Eger - hetilap, 1882
1882-11-09 / 45. szám
427 rehajtatott volna, a vadállomány legalább in statuquo maradt volna meg. Az eddigi vadásztörvény nem volt alapjában rósz, azt eléggé igazolja azon területek vadállománya, a melyek kellő szakszerű felügyelet alatt állottak. Mert a vadállomány itt ha nem szaporodot t is, de legalább nem fogyott meg. A vadállomány azonban másutt nemcsak hogy megfogyott, hanem úgyszólván megsemmisült is oly területeken, hol a rablóvadászatnak szabad kéz engedtetett, minő területek csekély kivétellel, az összes községek területei, kivált azok, melyeken a vadászati jog bérbe adva nem volt, vagy nincs, mert ott általán elv gyanánt azon hiszem fogadtatott el, hogy vadászni minden községi lakos jogosult. Ez elég sajátszerü felfogás. De még oly községekben is, melyek a vadászati jogot bérbe adták, a rendszeretlen vadpusztitás, az orvvadászok visszaélései folytán, a vadállomány majdnem teljesen tönkre ment. Ez igen természetes. Mindenki vadászott a ki csak szerét tehette, akár fizetett fegyveradót, akár nem. akár váltott vadászati engedélyt, akár nem. Sót tapasztalat után határozottan oda nyilatkozhatunk, hogy a vadászok 8/io része orvvadász volt, s sem fegyveradót, sem vadászati illetéket nem fizetett. És épen ebben fekszik a vadállomány pusztulásának legfőbb oka. Hiába fogja az uj törvény a vadászati tilalom idejét meghatározni, hiába fogja vadászat jogosultságát feltételekhez kötni; míg nem gondoskodik ellenőrző közegekről, kik a vadászat gyakorlása és jogosultsága fölött őrködjenek, e törvénynek sem lesz gyakorlati haszna. Ezen ellenőrzés gyakorlása pedig egyáltalán nem könnyű. A közbiztonsági s pénzügyőri közegek azt nem tehetik, ők más irányban sokkal jobban el vannak foglalva, sem hogy erdőben és mezőkön járhassanak kémlelni vadászok után. Ha netalán mégis va- 'lakit, országút közelében vadászaton rajta kapnának, az kétség- kiviil a legritkább esetek közzé tartozhatnék. Az ellenőrzést a pásztorokra vagy mezei kerülőkre bizni, szintén czélra nem vezet. Erre a községeknek külön közegeket, keilend tartaniok és pedig a nagyobb községeknek önállóan, kisebb határokkal biró községeknek pedig közösen. Kivált e szempontból üdvözöljükfaz uj törvényjavaslatot, hogy csak e czélra vizsgázott egyének által betöltendő vadászati szakosztályi állásokat akar rendszeresíteni, kik a szükséges ellenőrzést lesznek hivatva gyakorolni. A törvény ezen egy intézkedésétől több jót várunk, mint többi határozataitól együttvéve. A mi végül a vadászati dijat illeti, annak sem egész alacsonynak. sem pedig túlságos nagynak nem volna szabad lennie. Elég volna nézetünk szerint kettős fokozatot megállapítani oly formán, hogy a ki csupán egy község határában kíván vadászni, annak 6 ftot, különben pedig 12 ftot kelljen fizetnie. A törvény- javaslatban foglalt azon felosztást, hogy a 12 ftnyi díj lefizetése csak egy megyére ad jogosultságot, ellenben ki több megye területén akar vadászati jogot gyakorolni, az 24 ft lefizetésére köte- leztetik, sem méltányosnak, sem pedig igazságosnak nem tekinthetjük. Nem méltányosnak, mivel ez által a vadászat passiója csak a vagyonosak monopóliumává válik, mig a kevésbbé tehetősek ezen egészséges kedvtöltés élvezetétől mintegy mesterségesen elhitetnek ; nem igazságos, mert az egyes megyék szélén lakók jogtalan hátrányt szenvednek, a megye belsejében lakókkal szemben. A mig ugyanis ez utóbbiak a megye minden területén könnyen vadászhatnak 12 ft díjjal, addig a megye szélén lakozók már községük határán túl nem mehetnek, mivel más megye területére lépnének. Pl. az egri lakosok csak úgy vadászhatnának a közvetlen határos F.-Párkányban, vagy Novajon stb. ha a 24 ftnyi dijat lefizetik. Minister! utasítás: a közgazdasági előadók számára. Az 1882. évi XX. t.-ezikk értelmében a közigazgatási bizottságban ezentúl „közgazdasági előadók“, mint a föld- mi velés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumnak a törvényhatóságban levő szakközegei, fognak működni. A közgazdasági előadóknak feladata lesz tehát a köz- gazdasági ügyeknek és átalában a közgazdasági érdekeknek képviselete; miből önként következik, hogy azoknak a föld- mÍvelés , ipar- és kereskedelemügyi ministeriummal folytonos érintkezésben kell államok, hogy a közgazdaság terén előforduló minden nevezetesebb mozzanatról tájékoztatva legyenek és az említett ministeriumnak érdekét az általa nyilvánítandó irányelveknek megfelelőleg képviselhessék. E őzéiből a közgazdasági előadóknak, a ministerium szaklapja, a „Közgazdasági Értesítő“ és mindazon leiratok és körrendeletek, melyek őket állásukban érdeklik, hivatalból megküldetnek. A közgazdasági előadok nem rendes tisztviselők, hanem a földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi ministeriumnak a törvényhatóságban levő bizalmi féríiai, kik tehát mint ilyenek, rendes bürokratikus ügykört nem látnak el, hanem az említett ministerium ügykörébe vágó — minden fontosabb szakkérdésben jelentést tesznek. Hogy pedig a működési körükül kijelölt közigazgatási bizottságban előforduló minden eseményről tudomással bírjanak, első feladatát képezi a közgazdasági előadóknak, a közigazgatási bizottság üléseiben való részvétel és azoknak lefolyásáról való rövid jelentéstétel. Az itt előadott átalános feladaton kivid a közgazdasági előadók részletes kötelezettsége a következőkre terjed ki: 1. Az erdészetet illetőleg, minthogy a ministeriumnak a törvényhatóságokban rendes szakközegei vannak, a közgazdasági előadók különös feladattal nem bízatnak meg. 2. A mezőgazdasági- és ezzel kapcsolatos egyéb ügyeket illetőleg, a közgazdasági előadó figyelemmel kiséri a gazdasági állapotot és annak hiányait; ezeknek orvoslása iránt pedig esetleg konkrét javaslatokat tesz. A gazdaság előmozdítására ezélzó törvények és ren- deletek pontos végrehajtását figyelemmel kiséri és az e részben tapasztalt mulasztásokról jelentést tesz. Ellenőrzi a ministeriumnak a törvényhatóság területén működő közegeit, nevezetesen a vándortanitókat. kultúrmérnököket. állandó gazdasági tudósítókat, phylloxera- biztosokat. A közgazdasági előadó a gazdasági egyesületek működését kiváló figyelemmel kiséri. Ellenőrzi az adott segélyek helyes, esetleg előirt felhasználását. Ezen feladatának kivitele czéljából az egyleteknek adott segélyekről tudomást nyer; ezek iránt esetleg véleménye előzetesen kikéretik. A segélyezett egyleti titkárnak működését kiváló figyelemmel kiséri. A gazd. egyesületek által rendezett és segélyezett kiállításokon, versenyeken, díjazásokon, hacsak a ministerium külön nem intézkedik, mint a ministerium megbi- zottja, a bírálatban részt vesz. A működési területén fennálló állami és segélyezett földrnivelési és ipari szakiskolákat működésükben ellenőrzi és ez okból azokat bármikor meglátogathatja. A vándortanitók működésére felügyel és különösen a fölött őrködik, hogy (azok a közönség, illetőleg a kisgazdák értelmi fokának megfelelőleg oktassanak. A közgazdasági előadó a gazdaközönséget a talajjavítások előnyére, a kultúrmérnöki intézmény üdvös voltára figyelmezteti és lehetőleg oda hat, hogy ezen előnyök minél szélesebb körben felismertetvén, talajjavítás! társulatok és szövetkezetek alakuljanak. A kultúrmérnököket működésükben támogatja és tevékenységüket figyelemmel kiséri és az általuk a törvényhatósághoz benyújtott tervek tárgyalását és gyors és kedvező elintézését erélyesen előmozdítja. Figyelemmel kiséri a tejgazdaság hiányait, tejgazdasági szövetkezetek létesítésére hat és a takarmányterme*
