Eger - hetilap, 1882
1882-11-09 / 45. szám
XXI. év folyam. 45. szám. 1882. november 9-én. Előfizetési dij: Egész evre 5 irt — Kr Félévre. . . 2 . 50 r Negyed évre . 1 . 30 . Egy hónapra.- 45 . Egyes szám .- 12 „ EGER. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Hirdetésekért niindeu :-! has;ilio/.ott petit sorhely után Ö, bélyegadó fejében minden hirdetésről 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Előfizetéseket, elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. % Eger és vidéke szellemi s anyagi ^ érdekei. % (Díjnyertes 'pályamű.) Irta: Szabó Ignác z. Az eszmék, melyek Eger városa és környéke szellemi s anyagi fölvirágzásának alapföltételeit képezik, s melyek bővebb megvilágítását e sorokban kíséreljük meg, nem mind újak. El voltak már azok nagy részt mondva, s részben több oldalról meg is vitatva, e becses lapok hasábjain. De épen nagy horderejűknél fogva, újból való felsorolásuk, s bővebb megbeszéllésök nemcsak kívánatosnak, de mindegyre szükségesebbnek tűnik föl, és pedig annál inkább, mert azok, részint a gyakorlati kivitelűket illető kellő tájékozottságunk, részint egyértelmű, lelkes összetartásunk, s akaraterőink hiányánál, részint megfoghatatlan indolentiánknál fogva, elismert nagy fontosságuk daczára is, még mind máig a p ium desideriumok sorába tartoznak. Ez eszmék gyakorlati keresztülvitelének módozatait, legjobb szándékunk s tudomásunk szerint előterjeszteni, azokra közönségünk lankadó figyelmét ismételve fölhívni, buzgó felkarolásukra lelkesíteni: czélja jelen sorainknak. I. Kevés vidéki városa van hazánknak, mely az általános szellemi s anyagi fölvirágzásnak annyi kedvező természeti s culturális elemei- s tényezőivel volna megáldva, mint Eger. Rendkívül előnyös fekvésénél fogva az al- és felföld érintkezési határán, éghajlati viszonyai kitűnők. Mig egyrészt az éjszak zord időjárásai ellen az ős Mátra hosszan elnyúló, erdő fedte bérczei oltalmazzák: másrészt a délvidék maláriás légkörének ártalmas hatásaitól kellemes, üde, egészséges hegyi levegője védi meg. Kétségtelen tanúja ennek a magas — 60—80 évet haladó —- életkort ért emberek jelentékeny száma vidékünkön. S ha mégis lakosságának soraiban a statistikai kimutatások időnkint a halandóság megdöbbentőleg aránytalan mérveit tüntetik föl: ennek okát rendkívül elhanyagolt egészségügyi viszonyainkban kell keresnünk. Vannak Egernek országosan elismert jelessé g ű iskolái; minden fölmerülő közművelődési, erkölcsi, humanitárius intézmények, egyletek létrehozásában ügyekszik a korral lépést tartani; vannak számos jótékony intézetei; van kitűnő gyógyforrása; van oly ter- mesztménye, — bora — mely a világhírű kereskedelmi czikkek sorában elsőbb rangú helyet foglal el; népe eléggé értelmes, fogékony, ép, erőteljes, munkabíró, s munkakedvelő, tanulékony, s gyakorlati irányzás, czélszerű oktatás és jó vezetés mellett az egyetemes haladásnak könnyű szerrel hathatós tényezőjévé fejlesztethetnék. Eger s vidéke élelmi viszonyai, eléggé termékeny talajánál fogva, aránylag kedvezőknek mondhatók. Mindezeken kivlil még számos oly szerencsés javakkal s erőkkel rendelkezik, melyek czélszerű felhasználása s mozgásba hozása által úgy szellemi, valamint anyagi tekintetben a mai gyarlókat hasonlithatlanul felülmúló állapotokot teremthetne magának. (Folyt, köv.) Városi ügyek. Eger városa 1882. évi november 5 én tartott közgyűléséről. I. A múlt ülés jegyzőkönyvének felolvasása után napirendre került: Nagy Bernát képviselő indítványa: melyben kiderittetni kívánta egyrészről azt, vájjon a patakszabályozási ügyben a kellő eljárás követtetett-e; másrészről pedig azt, hogy K. K. ellen a május 28. és 29-én tartott közgyűlés határozata miért nem foganatosíttatott. A patakszabályozás körüli hibák — minthogy az egész patakszabályozásnak keresztülvitel végett elfogadott módja különben is általánosan elhibázottnak tartatik, — ezúttal már gyakorlati szempontból czéltalanul fejtegettelek. Ezen kérdés tehát elej- tetett. Azonban Pátz Ferencz indítványára el lett határozva, hogy a czifrafal körül történt munkálatok, az alapig történendő leásás eszközlése mellett vizsgáltassanak fölül. A mi illeti a városnak K. K. elleni 1089 ftnyi követelését : erre nézve be lett ismerve — se tekintetben Nagy Bernát képviselő elégtételt nyert, — hogy a f. é. máj. 28-án s 29-én tartott közgyűlésnek a behajtás iránti határozata a városi tanács által annak idején nem foganatosíttatott. De tekintettel arra, hogy azóta a helyzet megváltozott, a mennyiben a patakszabályozási munkálatok collaudáltattak: a többség azt határozta, hogy K. K. ur szólittassék fel arra, miszerint a patakszabályozási munkálatok vezetéséért részére kikikötött 20Ö0 ftnyi összegből még hátralevő 1200 ftnyi követeléséről mondjon le: annyival inkább, mivel ellene a városnak 1089 ftnyi követelése van s mivel ő különben is a munkálatok vezetéséről már rég leköszönt s igy legföljebb 1089 ftnyi követelést formálhatna a város irányában. (Ezen ügyben e lap f. é. okt. 5-én kelt 40-ik számunkban kifejtett álláspontunkat fentartjuk"; de egyelőre a határozatban — legjobb reményben — megnyugszunk.) II. A városi mérnök előterjesztése folytán a tanács felkatal- maztatott, hogy a patak rendezéséhez szükséges kövekre a leg- szükségesb költségeket utalványozhassa. III. Az 1883. évi költségvetés is, — legalább futólag — végig tárgyaltatott. A tárgyalás folyamában a következő fontosb mozzanatok merültek fel : 1) Sajnos, hogy a városnak égjük bérlője elleni 200 ftnál nagyobb követelése behajthatlan; a mit oly megjegj’zéssel kisérhetni, hogy nagy hiba az árlejtésben való részvételre oly egyént jogosítani fel, a ki kellő kielégítési alappal nem bir s így mint legtöbbet Ígérő a várost egyenesen megkárosítja.