Eger - hetilap, 1882

1882-10-26 / 43. szám

413 — Jogászok figyelmébe. A vallás- és közoktatásügyi minisz­ter értesíti a jogtanodákat, hogy Bosznia és Herczegovina tör­vényszékeinél több megfigyelői állás jött üresedésbe 800 frt java­dalmazással, amelyekre a szláv nyelvben jártas jogvégzett egye­temi hallgatók pályázhatnak. A kérvények egyenesen a szerajevói kormányzósághoz intézendők. — Az aranyosi köszénbánya részvényesei Egerben úgy mint a vidéken e sorokkal figyelmeztettnek nyilvánosan is hogy a hát­ralékos havi részleteik befizetésére a vett felszólításnak annál inkább eleget tenni el ne mulasszák, mert külömben a September hó 3-án tartott közgyűlés határozata és a meglevő szabályok, úgy a bányatörvény értelmében részvényeikhez! tulajdonjogaikat elvesz­tik és azok a társulat javára vissza fognak esni. Vasárnap októ­ber 29-én délután 2 órakor közgyűlés tartatik az arany szőllő vendéglő helyiségében. 1882. év September 3-án tartott közgyűlés­ből. Szabó Sándor, jegyző. — Beküldete t A 4-ik gyógytár felállítása az egészségügyi bizottság által forgalomhiány kilátása szempontjából elejtetett. Ha közelebbről szerzett volna a t. bizottság a fenálló gyógytárak jö­vedelmei felöl meggyőződést, bizonyára ő maga sürgette volna azt, mert ha a zárt jellegű „Irgalmas“-féle gyógyszertár is 15-20.000 ft jövedelmet idéz elő, hát aránylag a másik két gyógytár sem áll hátrább. Nem tartjuk eléggé tehát e szempontból indokoltnak e dolog ilyetén elejtését; mert ha még maga a táplálkozást eszköz- lö hús vágása is szabályoztatik — a vállalkozás eszméje alapján a legfőbb közegészségügy elhanyagoltassék'? Talán a concurremiá­tól tartunk ? Óhajtjuk hogy a negyedik gyógyszertár felállittassék és pedig Eger város oly pontján, mely leginkább a maki ári külváros felé fekszik, mint mely pont az ottani sürgető igé­nyeknek kielégítésére szolgálna. — Többen. — Figyelmeztetés. Dobos Sándor tűzoltó egyleti eljáró ezen állásától eímozdittatván, a tűzoltó egyletet illető pénzek fölvéte­lére nincsen jogosítva. Eger, 1882. oct. 25. Bernekker Ferencz, egyleti pénztárnok. — Az ezredéves nemzeti ünnep tárgyában, a vallás- és közok­tatásügyi magyar kir. miniszter a magyar tudományos akadémia elnökéhez a következő átiratot intézte: A magyar nemzet Európában megtelepülésének s államalko­tásának ezred éve betöltéséhez közeledik. A közérzület ismételve és hangosan nyilvánította a nemzet millióinak szivében élő kíván­ságot, hogy az ezredéves évfordulót a nemzet magához méltón ünnepelje meg. E kívánság teljesen jogosult. Nemzetek nem csak kenyérrel élnek, hanem eszmékből és lelkesedésből is, melylyel multjok nagysága és küzdelmei emlékéből erőt merítenek a jelen gondjaira és a jövendő virágzóbbá tételére. A magyar nemzetnek is van mire emlékezni és miért lelkesedni múltjában s szüksége van arra, hogy állami élete második ezredévét ujult erővel s múlt­jából merített lelkesedéssel és önbizalommal kezdje meg. A kor­mány, melyet a koronás királynak és a nemzet képviselőinek bi­zalma ez idő szerint az ország ügyei vezetésének élére állított, át van hatva a nemzeti törekvések jogosultságának érzetétől és örömmel és az egész nemzet támogatása iránti biztos hittel áll a mozgalom élére, mely Magyarország ezredéves állami létének méltó megiinnepelését kívánja. Az első kérdés, mely ez ünnepet illetőleg fölmerül — mielőtt annak mikéntje iránt illetékes ténye­zők határoznának — a tudománytól várja végleges megoldását: az időpont, illetőleg az év szabatos meghatározása, t. i. melyben a magyarok mai hazájokban megtelepedtek és ezt őseik örökéként birtokba véve, itt államot alapítottak. A történettudósok, ha nem nagy eltéréssel is, különböző nézeteket vitatnak még ez iránt. A különböző nézetek megvitatása, ha lehet egyeztetést, mindeneset­re a kérdés eldöntése s az iránti megállapodás kimondása, néze­tem szerint a magyar tudományos akadémiát illeti; s itt az idő, hogy e részben a legilletékesebb tudományos testület a maga utolsó és döntő szavát kimondja. Felkérem azért Nagyméltóságo­dat, méltóztassék fölhívni az akadémiát, hogy az illető osztály s a történelmi bizottság közbevetésével esetleg egy külön e czélra a legilletékesebb szaktudósokból alakítandó bizottság kinevezésé­vel a kérdés végleges eldöntését előkésziteni, s a magyarok bejö­vetelének és államalakitásának időpontját illetőleg évét meghatá­rozni, az eredményt pedig velem mielőbb tudatni szíveskedjék. — Briiszelben békekongresszus nyilt meg okt 18-án. Ma még ide­álisnak kell mondanunk a czélt, melyet e kongresszus maga elé tűzött, mégis rokonszenv fogja kisérni annak működését minden polgáriasult nemzet részéről. A kongresszust Bilis polgármester nyitotta meg, fölemlítve, hogy az országok közt fölmerülő vitás kérdéseknek választott bíróság által való eldöntése nem tartozik többé az újságok közé ; csak maga a belga király négyszer volt már választott biró; majd buzdító a gyűlést, hogy munkálkodjék a jó érdekében, a siker a jövőben el nem maradhat. Hodgson Pratt leveleket olvasott fel Gladstonetól, Derbytől, Shaftesburytől, Richardtól, Müller Miksától s másoktól, melyek mind rokonszenvet fejeznek ki a kongressus törekvései iránt. Laveley megjegyzé, hogy a hóditásvágy az előtt menthető volt, ma nem az többé, mert az emberi erő jobban értékesíthető. Periollat a parlamenteket hibáz­tatja, hogy a militarizmust nagyon támogatták. Ezt kétségbevonja Beauquier franczia képviselő, s zajos tetszés közt jelenti ki, hogy Francziaország lemondott a háborúról. — Egy kegyelmi tény. Ferencz József ő apostoli felsége már számtalanok javára gyakorolta a kegyelmezési jogot, mely a maga helyén alkalmazva a korona egyik legragyogóbb gyémántját jel­képezi. Közelebb egy egri földműves polgár részesült a legma- gasb kegyelemben. Ezen igen jó előéletű polgár, egy önfeledett pillanatban a rögtöni felindulás folytán oly verekedésben vett részt, melynek véres eredménye a tettest a fegyenczek közé jut­tatta. A szerencsétlennek neje a szeretett férj érdekében felség­folyamodványt nyújtott be s erre Ő császári s apostoli királyi felsége a fegyencznek hátralevő 15 havi fogságbüntetését legke­gyelmesebben elengedni méltóztatott. — Pauler jubileuma. E hó 20-án múlt 50 éve, hogy a buda­pesti egyetem Pauler Tivadart élete 16-dik évében bölcsészet-tu- dorrá avatta. Az igazságügyminiszterium tiszti kara nem mulaszt­hatta, el, hogy Pauler iránt tiszteletének kifejezést ne adjon. A délelőtt folyamában többen tisztelegtek az ünnepély alkalmából. A főváros I. kerülete, melynek Pauler képviselője, Országh S. veze­tése alatt, küldöttségileg fejezte ki szerencsekivánatait. Trefort miniszter is meglátogatta a jubilánst. Az egyetem küldöttsége is átadta szerencsekivánatait, és egyúttal egy fényesen és művészi­leg kiállított jubilaris tudori oklevelet. — Az angol hadsereg atyja. E czim Macdonald György tá­bornokot illeti meg, a ki e hó 10-én lett 98 éves. A tábornok 1805. szeptember havában lépett a 27-ik ezredbe, melylyel azon­nal Hannoverbe indult. 1806-tól 1810-ig Szicíliában szolgált, ez utóbbi évben részt vett a nápolyi hadjáratban és ott volt Ischia és Procida bevételénél. 1812-ben Spanyolországba ment és részt vett a kastallai csatában, valamint Tarragona ostromában. 1814- ben Kanadába hajózott, részt vett a plattsburgi harczokban és azután visszatérve Európába 1815-ben végig küzdötte a Napoleon elleni hadjáratot. A Waterlooi ütközetben három sebet kapott, egyet a lábán, egyet a nyakán, mig egy golyó testén ment ke­resztül és megsérté a tüdejét. 1841—1845-ig' Macdonald Sierra Leona és később Nyugotindiában Daminiea kormányzója volt. 1863. február 13-kán a 16. ezred ezredesévé neveztetett ki és 1871. október 25-kén nyerte el a tábornoki rangot. A magas élet­kor, melyet az érdemes veterán - elért, annál figyelemre méltóbb, ha tekintetbe veszsziik a Waterloonál kapott három sebét és hosszú tartózkodását Sierra Leona gyilkos éghajlata alatt. — November hó 1-én fog életbelépni a posta-inkassó úgy Ma­gyarországon mint Ausztriában. Az összes posták átveendik t. i. elíogadványoknak, a magánosok számlaköveteléseinek behajtását. Mig eddig az elfogadványoknak idegen helyen való beváltásánál vala­mely bank közvetítését kellett a magán egyéneknek igénybe ven­ni s a közvetítésért aránylag nem csekély províziót fizetni, ezen­túl elég lesz az elfogadványt vagy számlát a levéllel együtt egy­szerűen borítékba tenni. A czimzéssel ellátott nyilt levelet, vevény mellett, a posta átveszi s a behajtást hivatalból végzi. Ha a számla vagy elfogadvány kifizettetik, postautalványnyal értesitte- tik róla a küldött, és csekély provízió levonása után megkapja pénzét. V] könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek :l)Budapesttörténete. A magyar nép és ifjúság számára. A Budapesti (Budai) tanitó-egylet megbizásábál irta dr. Göőz József fővárosi tanitó. Képekkel díszített kiadás. Ara fűzve 1 frt. — 2) Népszerű nemzetgazdaságtan. A fran­czia akadémia által a legelső díjjal koronázott pályamű. Irta Block Mór. A tizedik kiadás után fordította s a nép- és iskolai könyv­tárak használatára átdolgozta Dobóczky Lajos. Ára fűzve 40 kr. Lutheranizmus es pánszlávizmus. Legközelebb a lutherá­nus konvent ülésén Zsilinszky Mihály orsz. képviselő azon vádat mondotta ki, hogy a pánszláv lapokat Békés-Csabán nem a luthe­ránusok, hanem a katholikusok járatják. Másnap kénytelen volt visszavonni saját maga e vádat s azóta is B. Csabáról folyvást érkeznek a czáfolatok. Az előfizetők névsorából világos, hogy a „Hlasznyik“ 68 példányából 63 példányt lutheránusok, öt példányt pedig katholikusok járatnak. Megjelent az „Önügyvéd“ czimü közhasznú mű 11-ik fü­zete. (Irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten.) E

Next

/
Oldalképek
Tartalom