Eger - hetilap, 1882

1882-11-30 / 48. szám

460 zönségünk figyelmét előre is fölhívni, egy részről hírlapírói kötel­münkhöz tartozónak ismerjük, addig más részt, el nem mulaszt­hatjuk ezen régen nélkülözött, s társadalmi életünkben igazán hé­zag-pótló egyletet, — mely rövid időre terjedő fenti-állása óta. ré­szint működő tagjainak imposans száma, (65.) részint a jól betanult szebbnél-szebb dalok helyes és hatásos előadása folytán, már is meg­lepő eredményt képes fölmutatni — fennebb jelzett ünnepélyeire nézve, a társadalmunk minden rétegéből érdeklődők szives párt- fogolásába, a lehető legmelegebben s annyival is inkább ajánlani, mivel ezen társulat állandó fennmaradása, hazánk számos ily nemű intézményével szemben, Eger kulturális jóhirnevének mindenkor egyik tényezőjeként fog szerepelni. — A karczag-terennei vonatvonalról, melyet a Károlyi-féle consortium tervez, a „Nagy-Kunság“ legújabb száma azt közli, hogy ezen tervezet már felsőbb helyen is érdemlegesen lett mél­tatva. Hozzá teszi az említett lap: „Madarasi vasút, Léderer-féle kombináczió, — jó éjszakát.“ Az egészben az a legeredetibb, hogjr valami Lédé remek a terenne-eger-karczagi vasúti com- bmatio tulajdonittatik, s erről az egri consortium mit sem tud. — Trefort én a prímás. Esztergom: nov. 26-dikáról Írják a „Budap. Hirlap“-nak. Trefort miniszter tegnap, nehány órára vendége volt az itt székhelyén időző herczegprimásnak. itt ugyan Trefort ezen látogatását azzal motiválták, hogy a már-már föl­épült primási uj palota megtekintése hozta volna őexcellentiáját a prímások városába. Jól értesült körökben azonban egészen más czélokat emlegetnek. Kettős célja volt ugyanis Trefort ezen ut­jának. Először is a belügyminiszter nevében felvilágosítást kért azon katholikus mozgalmak czélja és iránya felől, melyek ,.kat- holikus szövetkezetek“ czim alatt a vidékeken folynak. Másodszor pedig azzal jött a kultuszminiszter ur, hogy a kormány részéről ajánlatot tegyen, a középiskolák és katholikus alapok és alapít­ványok ügyében. A kormány nem fogadja el Haynald érseknek „studiorum eommissio“-féle tervét, hajlandó azonban az állami fel­ügyelet és ellenőrzés megóvása mellett bizonyos korlátolt auto­nómiát adni az episkopátusnak a kath. középiskolákra, ha vi­szont az episkopátus az alapok és alapítványok körül nem ragasz­kodik mereven azok ekszkluziv katholikus jellegéhez. Az utóbbi pontra nézve a herezegprimás Ígéretet tett, hogy a kormány aján­latát közölni fogja a magyar püspöki karral. Az előbbire nézve pedig őeminencziája odanyilatkozott, hogy azon úgynevezett kat­holikus szövetkezetek semmiféle politikai czélokkal és törekvések­kel nem bírnak.“ — Gyászjelentés. Özv. Mossóczy Jánosné szül. Lukács Mária és gyermekei: Béla. Lajos, Erzsébet, Anna, Katalin és József, úgy maguk mint számos rokonaik nevében is mély fájdalommal jelen­tik a felejthetlen emlékű jó fiú, hű testvér, illetőleg szerető ro­konnak : Mossóczy Endrének ügyvédjelöltnek, f. 1882. évi november hó 28-án reggeli 5 órakor, élete 26-ik évében, hosz- szas szenvedés után történt csöndes elhúnytát. A megboldogult­nak hült tetemei f. hó 29-én azaz szerdán délután a Boldogságos Szűzről nevezett sirkertben tétettek örök nyugalomra. Áldás leng­jen a korán elhunyt ifjúnak porai felett ! — Halálozás. Városunk egyik ifjú virága Vitéz Mariska éle­tének 20-dik évében f. hó 24-én hosszas szenvedés után elhúnyt, — Temetése 25-én közrészvét mellett ment végbe, s kísértetett a Fájdalmas szűzről nevezett sirkertbe örök nyugalomra. — A boldogult nehány évvel ezelőtt az egri nőképezde növendéke, s az élet mintaképe volt; ki az előtt ismerte, az utóbbi időkben alig hitte, hogy az akkori rózsapiros arcz, legyen e halovány. — Bé­ke lebegjen itju porai felett! — A magyar szent korona, országai veres-kereszt egyletinek hevesmegyei választmánya 55/882 szám alatt folyó évi febtuái hó 28-án kelt felhívása következtében, a Schworbauer Lajos községi jegyző úr által Kömlő községben gyűjtött 3 írt 85 krt köszönet­tel nyilvánosan nyugtázza. Egerben, 1882. november 21. Nánásg Gyula, alelnök. Kémény égés. — F. hó 28-án úgy 8 — 9 óra között a vá­sártéren az özv. Kovács Józsefné házának egyik kéménye ki- gyuladt. Szerencse hogy a tető nedves volt, mert más különben mint már sokszor panaszkodtunk a toronyőr ellen, most is ennek éber őrködése mellett mig segítség érkezett a nagy tüzes iiszkök alatt elhamvadt volna az egész ház. — Komolyabb baj nem történt. — Hymen. Végh Gero úr f. hó 28-án jegyezte el magának Sir Rózsika kisasszonyt Sír Gábor megyei körorvos úr bájos és kedves leányát. — Tartós boldogság legyen e szép frigyen! — Értesítés. Az év végével tartatni szokott pusztagazda­sági gyűlések mindenkor a városház nagy termében következő időkben fognak megtartatni, nevezetesen a Felső járást illetőleg deczember 1-én, a hatvan kettős negyedbeli decz. 2-án, a Makiár kettős negyedre vonatkozó deczember 12-én. mind három esetben reggeli 10 órakor, hova is az érdekelt felek tisztelettel meghivat­nak. Petravieh Ferencz, gazd. felügyelő. — Megrendelések magyar könyvekre Amerikából. Az éjszak­amerikai egyesült államokban lakó Gy. Gy. hazánkfia, közelebb Egerbe levelet irt, melyben több magyar könyvet rendel meg; ilyenek a többi közt: Zsasskovszky-testvérek nagy énektára, s más becses kiadványaik. — Az egri izraelita társalgó kör f. é. november hó 4-én tartott közgyűlésén Árany János elhúnyt koszorús költőnk emlékére egy „Arany János“ czimű alapítvány létesítését határozta el, melynek évenkinti jövedelme az egri izr. hitközségi elemi leányiskola két legjobb növendéke között ösztöndíjképpen fog kiosztatni. E őzéi­ből nevezett társalgó kör a pénzgyiijtéseket már megkezdette s az eddigi eredményből következtetve igen szép sikernek fog e vállalat örvendhetni. Fölkéretnek egyszersmind azon t. hölgyek és urak, kik e nemes ügy minél fényesebb eredményéhez hozzá­járulni óhajtanak, hogy kegyes adományaikat Barna Manó úrhoz, mint az egri izr. társalgó kör elnökéhez megküldeni szíveskedje­nek. Az adakozások hirlapilag fognak nyugtáztatni. — A középtanodai törvényjavaslat. Mint a „Pester L1.“ egy czikkéből kitűnik, a középtanodai törvényjavaslat lényeges módo­sításon ment keresztül, a mennyiben, mindazon pontok kihagyat­tak belőle, melyek sérelmesek voltak a katholikusokra és csakis két pont szabályozásával foglalkozik, t. i. az érettségi vizsgálat­tal és a tanárképesitéssel. Ily tartalommal a törvényjavaslat kö­zelebb a képviselőház elé fog terjesztetni. — Az erdélyi katholikus statusgyülés a múlt héten közérdek­lődés közt folyt le Gyula-Fehérvárott. Az igazgató tanács megala­kíttatott ; a bizottságok jelentései letárgyaltattak ; messzeható ren­delkezések történtek a kegyúri kötelezettségek, az alapok mikénti kezelése, a tizedkárpótlási igények befejezése, a földtehermeutesi- tési kötvények konverziója s egyéb ügyekben; a jövő évi költség- vetés megszavaztatott. Egyik legfontosabb momentuma a gyűlés­nek az, hogy az igazgatótanács intézkedéseivel szemben a püs­pöknek a veto jog magadatott oly formában, hogy azokat a stá- tusgyülés határozatáig felfüggeszthesse. A gyűlés lefolyása a leg­nagyobb mértékben békülékeny volt és egyháziak és világiak kö­zött fenforgó egyetértésről tanúskodott. — Az erdélyi katholikus státusgyűlés összeülése alkalmából a „Közművelődés“ czimű folyóirat a következő érdekes megjegyzé­seket közli: A boldog emlékű Fogarasy Mihály erdélyi püspök ál­tal sok nehézségek közt kezdeményezett önkormányzati ügy szer­vezése még nincs teljesen befejezve, s talán nem is fog egyha­mar befejezett ténynyé lenni oly értelemben, mint a testületi élet szerves egészszé való alkotása szokott megítélés alá esni; nem, mert a statusgyülési általános szervezeti szabályok meg vannak ugyan alapítva, de a magas kormány azoknak megerősítését és igy a végleges szervezést is a magyarhoni egyházi önkormányzat rendezésétől tette függővé; ez pedig több év óta még csak a kez­deményezés legelső stádiumában van s további lendületet annak a lefolyt idő alatt semmiféle körülmény nem adott. De a magyar­honi autonómia kérdésétől egészen eltekintve, Erdély önmagára is, saját hatáskörében, czélszerüen gyakorolhatja önkormányzatát, mert bírja erre a jogfolytonosság alapját, évenkinti statusgyülé- seit ezen jogalapon megtarthatja, választhat igazgatótanácsot ügyeinek vezetésére, rendelkezik szabályzattal az igazgatótanács ügyvitelét illetőleg s az igazgatótanács évi jelentéseinek tárgyalá­sánál állandó evidentiában tarthatja belügyeit s ezen utón vagyo­ni állapotaink emelésére, vallási és culturfejlődési ügyeink rendes mederben való tartására s esetleg tovább lendítésére oly intézke­déseket tehet, minőket specialis viszonyai s az általános haladás szempontjából keletkező szükségletei megkívánnak, a hazai törvé­nyek és saját jogainak keretén belől érvényesíthetők. —- A tiszaeszlári bünügy. Nyíregyházáról jelentik, hogy a tiszaeszlári ügyben sokat emlegetett zsidó koldust feleségével együtt S.-A.-Ujhelyen elfogták. Az elfogottakat Walner Hermannak s Deutsch Leninek hívják. Elfögatásuk feljelentés következtében tör­tént, Walner Hermanban azt a koldus zsidót vélik feltalálni, a ki az állítólagos gyilkosság napján a zsinagóga előtt elhaladó Soly- mosi Esztert Scharf Móricz vallomása szerint becsalta volna. — Országos kiállítás. A kormány elhatározta, hogy egy nagy országos kiállításnak Budapesten 1885-ben való megtartását ma­ga fogja kezdeményezni, s az erre vonatkozó törvényjavaslatot már közelebb előterjeszti.

Next

/
Oldalképek
Tartalom