Eger - hetilap, 1882
1882-02-09 / 6. szám
54 M o s z tár, febr. 4. A lakosság nagy ünnepélyességgel fogadta Jovanovits tábornokot és az üdvözlés alkalmával ismételve i biztosította ragaszkodását Ferencz József királyhoz. Azok a közsé- j gek, melyeket útjában érintett a tábornok, szintén világos jelét ad- ! ták loyalitásuknak és kijelentették, bogy semmi közük sincs a lázadókhoz. A belföldi csendörök, ámbár többen megszöktek közülök, még a föllázadt területen is folytatják a működést. Nevesinyböl jelentik, hogy a csendőrök helyi ismeretük által kiváló szolgálato- ; kát tesznek a katonaságnak és bátor magatartásuk által kiérdemelték a tisztikar elismerését. A legújabb jelentések szerint is a j muzulmánok és katholikusok jelentéktelen része vesz részt a mozgalomban. A Boszniából kivándorolt muzulmánok száma is csekély. B é c 8, febr. 6. (Hivatalos.) A szerajevói országos főparancsnok február 5-én délután 5 órakor jelenti, hogy miként tudatva volt, a lázadóknak Focsa környékén való öszpontosulása arra bírta j Hotze ezredest, hogy legelőbb erre a pontra fordítsa figyel- i mét. Már előbb érkezett hirek Focsa fenyegetéséről arra indították j a főparancsnokságot, hogy Hotze ezredest teljes cselekvési szabad- ; sággal ruházza fel. A Focsa fenyegetését jelző hirek megvalósultak. ; Február 1-én a lázadók eltávoztak a Drina balpartján Focsától északnyugatra elfoglalt állásukról és Ttentiste és Bastaci környékén kezdtek egyesülni. A lázadók Bastaci közelében mentek át a Dri- ( nán. Febr. 2-án a focsai helyőrség által kiküldött portyázó osztá- \ lyok constatálták a felkelőknek Bastaci felé történő jelentékeny csoportosulását; azon napon csapataink harcz nélkül szállották meg j Susjevót, febr. 3-án a csapatok a humicsi karaula, Bastaci és Brod irányában tolattak előre, és rövidre nagyobb számú felkelőkkel ütköztek össze, kik heves fegyverharcz után visszaverettek. Az nap Obadics vezérőrnagy érkezett meg Focsába. A felkelők február 4-én délután jelentékeny számban, egyrészt megtámadták a humicsi ka- raulát és másrészt Susjevót; mind a két ponton azonban erélyesen visszaverettek. A Brodra intézett heves támadás szintén visszauta- sittatott, noha az ellenség részben 50 lépésnyire közeledett csapataink állásaihoz. Az eddig constatált veszteség — egyelőre csak | összegezve — 4 halott, 14 súlyosan megsebesült és 3 könnyen meg- j sebesült. A lázadók vesztesége jóval jelentékenyebb. Magyar delegatió. B é c s febr. 4. Elnök: Haynald Lajos bibornok-érsek ; jegyzők: Hegedűs és Mailáth. Jelen vannak a közös kormány és j képviselői. A magyar kormány részéről: Tisza, Bedekovics, Orczy és Szapáry. A jegyzőkönyv hitelesítése után Szilágyi Dezső emel j szót és kijelenti, bogy a 8 millió hitel kérése tényében azon visz- szaesés jelét látja, mely az occupátió következtében beállott s jelét annak, hogy azon okoskodások, melyekre az occupátió politikája építtetett, hamis feltételezésre voltak építve. Az összegre megjegyzi, hogy illusio azt hinni, hogy elég s reméli, hogy újabb összeg a delegatió utján fog kéretni; kijelenti továbbá, hogy helyesebb lett volna mindjárt az előreláthatólag szükséges összeget kérni és reméli, hogy a katonai czélokra szükségelt ezen összegek nem fognak a Delmátiában szükségelt nem-katonai intézkedésekre fordittat- ni. Ezután Andrássyval polemizál ; az occupatiót korábbi megállapított előzmények befejező pontjának tekinti, mely például Gastein- ban (Reichstadtban?) a bárom császár találkozása alkalmával vette alapját, tehát azt elkülönzöttnek, magában állónak nem lehet mondani. B é c s, febr. 4. A magyar delegatiónak ma délelőtt 11 órakor tartott ülésében a budget megszavazása után folytatták a bizottsági jelentés tárgyalását. B é c s, febr. 5. A jegyzőkönyv hitelesítése után a tegnapi határozat a 8 milliós hitel megadásáról, végleg megszavaztatott. Elnök kijelenti, hogy az osztrák delegatió épen most tartja ülését és ha a határozatok közt eltérés nem lesz, délután 41/2 órakor újabb ülés tartatik. Az esti ülésben feiolvastatik az osztrák delegatió üzenete. Elnök constatálja, hogy a két delegatió határozatai egyetértők és megerösités végett ö felségéhez terjesztendök. A határozatok felolvastatnak. Az elnök a szentesített határozatok kihirdetése végett holnap HV2 érára ülésre hiván a bizottságot, a jegyzőkönyv hitelesítése után az ülést bezárja. T^IISCZA.. Egy vidéki színház. (Mintaképül ajánlva Egernek.) A helybeli szinházépitö bizottság, hogy e soká és nehézkesen vajúdó ügynek lendületet adhasson, több vidéki városba, hol a közelebb múltban színház épült, levelet menesztett azon kérelemmel, hogy színházuk tervét, építésének történetét és a költségek kimutatását szíveskedjenek átküldeni. A kísérlet örvendetesen sikerült. A beküldöttek között oly kiválónak bizonyult különösen a pápai szinház terve és költsége, hogy a bizottság örömrepesve kiáltott föl, teljes bizalommal az iránt, hogy nálunk is könnyen sikerülhet hasonló szinház létesülése. Hogy tehát városunk lelkes közönsége is bizalmat meríthessen ez adatokból, sietünk közölni a pápai színházról az érdekes tudnivalókat. — * * * A szinbáz építése az összes felszerelvényekkel együtt mintegy 22.000 forintba került, melynek fedezésére megkivántató alappal nem rendelkezik ugyan a részvénytársaság teljesen, de a hiányzó 1000—2000 forintot egyelőre kölcsön utján lehet előállítani, — a kölcsön visszafizetésére pedig a jövedelem egy része lesz fordítandó. A színháznak a kitűnő szakember, Voyta Adolf építész terve szerinti építését, mind helybeli iparosok vállalták el, és pedig a czél iránt való tekintetből oly áron, hogy nyereségre számot nem tartanak. Egyszóval meghozta mindenki az ügy érdekében a lehető áldozatot. A kőműves munkára Bánóezy Pál, az ács munkára Bésen- bach Károly, az asztalos munkára Freiszberger József és Gyük Nándor, a bádogos munkára Heim Ignácz, a lakatos munkára Német András, a festésre Balog Gyula és Regner János, az aranyozásra Frey Nándor, az üveges munkára Moisinger Jónás és a kárpitozásra Szalczer Ignácz vállalkoztak. Az épités a tervet készítő Voyta Adolf építész művezetése mellett, 1881. évi május 9-én kezdetett meg, és ma már teljesen elkészítve fennáll a görög stylben tartott csinos és elég tágas épület. Az épület homlokzata előtt négy oszlopos álportikus emelkedik, mely az előcsarnokba nyiló 3 főbejáratot környezi. _ A gróf Esterházy Móritz ur szives áldozatkészségéből márvány mozaik talapzattal ellátott díszes előcsarnok jobb oldalán a pénztár, bal oldalán a ruhatár van elhelyezve, — és e csarnokból jobbra az emeleti páholyok és erkélyszékek, — balra pedig a karzat széles és egyenes lépcsözetei vezetnek fel. — A csarnok hátterében középen áll veres háttérrel festett fülkében egy 31/2 láb magas Thalia szobor, — ettől jobb és balra egy-egy ajtón át a földszinti állóhelyek, a távolabb eső jobb és bal oldali ajókon át pedig a földszinti páholyok, támlás- és zárt-székek közönsége közlekedik. Az említett páholyokhoz és erkélyszékekhez vezető csinos lépcsöház kellemesen lepi meg a látogatót. Az ízléssel festett és aranyozott plafond alatt kiálló falpillérek között pompeián vörös mezőben sárga szgrafittó utánzattal mythologiai alakok festvék, a falpillérek alatti faltö pedig zöld márvány utánzatu keretekkel ellátott sárga márvány színre festetett ki; — e lépcsöházból az emeletbe kettős szárnyú, és tollak által ki és befelé nyitható, vörössel kárpitozott szélfogó ajtó vezet. Ugyan ily ajtók vannak alkalmazva, mind a földszinti páholyok és támlásszékek, mind a földszinti állóhelyek és a karzat bejáratainál. Az emeletre jutva meglepő látvány tárul elénk, s első tekintetre nem tudjuk, a csillogó menyezeten vagy a páholyok csinos kárpitján és aranyozott díszes oszlopsorain, avagy a vörös bársony bevonatú erkélyszékeken nyuktassuk-e tekintetünket? Az elö8zin jobb és balfelöli oldalát 8 földszinti és 8 emeletes páholy foglalja el; az emeletnek a 4—4 páholy közötti terét pedig 15 db. díszes erkélyszék tölti be, mig a földszinten az ennek megfelelő térség földszinti állóhelyül és bejáratul szolgál. — Az elö- szin szomszédságában levő baloldali első páholyt gróf Eszterházy Móricz ur mindenkorra lefoglalta, saját költségén fényesen bebuto- roztatta és feldiszittette. A páholyok úgy vannak szerkesztve, hogy az oszlopok és oldalfalak a páholyoknak csak egy részét zárják el, külső fele pedig erkélyszerü szabad nyílás. — A földszinti és emeleti páholyokba a közlekedés a páholyok mögött levő páholyfolyosókon és az erkélyszékek mögött levő szabadtéren át történik. — Az emeleti páholyok mellvédje az erkélyszékekkel való összhang szempontjából vörös bársonynyal, — a földszintieké pedig a támlás és zártszékekre tekintettel barna-vörös amerikai bőrrel van kárpitozva.
