Eger - hetilap, 1882

1882-02-16 / 7. szám

68 oltására is előkészületeket tesznek. Újabb pbylloxera-irtószerek be­szerzésére nézve megtették az intézkedéseket. — A szájkosár. A budapesti főkapitány rendelkezése értelmé­ben, a fővárosban a kutyák szájkosárral látandók el. A szájkosár nélkül találtakat a gyepmester elfoghatja. — A magyar jogász-egylet, e hó 4-én tartotta évi közgyűlé­sét Csemegi Karoly elnöklete alatt, ki megnyitó beszédében vissza­tekintést vetett a múlt évi működésre. Megemlíti, hogy a szóbeli­ség és közvetlenség kérdésének előkészítése végett a választmány több tagot felkért a vitás tételek kijelölésére. Beszéde végén az alapszabályok értelmében maga és tiszttársai nevében lemond és egyúttal felhívja Teleszky Istvánt, hogy bejelentett értekezését ol­vassa fel. Teleszki a készülőiéiben levő s a szóbeliség és a köz­vetlenség elvén alapult polgári perrendtartás tervezetében egy álta­la készített fejezet, az örökösödési jogról szóló rész vázlatát s az azok készítésénél tekintetbe vett alapelveket mutatta be néhány be­vezető szóval. Két elmélet áll szemben e téren, úgymond érte­kező ; egyik szerint az egyén rendelkezési jogosultsága teljesen korlátlan; mig a másik az egyéni jogosultsági jog mellőzésével az örökhagyót csak mint családtagot tekinti; az első a római, a másik a germán jogban van megtestesítve. Egyik jogrendszer sem volt képes merev egyoldalúságában megmaradni s időfolytában a két ellentétes irány mindinkább közeledett egymáshoz A készítendő ma­gyar magánjogban sem lehetett többé a két ellentétes irány közül bármelyiket is alkalmazni. Az egyéni végrendelkezési jogot ép úgy nem lebet tekintet nélkül hagyni, mint a családi te&inteteket. A kérdés csak az, bogy e két rendszer megegyeztetése végett minő álláspontót kell elfogadni? Szerinte a végrendelkezési szabadságot kell alapul venni, a rendelkezési jogosultságnak csak annyiban akar > korlátot szabni, amennyiben a legközelebbi rokonok érdekei nem I sértetnek meg. A tervezet a törvényes rokonokkal egyenjogúaknak tartja a később törvényesített rokonokat, az anyák gyermekeit s az örökbefogadottakat, de utóbbiakat csak az örökbefogadó után. Az ági örökösödés mellöztetik, mert az a szabad tulajdon eszméjéből folyó jogi fogalmakkal ellenkezik s igen sok zavarra ad okot. De tesz azért némi concessiót ennek is, a mennyiben az osztályos test­véreket s leszármazókat egymás törvényes örököseinek tekinti. — Kiállítások. Nemzetközi gyapotkiállitás tartatik f. é. ok­tóber 5-étöl deczember 31-ig Atlantában (Georgia, Északamerika.) Nemzetközi villamossági kiállítás Londonban, deczember 1-jén. Székek és ülő bútorok kiállítása a bécsi technológiai múzeumban 1881. évi deczember 1 -töl 1882. április 1-ig. Orosz országos kiál­lítás Moszkvában az 1882. év derekán, főleg ipar s mezőgazdasági terményekkel. Gyarmatárúk- és kiviteli czikkek nemzetközi kiállí­tása 1883 ban Amsterdamban. Heraldikai kiállítás 1882. ápril ha­vától májusig Berlinben. Ugyanott általános egészségügyi kiállítás junius 1-től októberhó 1-ig. Mezőgazdasági-, ipari, művészeti s mü- ipari kiállítás Bordeauxban 1882. junius 1-től november 1-ig. Bue- nos-Ayresben 1882. február 15-én közkiállitás nyílik meg, mely nemzetközi gépkiállítással van összekapcsolva. Lipcsében a jövő év nyarán a grafikai művészetek s a könyvkötészet készítményeiből nemzetközi kiállítás tartatik. Augusztus hó közepén ugyanott a né­met és osztrák könyvkötő- és diszmüiparosok szövetkezetének köz­gyűlése tartatik meg s ezzel kapcsolatban egy e szakba vágó kiál­lítás is rendeztetik. A bajor országos iparkiállitás 1882. május hó 15-én nyílik meg Nürngbergben s tart 1882. október 15-ig. A bécsi osztrák müiparmuzeumban a könyvnyomdászat fejlődésének föltün­tetésére (1482-töl 1882-ig) kiállítás rendeztetik. Ugyanott a művész házban, a nemzetközi művészeti kiállítás. Január elején Zürichben megnyílik az általános svájczi ipari és müipari kiállítás. Trieszti országos kiállítás 1882-ben, Triesztnek Ausztriához való csatolásá­nak 500 éves furdulója alkalmából. Megnyitás augusztus 1-jén, be­zárás november 15-én. Kiállítbatók ausztriai és magyarországi va­lamint az occupált tartományokból mindennemű iparczikkek és nyerstermények. (M. I.) — A budai királyi várlak lelkészsége ügyében a hivatalos lap a következő közlemény tartalmazza: „Ö császári és apostoli királyi felsége folyó évi február hó 5-én kelt legf. elhatározásával, a veres csillagos keresztes-rendet, a budai királyi várlak beli lel­készt ellátási kötelezettsége alól, valamint a Szent Zsigmondiból ne­vezett prépostságtól és a Szent István király jobbjának őrzésétől kegyelemből felmenteni és egyszersmind legk. elrendelni méltózta- tott, hogy a nevezett plébániára s vele együtt Szent István király jobbjának őreivé, ezentúl csak magyar honpolgárok, kik a magyar világi klérus tagjai, hozassanak a mindenkori helyi Ordinarius által javaslatba.“ — Hartleben könyvkereskedésében Bécsben megjelent: Déli Dal- máczia s keleti Herczegovina térképe, mely a mozgalmas vidékeket tünteti elő. Ára 20 kr. — A „Magyar Dal-Albumu 111-ik kötetének 4-ik füzete meg­jelent a következő tartalommal: 1. Ez a kis lány csapodár. 2. Ez a szemem, ez az egyik. 3. Ez a szoba, hol én most. 4 Édes anyám rózsafa. 5. Én nekem egy szép gondolat. 6. Éu vagyok a falu rosz- sza. 7. Én vagyok a petri gulyás. 8. Én vagyok az Íródeák. 9. Érik már, érik már a fekete szőlő. 10. Fáj a szív az elhagyott ke­belben. 11. Faj a szivem, fáj a lelkem. 12. Fáj. fáj, fáj, fáj. 13. Fekete szem éjszakája. 14. Felmentem a begyre. 15. Fiuk az Isten áldjon meg. 16. Fölfelé megy borbau a gyöngy. 17. Fösvény az én uram szörnyen. 18. Gyere haza édes auyám. 19. Gyere pajtás katonának. 20. Gyötör engem a szerelem. — Ezen egyetemes ma­gyar népdalgyüjtemény eddigelé 480 dallamot közölt zongorára al­kalmazva, tehát máris többet, mint az eddigi hasounemü vállalatok együttvéve. Ennél nagyobb gyűjteményt jelenleg több müveit nem­zet bir ugyan felmutatni, de ennyi szép és kedves dallal tán az összes nemzetek sem bírnak. Dalainknak szépségét legjobban bizo­nyítja az, hogy a „Dalalbum“ nemcsak hazánkban örvend rendkí­vüli elterjedésnek, hanem a világ majd minden részében is. Elöfi zetési ár bérmentes szétküldéssel : egy évre, vagyis 10 füzetre 1 frt 80 kr., Félévre vagyis 5 füzetre 90 kr. Égyes füzetre zongorá­ra alkalmazott 20 dallammal csak 25 kr. Előfizetések Ilennicke Rezső kiadóhoz Győrbe intézendök. Egyes füzetek minden rendes hazai könyvárusnál is kaphatók. — A világirodalom története czimü Tettey-féle vállalatból a 8. 9 és 10 füzetet vettük, mely három füzet adja a franczia iroda­lom ismertetését. A magyar kiadás átdolgozója ezt jóval bővebben tárgyalja, mint a német Scherr; nem ezután, hanem Nisard munkája után halad. A német mester elfogultsága a latin népekkel szemben, a kicsinylés, melylyel irodalmukról beszél, nem elégítheti ki a rész- rehajlatlan olvasót. E füzetekhez két mümelléklet van adva : frau czia irók arczképei a XVI század első feléből és Ani Írástudó fen- maradt aegypti papyrusa hü szinrajban. Egy-egy füzet ára 30 kr. — A „Harmónia“ társulat kiadásában megjeleut egy uj ma­gyar induló „Harmonia induló“ czimmel; szövegét irta Váradi An­tal, zenéjét szerzé Huber Károly. A czimlap szokatlan diszszel van kiállítva s a társulat jelvényeit tünteti fel. Ára 60 kr. kapható min­den könyv- és zenemű-kereskedésben. — Az 1882-ik „Jogász Csárdás“ melyet Rácz Pali először játszott az idei budapesti jogász bálon s a melyet kétszer kellett ismételni, megjelent a „Harmonia“ társulat kiadásában. Ára 80 kr. s kapható a társulat nemz. zenemükereskedésében váczi utcza 3. A sikerült csárdás szerzője Halmay Kázmér. — Steinacker Károly budapesti zenemükereskedönél megje­lent: „Három kedvelt népdal“; énekhangra zongora- kísérettel szer­zé Huber Sándor. Ára 80 kr. — Táborszky és Parsch budapesti zenemükereskedésében meg­jelent : „Soupercsárdás,“ zongorára szerzé Nicolich Sándor. Ára egy frt. — Gabnapiaczunk. A búza üzlet szilárd., Az árak: Tisztabuza 10.40 —11.60. Rozs és kétszeres 7.60—8.40. Árpa 6.50 — 7.50. Ku- koricza 5.80—6.30. Zab 6.80—7 20. Felelős szerkesztő: Dr. ZEfliss István. Árverési hirdetmény. Alúürt királyi közjegyző közhírré teszi, hogy az egri kir. törvényszék 809./p. 882. számú végzése felytán a néhai tordai W i r k- n e r Károly 60. sz. gyalogezredbeli volt fő­hadnagy hagyatékát képező ingóságok, u. m. fegyverek, ágy-, ruha-, s fehérnemüek, búto- Kiadó tulajdonos az egri érsek-lyceumi nyomda. rok s értéktárgyak, folyó 1882. évi február 23. napján d. e. 9 érakor Egerben, a 60. sz. gyalogezred raktárában (a régi templom kaszárnyában) tartandó nyilvános árverésen a legtöbbet Ígérőknek eladatni fognak. Eger. 1882. febr. 15. Babies Béla, kir. közjegyző (54) 1* Dr. Ecsedi Mór, orvos-, sebész-, szemész- és sziilész- tudor. Lakás: Piacz, Dálnoky-féle ház. Rendel: délután 2—4 éráig. Szegényeknek szombaton 8—9 óráig ingyen. (45) 2—2 Eger, 1882. Nyomatott az egri érsek-Iyceumi nyomdában. Lapunk mai számához negyed iv melléklet van csatolva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom