Eger - hetilap, 1882

1882-02-23 / 8. szám

77

— Néhai Lancelotti Ede alapitó oklevele szerint évenkint február 21-éu, mint halála évfordulóján 6 férjhez menendő leány és 6 szegény sorsú özvegy asszony segélyezendő; ennek folytán e hó 21-én a férjhez menendő lányok közül fejenkint 100 forinttal segélyeztet- tek : Turcsányi Mária, Ilampel Erzsébet, Szentgyörgyi Mária, Bötös Ka- rolin, Ferrári Rózái, Fajtli Mária, az özvegy asszonyok közül pedig fejenkint 59 frt 20 krral : özvegy Kömley Antalnö született Novák Mária, özv. Hrubos Mátyásuö szül. Zöldy Janka, özv. Kormos Ferencznö szül. Gubáoyi Mária, özv. Makk Rezsönö szül. Gaál Amália, özv. Simkó Józsefné szül. Radvánszky Rozália, özv. Rieger Béláné szül. Vörös Karolin.

— Munkácsy Mihály festö-mlivész hazánkfia, e hó 17-én nejével együtt Budapestre érkezett, s ott ovátiókkal fogadtatott.

— Munkácsy Mihály világhírű festményének — „Krisztus Pilátus előtt“ — rézmetszet után készült rajza sikerült kivitelben készült el a Légrády-testvérek mtiintézetében.

— (Munkácsy „Krisztus“-a s a magyar nemzet.) Urváry Lajos a „P. Napló“ szerkesztője és orsz. képviselő — képviselő körökben azon eszmét pendítette meg, hogy Munkácsynak „Krisztus Pilátus előtt“ czimü festményét a magyar nemzet szerezze meg a 80,000 forintnyi vételárnak közadakozás utján leendő összegyűjtése által. Kovács Zs. püspök és Wahrmann Mór orsz. képviselő e czélra azonnal 1000—1000 forintot ajánlottak föl.

— A Szent-István-társulat e hó 16-án Cziráky János gr. és Tárkányi Béla elnöklete alatt választmányi ülést tartott, melynek kiváló tárgyát irodalmi ügyek képezték. Tárkányi elnök bemutatta Soós Mihály „ A kereszténység álláspontja a természetben“ czimü munkája III. kötetét, mely 1881-iki tagilleuuényül fog a tagoknak szöt- küldetni. Jelenté az elnök továbbá, hogy Hoványinak leveleiből a felsőbb katholicismusról sajtó alá adatott a II. kötet. A bírálat alatt levő pályamunkáról a pályabirák véleménye a közgyűlésen fog ki- hirdettetni. Bemutatta továbbbá a következő munkákat: Svéd Krisztina élet és korrajz Szentimrey Mártontól, a Jezsuiták, irta Féval Pál, fordította Kossitzky Lajos, Szellemi kincstár Ihász Giiberttöl. Mindezen müveket bírálat alá fogják adni. Érdekesnek tartjuk végül fölemliteni, hogy a társulat pénztára január 1-töl bezárólag február 15-ig igy állt: bevétel volt 11.165 frt 58 kr, kiadás 10.102 frt 11 kr s igy a pénztári maradvány 1063 frt 47 kr.

— Iparosaink közül néhányan egy zártkörű családias színezetű tánczmulatságot rendeztek 18-án a „Dobó“-ban. Glószné, Sztup- káné, Miticzkyné, Krónpergerné, Sziberné (Tárkányból), Tancsáné, Polácsik Nándorné, Czettnerné, Balkay Istvánné, Plank Gézáné, Markasolyiné, Gallasyné, Buriánné, Hegedüsné, Ponesákné stb voltak a házi asszonyok, ezek férjei pedig a szives házi gazdák. Azt mondanunk sem kell, hogy szép lányokban sem volt hiány, kik közül meg említjük Marbasolyi Mariskát. Czettler nővéreket, Kron- perger Mariskát, Zöley Vanilt, Burián Gizellát, Gál nővéreket stb. A mulatság egész reggelig tartott.

— (Magyar kereskedelmi Csarnok.) A magyar kereskedelmi Csarnok kebeleben annak idején, megpendittetett az eszme, hogy az évnek különböző időszakaiban az országnak különböző vidékeiről Budapestre mint végállomásra mérsékelt áru vonatok rendez- tessenek. Az e czélból a forgalmi igazgatóságokkal folyamatba tett értekezleten már kedvező eredménynyel befejezvék, úgy hogy a csarnok által rendezett első vonatok már ez év marczius 5-én útnak indittatnak, a mely vonatok jelentékeny menetdij kedvezményében azok részesülhetnek, kik a kereskedelmi csarnok áltál kiállított igazolványt mutatnak fel. Az osztrák-magyar vaspályán való szállítás (Baziástól —Budapestig) külön vonattal történik. Azon csatlakozó vasutak utasai, a melyeknek ezen vonattal összeköttetésük nincs, a rendes postavonalakat használhatják. A magyar államvasutak és csatlakozó vasutak vonalain az igazolvány alapján nyert ármérséklet a közönséges postavonalakra vonatkozik. Remélhető, hogy a vidék ezen első „Kereskedelmi“ vonatot nagy mérvben fogja igénybe venni. Igazolványok, a magyar kereskedelmi csarnok megbízásából, helyben „Kánitz Lipót és fiai“ czégnél, díjmentesen, kaphatók.

— A vallás- és közoktatásügyi m. kir. ministtrt'ál. Magyarországi illetőségű egyének részére a birodalmi tanácsban képviselt országokban vagy külföldön köttetni szándékolt házasság céljából kizárólag ezen ministerium által jogérvényesen kiállítható bizonyítványok az illetéb8zabá8 21 tételének a) aa) pontja értelmében 1 ftos bélyeggel lévén ellátandók ; ezentúl ily bizonyitvány kiadatására czólzó minden folyamodványhoz, vagy az 1 ftos magyar bélyeg vagy az annak megfelelő érték készpénzben lesz annyival inkább csatolandó, minthogy annak hiányában a folyamodványok kiegészítés végett vissza fognak küldetni.

— A tél Görögországban. Mig nálunk s Németországban hó

I nélküli tél uralkodik, addig Görögországban szokatlan hidegek járnak s folyton esik a hó, mely már óriási magasságot ért el. Az Athéntől másfél órányira a Pentelikon alján fekvő Cephisszia faluban két méter magas hó bontja a földet, úgy hogy minden közlekedés félbe van szakítva. 1850 óta senki sem emlékszik hasonló hóesésre.

— Zágrábból jelentik: a hét Starcsevics párti ügyvéd, kik a múlt évi választások alkalmával a párt manifestumát aláírták, a báni tábla által működésüktől hat hónapi felfüggesztésre Ítéltettek.

— Ignatjeff független Magyarországa. A „Függetlenség“ bő kivonatot közöl abból a titkos emlékiratból, melyet Ignatjeff gróf, mint konstantinápolyi orosz nagykövet, 1876-ban készített és a czár elé terjesztett. Az emlékirat lényegesb részei ezek: „Azonban da- czara annak, hogy Törökország Oroszország támadása ellen képtelen magát megvédelmezni és oltalmazni, még sem szabad felednünk, hogy azon tervünk, miszerint Konstantinápolynak állandóan urai lehetünk, Ausztriára, főleg azonban Magyarországra nézve hátrányos, Ez akadály elhárítására nézve vagyok bátor a következő nézetet kifejteni: Miután véleményem szerint mindaddig, mig Magyarország fennáll, részünkre Konstantinápoly elfaglalásának lehetősége mindig kétséges leend, e szerint mindenekelőtt Magyarországot kellene függetlenné tennünk, hogy e különben is igen vitéz népet a magunk részére nyerjük meg. Magyarország mint független királyság vagy egy a Habsburg-Lothringeni dynasztiából, vagy egy más, magyar családból származó király alá helyeztetnék. Ez utóbbi azért volna a mi czári p ditikánkra nézve előnyösebb, mert a magyarok, és a közöttük élő, továbbá a még hozzájuk annektálandó szláv elemek között kétségkívül igen gyakran fodulnának elő összeütközések és izgatások, melyek a nyugalom és a béke helyreállításának érdekében intervenciónkat tennék szükségessé; s minden valószinüség szerint feljogosítanának minket egy hosszabb, vagy rövidebb időtartamú okkupáczió keresztülvitelére; s csakis a czártól, mint tradicionális politikánk végrehajtójától függene azután, hogy Magyar- országnak ezen időleges o'kkupácziója öt évtized múlva minden nehézség nélkül végleges birtokbavétellel végződjék. S csakis akkor nevezhetjük Konstantinápolyt végleg magunkénak, ha a fennebbi terv szerint alakított Magyarország egészen le lesz verve. Ausztriát, melynek, mint ilyennek, csak hadserege által van tekintélye, azáltal kellene gyengíteni, hogy Csehországot, Ausztriának többi nyugati tartományaival, Németországnak kellene átengedni. A csehek mint a pánszlávizmus elöharczosai, minden körülmények között hasznosak lennének a mi érdekeinknek, főleg pedig a csehek által, mint a szlávok elöpostái által, még Németországot is lehetne fékezni.“

— A halászatról és haltenyésztésről érdekes felolvasást tartott f. hó 8-án a fővárosban gróf Migazzy Vilmos, a halászati társulat elnöke és egyik legavatottabb haltenyésztő. Visszatekintve a múltra, sajnálattal utal a hazai halászat egykori fejlettségére és terjedelmére, melynek már nyomai is alig vannak; ma a hal fényüzési czikk, holott még nemrég a szegényebb néposztálynak is olcsó táplálékot nyújtott; a budapesti halkereskedök ma Csehországból hozzák még a pontyot is. A legutóbbi 4 év átlagában a halbehozatal mintegy 12.288,786 irtot tett, mig a kivitel csak 2.392,340 írt. A gazdasági mellékágak közt első sorba helyezi a haltenyésztést; fontosabbnak tartja ezt a méhészetnél, a selyemtenyésztésnél stb. Vizeink okszerű művelése s a haltenyésztés kellő felkarolása mellett éveukint mintegy 14 millió frt jövedelemre tehetnénk szert. 100 éve múlt, hogy a mesterséges haltenyésztés elveit Jacobi meg- allapitóttá, de csak 30 év óta indult lendületnek. Franczia- és Németországban a mesterséges haltenyésztés 1852-ben vette kezdetét, Angliában szintén rendeztek be ily telepet. A legtöbb eredményt e téren a német halászegylet vívta ki, melynek jelenleg 10,000 működő tagja van; 1.150,000 zsenge halból álló vagyonnal emelték vizeik gazdagságát. Amerika a halászati téren is versenytársunkká lett; az állampénztár 300,000 dollár évi subventióval támogatja a kaliforniai halászati industriát. A kaliforniai halászati társulat a németországi egyletnek nagymennyiségű megtermékenyített lazácz ébrényt küldött, melyből Magyarország részére is nagy mennyiséget küldtek, mely felolvasó aranyosmaróti haltenyésztőjében látta meg a napvilágot, s a melynek egy része a Balatonba, más része a Dunába bocsáttatott, úgy hogy remélnünk lehet, hogy a Balaton nemsokára lazaczárói is ép oly híressé lesz, mint fogásairól. A mesterséges haltenyésztés nagy előnyét igazolandó, utal arra, hogy a szabadban az ébrénynek csak 1 százaléka terméke- nyül meg, mig a mestérséges haltenyésztésnél csak egy százaléka vesz el. Ajánlja ennélfogva, hogy vizvidékeinken halászati társulatok alakulnának, melyek a mesterséges haltenyésztés ügyét kezükbe véve, annak nagy lendületet adhatnának.