Eger - hetilap, 1882

1882-10-12 / 41. szám

398

— Az alsó ipariskolák szervezése. A közoktatási miniszter újabban azon eszmével foglalkozik, hogy az ország mindazon városában, melyekben 100-nál több iparos tanuló van, állandó alsó ipariskolákat szervezzen. E végre az ipariskolai szervezet már meg lett állapítva, sőt a nevezett minisztérium már annyira ment, hogy e szervezet értelmében létesítendő ipariskolák organizáczió- jával jagócsi Péterffy József miniszteri biztost, ki a házi ipar terén kifejtett működéséről és alkotásairól ismeretes, megbízta. A minisztérium legelső dolga volt kimutatást készíteni azon városokról, melyekben az iparos tanulók száma százon fölül van. E szerint az iparos-tanulók számának aránya nagyobb hazai városainkban a következő: Pozsony 1032, Debreczen 953, Brassó 904. Szeged 796, Temesvár 779, Nagyvárad 724, Késmárk 714. Pécs 699, Kassa 661, Miskolcz 611, Kolozsvár 598, Győr 553, Nagyszeben 548, Arad 526, Sopron 521, Szatmár 449, Pancsova 403, Kecskemét 396, Szabadka 385, Eger 379. Komárom 368, Újvidék 364, Versecz 363, Nagykároly 458, H.-M.-Vásárhely 852, Nagybecske- rek 338, Zombor 328, Gyöngyös 327, Szombathely 324, Marosvásárhely 323, Baja 320, Pápa 309, Nyíregyháza 308, Veszprém 301, Ungvár 299, Beszterczebánya 289, Vácz 283. Eperjes 282, Nagykanizsa 275, B.-Gyula 259, Kézdivásárhely 245. Makó 236, Esztergom 235, Nagyszombat 225, Kőszeg 220, Fehértemplom 211, Szentes 211, Szolnok 205, Érsekújvár 195, Munkács 191, Nyitra 190, Szászrégen 188, Czegléd 185, M.-Sziget 179, Torda 176, Segesvár 173, S.-Szt.-György 170, N.-Bánya 165, Léva 164, Rozsnyó 159, M.-Udvarhely 159, Kaposvár 158. Losoncz 158, Selmecz 157, Lőcse 146, Jászberény 140, Zilah 139, Szászváros 136, Zenta 135, Gyulafehérvár 133, Nagykőrös 133, Rimaszombat 131. Besztercze 129, Félegyháza 126, Igló 125, Beregszász 122. Mezőtúr 117, Deés 110, Gölniczbánya 107, Nagyenyed 106, Karánsebes 104, végül Dobsina, Szamosujvár, Körmöczbánya, Tren- csén, Újbánya, mintegy 100 iparos tanulóval. A minisztérium e városokat egyenkint megismertette rendeletével, s felhívta őket, hogy az iskolák szervezésének anyagi és alanyi körülményeire nézve javaslatokat tegyenek. Eddig a felsorolt 86 város közül 62 válaszolt. A legtöbb az ipariskolákat majdnem kizárólag az állam költségén kívánja szervezni. A legszervezettebb ipariskolák Nagyszeben, Szászváros és Beszterczén vannak; a czélnak eddig is megfelelő ipariskolák továbbá Szolnokon. Kolozsvárit, Aradon, Debreczenben és Szegeden voltak és vannak.

—, A tüdővész és a konyak. A mellbaj ellen, — mint az „Orsz. Ért.“ értesül, — a mely évenként csak Magyarországon mintegy 40 ezer ember életét oltja ki, s a melylyel szemben az orvosi tudomány évezredeken keresztül tehetetlen volt, újabb időben fényes eredménynyel alkalmazzák a. borszeszes készítményeket, különösen pedig a kitűnő minőségű konyakot. A konyak, valamint a fiatal tehénből nyert angolosan készített bifsztek, vagy az utóbbi helyett a tiszta peptonszerek mellbe! egeknek nyújtva, oly jeles orvosi szerek, hogy kiaszott, vérköpő, lázas betegek néha már 8 •—10 napi szerelésre lázuktól megszabadulnak, étvágyukat visszanyerik s súlyúkban nem ritkán hetenként 1—1% kilóval gyarapodnak. Ezen szerek adása s bizonyos időszakban elővett lélekző (pneumatikus) gyógyitásmód alkalmazásával dr. Lőrinczi Ferencz váczi-utczai intézetében közelebb egy asszony rövid öt hét alatt 5 kilóval növekedett súlyban s a tüdővész összes kórjeleitől megszabadult. A fő azonban, hogy úgy a konyak valamint a pepton tiszta, első rendű minőségű legyen, miért is azok gyártása szigorú egészségrendőri felügyelet alá helyezendő.

— Az egri egyházmegyei irodalmi egylet pályatételei 1883- ra. 1. „A katholikus ember kötelességei a családi körben, az egyházi és polgári életben, különösen a jelen viszonyok között.“ Kifejtendő vagy népszerű értekezésben vagy népies elbeszélésben, kötött vagy kötetlen modorban. A pályadíj 100 frt. 2. „Kívántatik egy egri egyházmegyebeli, szabadon választandó plébánia története, múltja és jelene; a mennyire lehetséges, uj adatok vagy még fel nem használt feljegyzések alapján.“ A pályadíj 50 frt. 3. „Kívántatik legalább 3 szentbeszéd Szentháromság vasárnapjára , különös tekintettel a Szentháromság titkával kapcsolatosan felhozható erkölcsi tanulságokra.“ A pályadíj 50 frt. Pályázhat minden egri egyházmegyei áldozár. Az első számú pálya- tételnek megfelelő dolgozat terjedelme legalább öt nyomtatott ív legyen. A díj csak absolut becsű munkának adatik ki. A bírálókat az egylet választmánya jelöli ki. A díjat elnyert munka az egylet tulajdona, mely annak kiadása felől intézkedni fog. Az idegen kézzel irt, jeligével ellátandó pályamunkák, a külsőn a jeligét viselő lepecsételt levél kíséretében, 1883. márcziushó 31-ig alulírott titkárhoz küldendők be. A beérkezett munkák megbirál- tatása után, a pályázat eredménye az egylet 1883-iki közgyűlésén fog kihirdettetni. Kelt az egri egyházmegyei irodalmi egylet választmányának, 1882. szeptember 21-én tartott üléséből. Szmida Viktor, titkár.

— A közös hadsereg és a honvédség részére az 1883. évre a netaláni mozgósítás esetén sziikséglendő lómennyiség kivetése s a kivetési kulcs megállapítása a nehány nap előtt eljárt bizottság által olyképen eszközöltetett, hogy az előirányzott 124,276 drb szükségletből Magyarországra 76,842 darab esik. A kivetési kulcs, az 1882. évi lóösszeirás eredményét véve alapul, hátaslovakra 78%, hámos lovakra 53%, málhás állatokra 26%.

— A czukorhetegség gyógyítása. Jó hir a diabetikusoknak: dr. G. Felizet a franczia akadémiának egy módszert mutatott be a czukorbetegség gyógyításáról, melyet ő évek óta sikerrel használ. A föltaláló nem véletlenül akadt erre az eszközre, hanem Claude Bemard kutatásai inspirálták rá. Bernard már 1849-ben alkalmazta az u. n. diabetes szúrást, azaz megmutatta, hogy a házinyulnál tetszés szerint elő lehet állítani a diabetest, ha a negyedik agyvelőüreg talaját egy hegyes tűvel megszűrjük. Megmutatta hogy egy bizonyos helynek irritátiója az agyvelőben czu- korképző tevékenységet idéz elő a májban, s végre előáll a czukorbetegség. Dr. Felizet úgy okoskodott, hogy ha a gerinczagy- hagymának megsértése által előáll a czukorbetegség, akkor az irritátió megszüntetése által megszűnik a betegség is. Ismételte s kibővítette Claude Bernard kísérleteit. Az állatokat bromkali alkalmazása által gyógyította. Innen az ember meggyógyitásáig csak egy lépés volt. Azt kellett bebizonyítani, hogy a mesterséges czukorbetegség, a váltó és meggyökerezett diabetes közt benső összeköttetés áll fenn, s ezen összeköttetés a gerinczagyhagymá- nak irritátiójában áll. A bromkáli alkalmazása bámulatos mérvben csökkenti az izgatottság következményeit. Ismételt, erősebb brom- kaliadagok egészen meggyógyítják a betegséget. A betegséget tehát nem szigorú husdiéta alkalmazása által, hanem az által gyógyíthatjuk meg, hogy a czukorproductio eredeti forrását megszüntetjük. A beteg tehát egészen normális, közönséges ételekkel táplálkozhatok; az a fő, hogy a bromkali aíkalmaztassék.

— Ifj.' Nagel Ottó budapesti könyvkereskedő kiadásában megjelent az „Ön ügy véd“ 3-ik kiadásának 9-ik füzete. E füzetben a szerző a váltó szerződéseket tárgyalja, ismerteti a váltókat és váltói személyeket, a váltó képességet, az idegen váltók kellékeit, a forgatmányt, és az elfogadás végetti bemutatását, — az elfogadást, lejáratot, fizetést — a váltóból eredő kereseteket, különösen a váltó és viszkeresetet, a biztosítási és fizetési viszkeresetet, a névbecsülesi elfogadást és fizetést, — a váltó kezességet, — a váltó másodlatokat és másolatokat, az elveszett, hamis és hamisított váltókat . — a váltó elévülést, a váltójogi mulasztásokat és a gazdagodási keresetet, — a váltó hitelező jogait, a váltókra vonatkozó külföldi törvényhozást, — a váltó cselekvé- nyek teljesítésének idejét, — a hiányos aláírásokat, a váltói zálog és megtartási jogot, s a saját váltó kellékeit, — végre közli a váltók bélyegére vonatkozó szabályokat, s ezzel áttér a kereskedelmi ügyletekre, — ismerteti a kereskedés különböző nemeit és a kereskedőket, — a kereskedelmi forgalom tárgyait, milyenek az áruk, a munka, a pénz, az értékpapírok és hitel. — ismerteti a kereskedelmi ügyleteket tárgyazó általános határozatokat — a kereskedelmi ügyletekre vonatkozólag a zálog és megtartási jogot, a kereskedelmi ügyletek megkötésének módját, — a kereskedelmi, ügyletek teljesítését, és bélyeg illetékeit ezzel áttér az egyes kereskedelmi ügyletekre, ismertetvén a bizományi ügyletet. Ezen füzet ára 30 kr.

— Az „Önügyvéd“ czimü munka 10-ik füzete most jelent meg. (Irta Knorr Alajos, kiadja ifj. Nagel Ottó Budapesten, a nemzeti színház bérházában.) E füzetben a szerző folytatja az egyes kereskedelmi ügyletek ismertetését, nevezetesen a szállítmányozási, fuvarozási ügyleteket, a vaspályák fuvarozási ügyleteit, a közraktári ügyletet, a kár- és életbiztosítási ügyleteket, a vi- szonbiztositást, a kiadói és alkuszi ügyletét; tárgyalja a tőzsdei ügyleteket; közli a budapesti áru- és értéktőzsde jogszokásait, végre megkezdi a bányaügyek ismertetését és tárgyalja a bányaszabadságot. Ezen érdekes füzet ára 30 kr.

— Gabnapiaczunk e hét folytán sem nagy hozatalnak örvendett, az árak csekély vételkedv mellett igy álltak: Tiszta búza

9.—9.50. Rozs és kétszeres 6.80—.7.10. Árpa 6.25—7.60. Kukoricza 8.35—8.40 Zab 5.90.—6.20. métermázsánkint.

— Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 65 kr. 8 forintos magyar arany 9 frt 45 kr. Száz ezüst forint 100 frt.

Felelős szerkesztő: XDr. üZiss