megfeszített erővel dolgozott, Angliában feltűnést kelt a parlament eljárása a hírhedt Bradlaugh képviselővel szemben, ki annak idején istentagadó nyilatkozatával a képviselői esküt haszontalanságnak nyilvánította s az eskütételt megtagadta. Legközelebb ő, csakhogy az alsóház tagja lehessen, az ülésben egy magával vitt papirosról leolvasta az .esküformát s megcsókolta a szintén magával hozott ujtesta- mentumot, kijelentvén, hogy már most ő is a háznak fölesketett tagja. Erre az alsóház 307 szavazattal 18 ellenében elveté La- bouchére azon indítványát, hogy Bradlaugh helyét megörültnek nyilvánítják és a northamptoni kerületet utasítsák az uj választás megejtésére. Bradlaugh felolvassa és aláírja az esküt, kijelenti ezután, hogy letette az esküt és elfoglalja helyét a házban. Az elnök felhívja Bradlaugh-t, hogy vonuljon vissza a korlát mögé. Bradlaugh engedelmeskedik; kis idő múlva azonban elfoglalja helyét. Az elnök újra felhívja Bradlaught. hogy vonuljon vissza. Churchill indítványozza, hogy a ház megürültnek nyilvánítsa Bradlaugh helyét, mert a nevezett képviselő az eskü letétele nélkül foglalta el helyét. A vita folytatása másnapra halasztatott. London, febr. 23. Alsóház. Gladstone kijelenti, hogy Bradlaugh flagrans engedetlenséget követett el; azt hiszi azonban, hogy a ház túllépné jogainak hatáskörét, ha Bradlaugh-t kizárná a parlament tanácskozásaiból; engedjék át az ellenzéknek azt a feladatot, hogy megfelelő rendszabályokat hozzon javaslatba. Sir Stafford Northcote indítványozza, hogy a sergeant at, arms utasittassék, hogy a tárgyalások közben ne engedje meg Bradlaughnak a korlátot átlépni. E közben Bradlaugh megjelent a házban és elfoglalta helyét. A speaker felhívja a ház figyelmét Bradlaughnak emez újabb engedetlenségére. — Miután Gladstone kijelentette, hogy ez ügygyei szemben semlegesen viseli magát, Northcote felkérte indítványának visszavonására és a következő indítvány elfogadására: „miután Bradlaugh a ház tekintélyét azzal sértette meg, hogy nem az előirt alakban kívánta az esküt letenni, a házból kiutasitandó.“ Az indítvány 291 szavazattal 83 ellenében elfogadtatott. Bradlaugh a kisebbséggel szavazott. Gladstone nem szavazott. Bradlaugh kerületében az uj választást elrendelték. Bradlaugh erre eltávozott a teremből. Konstantinápoly, febr. 27. Az azonos jegyzék, melylyel a nagykövetek a portának január 2-ról kelt és a konzulátusi szertartásra vonatkozó jegyzékére válaszoltak, többek közt ezt mondja : A hatalmak képviselőivel szemben alkalmazandó szertartás az 1815-ki bécsi szerződés által lön szabályozva. A konzulátusi szertartás hosszas évi szokáson alapszik, melynek mellőzése sértené a konzulok tekintélyét. A nagykövek ennélfogva újra kérik a status quo fentartását, legalább addig, a mig utasításokat kapnak, melyek alapján a kérdés fejtegetésébe bocsátkozhatnak. Bosnia-Herczegovinából és déli Dalmácziából. Bécs, febr. 23. Dalmáczia éjszaki részéből érkező hírek szerint ott nyomára jöttek, hogy a tartomány éjszaki és középső részében omladinista pánszláv bizottságok izgatást folytatnak oros z ügynökök segédkezése mellett. A megejtett vizsgálat tizennégy ily bizottság létezését derité ki. melyek közül nyolez éjszaki, a többi hat közép és déli Dalmacziában székelt. A bizottságok élén többnyire görög nem egyesült lelkészek állanak, kik közül már hármat el is fogtak. Múlt vasárnap két népgyülés is tartatott, egyik a Kerka melletti Archangelsk zárdában, a másik Kistanes helységben; mindegyiken pópák elnököltek. Csendőrség lépett közbe s elfogott négy pópát, kiket Zárába internáltak, az ottani püspökségbe. Bécs, febr. 27. (Hivatalos.) A Zambauer ezredes hadoszlopa által Focsánál február 18-án vívott harezban az I. sorgyalogezred legénysége közül súlyos sebet kaptak: Kallus Ferencz (kapott sebe folytán meghalt) és Protzner Adolf gyalogosok; könnyű sebet kaptak: Bár János és Putska János gyalogosok. A 6/XI. hegyi üteg legénysége közül súlyos sebet kapott : Ilia Glavaski. Zágráb, feb. 27. Korábbi csatavezetőkből álló boszniai szerb küldöttség ment Zágrábon át Becsbe azon czélból, hogy a megszállott területen történő eseményekre tekintettel újabban elő- terjeszsze legfelsőbb helyen Bosznia szerb lakosságának már 1878- ban külön feliratban kifejezett kivánatait és óhajait. Ezek a következők : az ország nyelvének hivatalos használata cyrill betűkkel. az adózási rendszer reformja, harmad és a tized szabályozása, a keleti egyház szervezése, továbbá az ország közigazgatásának oly emberek kezébe adása, kik a nemzettel együtt éreznek, s az ország szokásait és viszonyait ismerik. Ezen kívánságok teljesítése esetén a küldöttség tagjai nemcsak meghódolásról kezeskednek, sőt biztos kilátásba helyezik a monarchiához és az uralkodóházhoz való ragaszkodást is. Bécs, febr. 27. (Hivatalos.) A pracai helyőrségi parancsnokság azt jelenté febr. 18-ikán, hogy az oraviczai lián felől felkelők közelednek. A ranjenkulai előőrs az nap este mintegy 60 felkelő által megtámadtatok; csapataink elűzték az ellenséget. A portyá- zó csapatok febr. 19-én az oraviczai liánig nyomultak elő, a honnan a felkelők eltávoztak. Estefelé a külső őrjáratok nehány lövést váltottak az ellenséggel; részünkről nincs veszteség. A tar- czini és konjiezai helyőrségi parancsnokságok azon jelentése következtében, hogy a dzepei vidékről való felkelők az Ivan Plani- nán át vezető ut biztosságát veszélyeztetik, a katholikus lakosságot terrorizálják és a környéken rablásokat követnek el, a szera- jevói főparancsnokság megfelelő intézkedéseket tett. — Trnovából febr. 20-ki kelet alatt jelentik, hogy nyugati és déli irányban a felkelők csoportosulnak. Trnovában, Focsában és Szerajevoban febr. 20-án nagy hó esett. Szerajevo, febr. 22. A muzulmánok kivándorlása szűnik. E mozgalom egyik főoka azon hir volt, hogy a muzulmánok házai föl fognak gyujtatni. E hirt az orthodoxok terjesztették abból a czélból, hogy olcsó áron jussanak a kivándorló muzulmánok birtokához. A naponkint érkező katonaság helyreállította a muzulmánok bizalmát. A hadkötelesek összeírásának előkészítését folytatják a hatóságok, és a lázadás színhelyével határos kerületekben is kezd kérdezősködni a lakosság, hogy minő feltételek mellett szabadulhat meg a *
