Eger - hetilap, 1882

1882-12-07 / 49. szám

468 —

megakadályozni. s a tetteseket szigorúan megfenyíteni a közérdek kívánná.

A hatóságnak pedig jó példával kellene előre járnia a körülményekhez képest tanácscsal, vagy fenyítéssel élnie, mert semmi sem ád a városnak annyira városi kinézést mint a példány- szeri! köztisztaság.

A magyar vörös-kereszt nyereményjegyei.

A magyar szent korona országai vörös-kereszt egylete által illeték- és adómentesen kibocsájtandó nyerménykölcsönre vonatkozólag — miután az osztrák vörös-kereszt egylet hason czélra és alapon klbocsájtott kölcsönének sorsjegyei a kibocsájtás napján már igen jelentékeny agioval keltek (a 10 ftra szóló sorsjegy 13 fton jegyeztetett a tőzsdén) és igy biztosra vehető, hogy a magyar sorsjegyek hasonló áremelkedésnek fognak örvendeni — oly egyezményre lépett az igazgatóság a magyar országos bankkal, hogy fiókjaink részére nagyobb mennyiségű sorsjegyeket al pari, vagy is darabonként 5 ftért átenged.

Ezen sorsjegyekből esik az egri fiókegyletre 66 darab.

Miután ezek árát már f. hó 15-ikéig fel kell terjesztenünk a főpénztárnak, s igy megtörténhetik, hogy az egylet eljárója az idő rövidsége miatt az aláírási ivet és a hozzá mellékelt hirdetményt, mely a kölcsön állásáról, a húzások mennyisége és idejéről, a nyeremények nagysága és számáról elegendő tájékozást nyújt, minden taghoz el nem viheti: ez úton is közzé tesszük, hogy ezen sorsjegyekre az elnökség f. hó 10-ikéig megrendeléseket elfogad és a fentebb említett hirdetménynyel készségesen szolgál.

Ki kell azomban emelnünk, hogy csak is a fentebb megjelölt mennyiséggel szolgálhatunk 5 ttjával; de igen szívesen közvetítjük a további megrendeléseket is, azonban a fentemlitett számot meghaladó darabokért már a kibocsájtási árat, a mely ma előttünk sem ismeretes, keilend majdan fizetni.

Egerben, 1882. dec. 4-én.

Az egri fiókegylet elnöksége nevében.

Nánásy Gyula, alelnök.

Politikai heti szemle.

Az európai konferenczia létrejön, de nem az egyp- tomi kérdésben. Az angol kabinet már kibocsátotta a meghívót a hatalmakhoz egy Londonban tartandó nemzetközi konferencziára. a berlini szerződés 54. és 55. fejezetei alapján. A hatalmakat e konferenczián valószínűleg londoni nagyköveteik fogják képviselni, kik mellé még másod-meghatalmazottak is neveztetnek ki. A konferentia alkalmasint már deczemberben megkezdi, s azt hiszik, tizennégy nap alatt be is fejezi tárgyalásait, mert az európai Dunabizottság folytatólagos fentartásának elve, valamint a bizottság utolsó ülésszakában kidolgozott szabályzat ellen egy hatalomnak sincs lényeges kifogása.

Berlin, nov. 80. A birodalmi gyűlés 153 szóval 119 ellenében elvetette Germain javaslatát, mely azt kívánja, hogy az elszász-lotharingiai tartományi bizottságban fakultative engedtessék meg a franczia nyelv használata. B ötti ehe r miniszter a leghatározottabban ellenezte a javaslatot; mint mondá, nincs rá kilátás, hogy a birodalmi szövetség azt valaha törvénynyé emelje. A franczia nyelv használhatásának megengedése szükségtelen, mert ama tartomány lakosságának 80%-a a német és csak 8°/0-a esik a vegyes nyelvi területre. — Bennigsen óva intett az ellen, hogy Elszász-Lotharingia rokonszenve a francziák iránt, a javaslat elfogadásával tápláltassék ; a nélkül is bizonynyal még egy Ízben kell ama tartományért megküzdeni, ha a Francziaor- szágban mind élénkebbé váló mozgalommal majd le kell számolni.

A „L ei p z. Grenzbot e“ összefoglalja a külföldi lapokban fölmerült különböző verziókat s arra a következtetésre jut, hogy Giers útja első sorban barátsági nyilatkozat Oroszország részéről s mint ilyen bizonyos értelemben kiegészítője a danzigi császártalálkozásnak. „Oroszország — úgymond a félhivatalos lap — nem csak megszilárdítani akarta Németországhoz való jó viszonyait, hanem ezt nyíltan dokumentálni is. S alig kell külön kiemelni, hogy Oroszország közeledése Németországhoz, ennek Ausztria-Magyarországhoz való viszonyára semmi befolyást sem gyakorolhat. A két középeurópai császár szövetsége — melyről most már elmondhatjuk, hogy az szabályszerűen s forma szerint megkötve és okmányokban kifejezve van — kölcsönös szükségérzeten alapulva, a két hatalom érdekei által összeforrasztva,

maradandó alapját képezi Közép-Európa viszonyainak, melyet a napi események áradata meg nem gyöngíthet.“ A német-osztrák - magyar szövetséget szabályozó Írásbeli egyezmény létezését felhivatalos részről még soha be nem vallották ily leplezetlenül mint a „Grenzbote“ teszi.

Konstantinápoly, nov. 30. Fuad pasa tábornagy s még néhány előkelő személyiség elfogatása oly följelentés folytán történt, mely szerint az illetők a szultán élete ellen irányuló összeesküvésben részesek.

Konstantinápoly, nov. 30. A császári dragonyos testőrcsapat, mely kivétel nélkül cserkeszekből állott, elbocsáttatott. A csapat valamennyi tagja hajón Trapezuntba küldetett, honnan hazájukba fognak szállíttatni.

Konstantinápoly, decz. 3. Szaid pasa nagyvezérré és a minisztertanács elnökévé, nem pedig miniszterelnökké neveztetett ki. Aaraíi külügyminiszterré, Edib Effendi pénzügyminiszterré, Ghazi Ozmán basa hadügyminiszterré, Haszan basa, tengerészeti miniszterré és Akif basa az államtanács elnökévé neveztettek ki. A többi miniszter meghagyatott állásában.

Kairo, decz. 3. A haditörvényszék délután 3 órakor tartott ülésében, felolvasta az elnök az Arabi ellen hozott Ítéletet, mely szerint Arabi halálra Ítéltetett. Az elnök kijelenti, hogy miután Arabi vétkességét beismerte, más választás nem volt mint halálos Ítéletet hozni. A khedive a halálitéletet élethossziglani száműzetésre változtatta át.

Giers orosz külügyminiszter Rómába érkezett. A „Rasseg- na“ olasz lap ez alkalomból czikket ir s úgy találja, hogy Giers berlini útja jele annak, mikép Oroszország mindinkább közeledik Német-, Olasz- és Ausztria-Magyarország felé. Fejtegetései során aztán igy nyilatkozik. Minthogy a franczia köztársaság haldoklik, de a republikánusok el vannak határozva, hogy mint Napoleon, utolsó kártyájukat is kijátszók, de mivel Francziaországban belső zavargások kitörésétől kell tartani és e zavargások csak az európai anarchista pártokat fognák erősíteni; kétszeres szükség van a száiazföldi nagyhatalmak egymáshoz való közeledésére (?)

A madagaskari kérdés komoly alakot kezd ölteni. Granville angol külügyminiszter előkelő angol politikusok küldöttsége előtt kijelentette, hogy ő nem ismer oly szerződést, a mely Madagaskar egy része fölött Francziaország részére biztosítja a protektorátust. — Az angol lapok a madagaskari küldöttségnek Párisból való hirtelen eltávozásáról Írva, felszólítják a kormányt, hogy védelmezze Madagaskar jogait a francziák követelései ellen.

Pétervári hírek szerint a diák zavargások Charkovban és Kazánban igen komoly jellegűek. Charkovban már torlaszemelést is kísérlettek meg ,s a véres utczai harezokban sok sebesülés és agyonlövés történt.

Az orosz hadsereg köreiben mind nagyobb mérveket ölt az ujjászervezési tervek elleni oppoziczió. A paolográdi huszárezred úgy tüntetett a dragonyos ezreddé való átalakitás ellen, hogy a tisztek és a legénység gyászinduló mellett temették el a vitézségükért II. Sándor czártól nyert dolmányokat.

A franczia legitimisták „királya“ mindinkább kilép az akció terére; közelebb részvétlevelet intézett az imént elhunyt Larci báró fiához s az telve van a köztársaság ellen intézett heves támadással. Chambord gróf istentelenséggel vádolja a respublikát s képtelennek mondja arra, hogy valami állandót alkosson, elitéli az iskolatörvényt s levelét azon végzi, hogy ő nem csak vigaszt, de erőt és bátorságot is fog magával vinni Francziaországba.

A franczia szenátus előtt van a vallásos eskü eltörléséről szóló, s a képviselőkamra által már elfogadott törvényjavaslatra vonatkozó jelentés, mely a képviselőkamra minden idevágó határozatát megtámadja. A bevezetés konstatálja, hogy az eskü ép oly régi intézmény, mint maga a czivilizáció, természete tisztán vallásos, s azt megváltoztatni szörnyű vállalkozás volna, melynek káros következményei minden téren jelentkeznének. Ehhez képest elveti a szenátus bizottsága a törvényjavaslatnak úgy első czikkét, mely az esküformába e szavakat venné be: „becsületemre és lelkiismeretemre“, valamint a másodikat, mely az esküdtek eskümintájából ki hagyatni rendeli e szavakat: (esküszöm) „Isten és emberek előtt“, mert — úgymond a bizottság indokolása — ellenmondást képezne, az „Isten“ szót kitörölni, az „esküszöm“ szót pedig meghagyni, holott esküdni csak Istenre lehet.