Eger - hetilap, 1882

1882-12-28 / 52. szám

498 lyeket egy évvel ezelőtt foglalt Írásba. Másik megjegyzésünk az, bogy t. ügybarátunk az egri magyar Íróknak általa összeállitott névsorába e lap szerkesztőjét is fölvette, s hogy ez utóbbi a név­sorból mégis kimaradt, annak a tisztelt szerző épen nem oka; hanem egyszerű megfejtése az, hogy a szerkesztő a névsorból sa­ját nevét kitörölte. — Nyilatkozat. Az „Eger“ czimű hetilap legutóbbi számá­ban a Hirfüzér rovatban megjelent czikkre vonatkozólag kényte­lenek vagyunk mint az egri önkéntes tűzoltó egylet működő tag­jai nyilatkozni a következőkben. Nagyon rosszul volt informálva azon czikk írója, midőn a tisztelt közönséget tévútra vezetni akarta, s azt állítja miszerint az egri önkéntes tűzoltó .egylet te­kintélyesebb része dr. Pásztor Bertalan urat óhajtaná egyleti fő- parancsnokúl megválasztani; ezzel szemben mi alólirottak (ha nem az egylet tekintélyesebb része is), de a virágzás s jó hírnévnek örvendő tűzoltó egylet működő tagjai, bajtársaink közöl a főpa­rancsnoki állásra Grónay Sándor Egerváros tiszteletben lévő fő­kapitányát akarjuk megválasztani, s reméljük, hogy ezen óhajtá­sunk kivitelében az egylet alapitó s pártoló tagjai támogatására bizton számíthatunk. Egei', 1882. decz. 23. Sebestény István, Lázár Mór, Bernekkel- Ferencz, Krónberger Mihály, Sallagovits Géza. Rieger Béla, Bartók Endre, Neszvadba Gyula, Máder Gá­bor. Máder Lipót, Szentgyörgyi József, Kliigl Károly, Kele Jó­zsef, Palcsek András, Szabó Gyula, Morgernstern Izidor, Csank György, Salamon Antal, Szabó János, Brájer István, Petravich Béla. ifj. Gaal Lajos. Nagy Gyula, Hazenkum Sándor, Krúgh Ba­lázs. Loór Gyula, Holló Elek. Schütze Géza, Lang László, Nagy Leopold. Bunday Lajos, Kaminicky Gyula, Mózer Antal, Willmány Imre, Szecsko János, Toronyi Sándor, Fekete Ferencz, Gál .Már­ton. Szabó Mihály, Urbán András, Dományszky Ignácz, Arvay Sándor, Szabó Gyula joghallgató. — Betörés. Folyó hó 20—21-ike közti éjjel a kir. járásbíró­ságnál Kosa Kálmán járásbiró úr szobájába a vásártérről az abla­kon át ismeretlen tettesek behatoltak. — A szobában: a szekrény ajtóját és az álló Íróasztal fiókját feltörték, az iratokat szét- liányták; de sem a pénzes nagy vasláda kulcsát, sem más értékes tárgyat nem találva, — bizonyára az idő rövidsége miatt — egy nagy létra hátrahagyása mellett, elillantak csupán a pipakaparó tolikést vitték magukkal. — Szász Béla költeményei: csinos kötetben jelentek meg Ko- lozsvárott Stein Jánosnál. Á kötet ára 2 ft 50 kr. — Az osztrák düermrasMítársaságnak vasúti vonalai, me­lyek közt a dévény — budapesti nagy szerepet játszik, már most az illető vasúttársaság közgyűlésének határozata folytán ily czimet fognak viselni: osztrák-magyar államvasut. — A Hahsburg-ház jubileumához. A bécsi egyetem tanácsa hódoló feliratot intéz Ferencz József ő felségéhez, mint osztrák császárhoz, az osztrák tartományok birtokba vételének 600 éves fordulóján. A feliratban meg van említve, hogy a bécsi egyetem a Habsburg-ház legrégibb intézményeinek egyike. — Egyetemi tanárok kinevezése. A hivatalos lapban olvassuk: „Vallás és közoktatási magyar miniszterem előterjesztésére a bu­dapesti tudomány-egyetemen a statisztika rendszeresített tanszé­kére dr. Láng Lajos egyetemi magántanárt nyilvános rendes ta­nárrá — a szabályszerű illetményekkel — kinevezem s egyszer­smind megengedem, hogy a nevezett egyetemen a statisztika szá­mára egy második tanszék is állitassék fel s erre nyilvános rend­kívüli tanárrá — a szabályszerű illetményekkel — dr. Földes Béla magántanárt nevezem ki. Kelt Gödöllőn, 1882. évi dec. hó 4-én. — Ferenc József, s. k. Trefort s. k.“ — A fillokszera elleni óvintézkedések tárgyában a kereskedelmi jaiíííszteriumban megtartott szaktanácskozmány eredménye gya­nánt a következő főbb elvek kimondását jelezhetjük: A kí­sérletileg Magyarországra nézve becseseknek bebizonyított ame­rikai szőlő fajok minden borvidéken iskoláztassanak és miveltes- senek. A zárlat kérdését illetőleg az elvi döntés a váltakozó vi­szonyok miatt lehetetlen lévén, az értekezlet kimondta, hogy a zárlat elvileg elfogadtatik ugyan, mértéke és módozatai azonban a minden esetben foganatosítandó szakértői szemle eredményétől tétetnek függővé. Inflciált helyről sehova se vitessenek szőlővesz- szők, a gyökeres vesszők forgalma nagyon korlátozandó, sima sző­lővesszők szállítása pedig csak homokterületekről lenne esetleg engedélyezhető. — Minthogy a fillokszeracsapás fel nem tartóz­tatható. nem lokalizálható baj, bármi néven nevezendő kárpótlás ' ényt elesik. Az államilag kiirtott izolált helyeken a szőlőmü- -és egyáltalán tiltott legyen. A komokterületeken állított szőlők yenek bizonyos időre adómentesek s tétessenek intézkedések, Ívek a homo'ki borok iránt létező előítéleteket eloszlatni képesek. — May Vilma vád alá helyeztetése. A budapesti kir. fenyitő törvényszék okirathamisitás bűntettével terhelt May Mihályfi Vilma és társai bűnügyében a következő határozatot hozta: Mihályfi Vilma a btk. 400 és 40] §§ alapján magánokiratliamisitás büntette miatt vád alá helyeztetik. Mihályfi Ignácz. Mihályfi Ignáczné, Abel Manó, Kasztl Bernát és Deutsch Károly irányában a további bün­tető eljárás beszüntettetik. Az indokok felsorolják azokat a vál­tókat, melyek a bűn vizsgálat tárgyát képezik. E váltók egyenkint: 750, 500, 300, 450, 2000, 1000, 1009, 2800. 480, 460, 600, 360: 320, 4000, 1500, 1200, 1500, 1200, 1200, 600. 1000, 1200, 600, 2800, 2400, 1200 és 600 írtról, a 28 db. váltó tehát összesen: 32,020 írtról szóknak s részben Kasztl Bernát, részben Deutsch Károly által számitoltattak le. — Az országutak ügyét fel akarja karolni a közlekedési mi­niszter. Ezt láttatja legújabb rondelete, mely az államépitészeti hivatalokhoz van intézve, egyszersmind azonban közölve lett a törvényhatóságokkal s igy szól: „Az ország úti ügyeinek felka­rolását kiváló gondjaim közé sorozván, a végből, hogy a törvény- hatósági utügy állapotáról, viszonyairól és igényeiről folyton ala­pos és gyors tájékozással bírhassak, továbbá a végből, hogy a fontosabb teendőkre nézve főfelügyeleti jogomnál fogva a törvény- hatóságokat a maga idejében megfelelő intézkedésekre sarkalhas­sam : felhívom a hivatalt, hogy mindazon fontosabb intézkedések és mozzanatokról, melyek a törvényhatósági útvonalak létesítése, fejlesztése és fenntartására, vagy a közmunka körül felmerültek, a törvényhatóság (közgyűlés illetve közigazgatási bizottság) kebe­lében hozott határozat rövid jelzése mellett hozzám azonnal jelen­tést tegyen, mely alkalommal egyúttal e hivatalnak a tárgyra vonatkozó véleményét, esetleg javaslatát is elvárom. Ez alkalom­mal nem mulaszthatom el a hivatalt, illetőleg a közigazgatási bi­zottságban résztvevő tisztviselőjét figyelmeztetni arra, hogy az 1876. évi YI. t. ez. értelmében az úti ügyekre is kijelölt felada­tok megoldásánál kötelességszerüleg közreműködjék, annál kellő, törvényben gyökerező befolyást és érvényt szerezni igyekezzék s különösen a 15., 16., 25., 26. és több §-ok értelmébeni műkö­désnél az utügy érdekeit teljes hivatalos buzgalommal karolja fel, a mennyiben pedig ily irányú törekvései és javaslatai kellő támo­gatásban nem részesülnének, a törvény 22. §-a értelmében bizto­sított felebbezési jogát múlhatatlanul gyakorolja.“ — A borhamisítás megakadályozása érdé,kében, a föklmivelési miniszter az erre vonatkozó törvényjavaslatot a háznak az uj évben be fogja mutatni. A törvényjavaslat iránt a minisztérium­nak kebelében folyó tárgyalások már befejezvék. — Jókönyvek a magyar nép számára. Ily czim alatt Buda­pesten a Révai testvéreknél a következő kis füzetkék jelentek meg: 1) Mátyás király és Bente úr. Néprege Mátyás királyról. Versbe szedte Jókai Mór, 3 szép képpel. 24 oldal. Ára 5 kr. 2) A ki a szentjét el nem adja. Elbeszélés. Irta: P. Szathmáry Ká­roly. 3 szép képpel. 24 oldal. Ára 5 ki'. 3) Herczeg Eszterházv Miklós kalandjai, szárazon és vizen. Irta: Mikszáth Kálmán. 3 szép képpel. 24 oldal. Ára 5 kr. 4) Mátyás király és a szegény varga. — A czinkotai kántor. Irta: Jókai Mór. 3 szép képpel 16 oldal. Ára 3 kr. 5) Mátyás király és a gonosz kamarás. Irta: P. Szathmáry Károly. 2 szép képpel 32 oldal. Ára 5 kr. 6) Az ör­dög orsója vagy a tolpányi boszorkány históriája. Irta: Mikszáth Kálmán. 2 képpel 24 oldal. Ára 5 kr. 7) Egy világhős gyermek­kora. (Garibaldi ifjúsága.) Irta : Kálmán diák (Tors Kálmán). 2 képpel 24 oldal. Ára 5 kr. 8) A falu koronája. Elbeszélés. Irta: Tolnai Lajos. 2 képpel 16 oldal. Ára 3 kr. — A nő Angliában. A női emancipaczió kérdésében nagy lépést tett Anglia. Felszabadította vagyonilag a nőket. Vége lesz most már a partie-vadászatoknak. A férj csak akkor kaphat va­lamit neje vagyonából, ha a nő nagylelkűen megajándékozza, de követelést semmi szin alatt sem támaszthat ellene. Az 1883. január 1-én lép életbe a Married women’ s property-act (férjes nők tulaj- jogáról szóló törvény), mely a vagyont illetőleg teljes független­séget biztosit a nőnek. A nő minden ingó és ingatlan vagyonának korlátlan ura, szabadon rendelkezhetik vele akár végrendeleti utón, akár életében bármely módon. A férj neje magán-vagyoná- nak egy pennyjéhez sem nyúlhat; fenyegetéssel, hatalommal nincs joga élni neje ellenében. A törvény a nőnek azt a keresményét is biztosítja, melyet férjes állapotban munkájával szerez akár mint napszámosnő, akár mint művésznő. — Az alapok és alapítványok jogi természetének megvizsgá­lására kiküldött bizottság elhatározta, hogy úgy Apponyi, mint Apáthy jelentése kinyomatni és kiosztatni fognak. A bizottság ezen jelentéseket január hó 22-én fogja érdemleg tárgyalni.

Next

/
Oldalképek
Tartalom