Eger - hetilap, 1882
1882-11-30 / 48. szám
455 — midőn azt saját területünkön helyezhetjük el a biztos fedezet reményében s azon tiszta tudatban, hogy a mi határainkon belül marad, nemzeti vagyonosodásunkat öregbiti, annak felvirágoztatását czélozza. Oly intézet, mely e két feltételt léteiében bírja — mely a teljes biztosíték mellett kebelében magyar — kell, hogy felkarol- tassék minden rendű biztositó féltől, kell hogy előnyökben részesüljön a nagyobb szavatosságot s teljes biztonságot igénylő árvabiztosi tások nál. Jól esett azért tapasztalnunk, mint az „Egyetértés“ november 11-iki számában olvastuk, hogy Somogymegye megértve a kor intőszavát, a fent részletezett elvek teljes figyelembe vétele mellett legutóbbi törvényhatósági gyűlésén az átvajavak biztosítását egyhangúlag s lelkesült éljenzés mellett az „Első magyar általános biztositó társasággal“ mondotta ki megkötendőnek, daczára annak, hogy nevezett társaság egy más biztositó intézet mellett 20%-al drágább díjtételt hozott ajánlatba. Kimondotta ezzel nevezett megye azt is, hogy legtöbb s teljes biztosítékot csak az első magyar biztosítóintézet kötvényeiben talál, — kimondotta s mintegy követésreméltó példa gyanánt állította fel a többi törvényhatóságokkal szemben, hogy az árvajavak biztosításának kérdése csak úgy odlható meg, ha magasabb díjtétel mellett is a teljes biztosítékot nyújtó ajánlatok fogadtatnak el. (B. L.) Az egri izraelita társalgó körnek felirata: a magyar képviselőházhoz. Mélyen tisztelt Képviselőház! Az egri izr. társalgó körnek •/. alatt tiszteletteljesen ide zárt alapszabályai szerint, a magyarosodás és haladás lévén czél- ja. 1881. évben lett keletkezése óta ezen irányban fáradhatlan buzgalommal és teljes odaadással működik és hála a jelen kor felvilágosodottságának — nem sikertelenül; mert minden — noha még csak az egri izr. hitközségnél — megkisérlett magyarositási és haladási mozgalom, a nevezett hitközség tagjainak közhelyes- lésével találkozván, lelkesedéssel fogadtatott olyannyira, hogy jelenben az egri izr. hitközség minden szervezetében a magyar szellem uralkodik; az egri izr. társalgó kör pedig büszkén tekint működésének eredményére, újabb erőt nyervén a munka folytatásához. Átszellemülve a magyarosodási érzettől, az egri izr. társalgó körnek f. évi október hó 28-án tartott közgyűlésén oly eszme pendittetett meg. melynek óhajtandó kivitele a hazai nyelv terjesztésére üdvös, és a zsidóságra jótékony befolyást gyakorolni képes lehetne, de melynek kivitele a magyar törvényhozó testülettől függ. Nem habozunk tehát a mélyen tisztelt képviselőházhoz mint a magyar törvények teremtőjéhez a következő alázatos kérelemmel fordulni: Valamint az 1879. évi XVIII. t. ez. szerint a magyar nyelv az összes magyarországi népoktatási tanintézetekben mint köteles tantárgy és tannyelv rendeltetik felvétetni, és a magyar nyelvet nem ismerő tanitók annak elsajátítására zárt határidő alatt köteleztelek. — hasonlóképen méltóztassék oly törvényt alkotni, melynek alapján minden magyarországi zsidó hitközség, mely vallási ügyeinek vezetésére rabbit vagy rabbihelyettest, hitszónokot, hittanárt stb. alkalmazni akar, kötelezve legyen csakis oly egyént alkalmazni, ki a magyar kormány által felállított, vagy netalán még f el á 11 i t andó rabbi- képezdében nyerte kiképeztetését, vagy képzettségét egy ott nyert bizonyitványnyal igazolandja; ugyanazon törvény alapján a jelenleg alkalmazásban levő s a magyar nyelvben járatlan magyarországi rabbik, rabbihelyettesek, hitszónokok, hittanárok stb. záros határidő alatt a hazai nyelv akkénti elsajátítására kötelez tessenek, hogy a magyar nyelvben hitszónoklatokat tartani képesek legyenek. Méltóztassék továbbá törvényt alkotni arra nézve, hogy mint a népiskolai tantárgyak — a tál műd is magyar nyelven taníttassák. Meg vagyunk győződve, hogy a mélyen tisztelt képviselőház elismerve alázatos kérelmünk fontos voltát, nem fog késni oly törvényt alkotni, mely nemcsak egy szerény egyletnek óhaja, liánéin mely az összes magyarországi zsidóság óhajával, de nem kevésbbé hazánk érdekével kétségkívül találkozni fog. Kegyes pártfogásába magunkat ajánlva, vagyunk mély hódolattal Egerben, 1882. november 6. Barna Manó elnök. Grünbaum Ármin jegyző. Politikai heti szemle. Oroszország kü 1 ügyeinek vezetője Giers, körutat tesz. Legközelebb Varzinban járt, hol Bismarkkal értekezett ; most pedig Olaszországban van, honnét Becsbe várják. Ezen látogatásainak ezélja állítólag az, hogy az úgynevezett háromcsászár szövetséget helyreállítsa s az olasz kormányt is megnyerje az orosz terveknek. De hogy e sokféleség miképen fér ősze: az nagy kérdés! Berlin, nov. 26. Mindinkább megerősül, hogy Giers Varzinban a politika napi kérdéseit is szóba hozta s leplezetlen kifejezést adott egyebek közt annak, hogy pétervári politikai körökben Angolország egyptomi eljárását bizalmatlan szemekkel nézik. Pár is, nov. 26. Politikai körökben Duclerc következő mondása jár szájról-szájra: Ha Anglia a Nilust, úgy Francziaország a Gongot okkupálja, utat nyitandó belső Afrikába. London, nov. 26. Az ir forradalmárok egy újabb merénylete nagy izgalomba ejtette tegnap Dublin lakosságát. Három titkos rendőrt támadtak meg tőrökkel s az egyikét sikerült is meggyilkolniok; a másik kettő szintén megsebesült de a dulakodás közben segítségük érkezett, mire a támadók megugrottak; egyikük azonban, épen az, ki a halálos szúrást ejtette, kézre került; bebizonyult rá, hogy a féniek szövetségének tagja. Dublin, nov. 26. A tegnap megtámadott rendőrök azon városrészben tartottak felügyeletet, melyben több olyan egyén tartózkodik. kik azzal vannak gyanúsítva, hogy titkos szövetséghez tartoznak. A megtámadott rendőrök hatan voltak, a támadók pedig tizen. London, nov. 27. A „Times“ az Arabi elleni vádiratot egész terjedelmében közli. A fő vádak Arabi ellen, hogy parancsot adott Alexandria felgyujtására és kirablására s az egyiptomiakat a khedive ellen fegyveres zendülésre lázitotta. A „Times,, egyúttal közli Broadleynek és Napiernek leveleit melyekben kijelentik, hogy a törvény értelmében szó sincs lázadásról. A porta elejétől végig helyeselte a katonai párt vezéreinek eljárását. A khedive már jóval a háború kezdete előtt ingadozott a maradi párt s a nemzeti párt közt, s végül, Dervis basa megérkezése után, ez utóbbival tartott az angolokkal szemben. Arabi nem nagyobb bűnös mint Abd-El-Kader, s azért nem érdemel rosszabb sorsot mint ez. Konstantinápoly, nov. 24. A montenegró-albániai határról folyton a legnagyobb mérvben nyugtalanító hírek érkeznek. Pétervár nov. 24. A „Regierungsanzeiger“ ezeket írja: A (pétervári egyetemen, hol már október elején izgatottság volt észrevehető, november 21 és 22-én zavargások törtek ki. Ä mozgalom kezdeményezői hectograffal sokszorosított körlevélben szólították fel az ifjúságot a tömeges gyülekezésekre, hogy kifejezést adjanak rokonszenvöknek a kasani bezárt egyetem hallgatói iránt, s protestáljanak az elöljáróság eljárása ellen. Az egyetem gondnoka a rendőrséget hívta segítségül, 100 tanuló elfogatott, 19 fő- izgatót szüleikhez küldtek vissza; a vizsgálat folyik. A porta folyó hó 25-én a montenegrói határkérdésre vonatkozólag körjegyzéket küldött szét képviselőihez, melyben megújítja azon kérését, hogy a hatalmak ez ügyben biztosokat küldjenek ki. A 39 négyszög kilométerre terjedő statusquo határra vonatkozólag hozzáteszi a körjegyzék, hogy az e részben fölmerült véleménykülönbségek ismételten érett megfontolás alá vétettek s végre a montenegrói fejedelemmel oly megállapodás jött létre, hogy e terület Törökország és Montenegró között egyenlően osztassák meg, még pedig úgy; hogy Matamos helység és a hasonnevű domb mindenesetre Törökország részére essék, miért aztán Montenegrónak kárpótlásul a vele határos Sertch terület bizonyos részei fognak átengedtetni. Ez a porta határozata s a török biztos ily értelmű utasítást kapott. Országgyűlés. I. A képviselőház a múlt héten végig tárgyalta a tisztviselők minősítéséről szóló törvényjavaslatot. Továbbá tárgyaltattak s elfogadtattak a következő törvényjavaslatok: némely magyar gyalogzászlóaljaknak osztrák ezredekbe leendő ideiglenes beosztásáról; a magyarországi vörös kereszt-egylet által felveendő sorsjegyköl- csönnek bélyeg- és illetékmentességéről; az osztrák államvasuttal kötött szerződésről.
