Eger - hetilap, 1882

1882-09-21 / 38. szám

367

— Az „egri általános ipartársalatf. évi szept. hó 24-én, délutáni 3 órakor, a városháza nagytermében közgyűlést tart, melyre a társulat tagjai tisztelettel meghivatnak. A közgyűlés tárgysorozata: elnöki megnyitó, jegyzői jelentés a társulat működéséről, a számvizsgálók jelentése, költségvetés, elnök választás, a kisorsolandó választmányi tagok helyett újak választása, számvizsgálók választása, jelentés Streitmann síremléke ügyében, indítványok. Eger, 1882. évi szept. hó 16-án. Párizsa János, társ. jegyző.

— A harmadik egyetem kérdése. Pozsonyból jeleutik a Pesti Hirlapnak szept. 18-áról: A harmadik egyetem ügyében a pozsonyi városi és megyei bizottság értekezletén ma szakadás történt. Schott alispán hangsúlyozza, hogy Pozsonynak érdekei vannak a harmadik országos egyetem alapításában. Burián kérdést tesz, hogy mi igaz abból, a mit a lapok az alapítandó katholikus egyetemről Írnak ? Eszterházy István gr. főispán jelenti, hogy a herczegpri- más úgy nyilatkozott, hogy a klérusnak érdekében áll Pozsonyban kathol. egyetemet alapitani. Marsóczy és Geduly superinten- dens tiltakoznak az ellen, hogy itt felekezeti egyetemről tanácskozzanak. Prileszky nemzeti politikának mondja és okvetlenül szükségesnek tartja, hogy Pozsony országos egyetemet kapjon. Burián kijelenti, hogy sohase lesz abból semmi, azért ragadják meg a katholikus egyetem eszméjét. Erre nagy zaj és izgatottság keletkezett. Geduly és Marsóczy elhagyták a termet. Szalay Ödön, a főispán, Prileszky, Csecsetka és Burián folytatták a heves vitát; Pálffy gróf felekezeti egyetemet ajánl. A főispán hivatkozván a miniszter leiratára, elolvastatja annak folyóévi szept. 12-ről hozzá intézett következő levelét: Méltóságos főispán ur! Folyóévi szept.

5-ről kelt iratára válaszolólag, csak ismételhetem, amit már any- nyiszor hangsúlyoztam, hogy t. i. a harmadik egyetem felállítását szükségesnek tartom, s igyekezni fogok erre vonatkozólag az országot capacitálni, már azért is, mert a jogakademiák kérdése csak egy harmadik egyetem felállításával oldható meg. Hol kellene az egyetemet felállítani, azt a parlament bölcsesége fogja elhatározni. Ha azonban a katholikusok Pozsonyban vagy'a reformátusok Debreczenben teljes egyetemet akarnának felállítani, — mert a nem-teljes egyetem felállítása nem fog megengedtetni — úgy én az ügyet, ha az illetők engedélyért a kormányhoz fordu- landnak, a minisztertanács és annak határozatai alapján a korona elé fogom vinni, azon kérelmmel, hogy azt alkotmányos tárgyalás végett az országgyűlés elé terjeszthessem; mert valamint az állami egyetem, épen úgy a confessionalis egyetem is csak a törvény alapján és a törvényhozás jóváhagyásával jöhet létre, és csak a törvényhozás szabhatja meg a föltételeket, melyek alatt egy nemállami főiskola felállítása megengedtetik. Fogadja stb. — A főispán kijelenti, hogy minden eszközt meg kell ragadni, hogy Pozsony egyetemet kapjon, ha meg kell is engednie, hogy egy kath. egyetem felállítására vonatkozó tanácskozmányban a nemkatholikusok- nak nem lesz szavok. Pálffy István gróf hasonlóan úgy nyilatkozik, hogy, ha Pozsony orsz. egyetemet nem kap, ő örömmel üdvözli a kath. egyetemet. A főispán záradékul az ülés eredménye gyanánt kijelenti, hogy az értekezlet ismét kérni fogja Trefort minisztert, hogy vegye jövőre is tekintetbe s befolyásával pártolja Pozsony városnak ismert forró óhajtását..

*** A magyarországi 184sj9-iki honvédek által, az olasz szabad- ságharcz világhírű hőse: Garibaldi József tábornok síremlékére küldendő diszes ezüst cser-koszorú kiállítási költségeinek födözéséhez, a hevesmegyei 848/9-iki honvédegylet részéről e czélra kibocsátott gyüjtő-iven, K a pácsyDezső megyeiá rvaszéki jegyző urnái, mint a gyűjtésre a most említett egyesület f. é. august, hó 2-án tartott választmányi-üléséből fölkért honfitársunknál, szives adományaikkal következő lelkes egri polgárok járultak: Majzik Viktor és az egri törzs-kaszinó 5—5 írttal, — Kapácsy Dezső és dr. Pásztor Bertalan 2—2 írttal, — Kászonyi Antal, Kobza Lajos, Kosa Kálmán, Turcsányi Mátyás, Zalár József, Simá- czius Gusztáv, Kaszap Bertalan, Imre Miklós, Bozik János, Papaics Dániel, Babócsay György, Csernyus Kálmán, Tavasy Kálmán, Vizslóvszky Mihály, Cserey Ignácz, Kovács József, Horváth Béla, Helebronth Mihály, Békefy Alajos, Csiky Sándor, Szederkényi Nándor, Tavasy Antal, Grónay Sándor, Babócsay Sándor, Dusárdy József, dr. Danilovics Pál, Juhász Sándor, Lőrinczfy János, dr. Brünauer Dávid, Petravich Bertalan, Vavrik Endre, Vavrik Sándor, Hubert János, Szabó Imre, Goth Tóbiás, Csillagh Mór, Werner Gyula, Eliássy Ferenc, Mednyánszky Sándor, Hellebronth Béla, ifj. Kovács Endre, Stand Ferenc, Fischer Soma, Kosa Miklós, Szabó Sándor (iparos), Völgyi Lajos, Potyoró Gábor és Bronts András 1—1 írttal, — Neszvadba Sándor, Herczeg Ignác, id.

Kovács Endre és Szekerák János 50—50 krral, — vagyis: ösz- szesen: 65 írttal.

— Lövöldözés. Úgyszólván minden embernek van valami sajátos kedvtöltése, egyik ezt, másik amazt tartja mulatságnak a maga szempontjából. És ebben az egyéni akaratot nem is lehet korlátozni addig, mig az mások jogkörébe nem vág. Ott azonban, hol másokat sért, nekik meg nem engedett alkalmatlanságot okoz, vagy pedig a közre nézve kártékonynyá válhatnék; ott már köz- rendészeti okoknál fogva e kedvtöltés megtiltandó és kényszer- eszközökkel is ha kell, megakadályozandó. Ilyen kedvtöltést talált néhány siheder az újvároson főleg a Baktai ut és a czisztercziták majorja környékén abban, hogy rendesen éjnek idején, tehát midőn a napi munkában elfáradt polgárok nyugodni ledőltek, lövöl- dözgetésekkel veri fel őket álmaikból, mely lövöldözgetés kivált az utolsó időben majdnem napirenden van. Jó lenne egy pár rendőrt e vidékre is kiküldeni.

— A delegatiók — mint az „0. É.“ hiteles kútfő nyomán írja — október 20-ikára fognak Budapestre összehivatni. A dele- gatióknak benyújtandó előterjesztésekben kérendő hitel felől terjesztett hírek a „Fremdbl.“ jelentése szerint túlzottak. A kormány az occupált tartományok számára semmi esetre sem fog 10 millió írtnál nagyobb hitelt kérni.

— Köszönet-nyilvánítás. Az egri hatvan II. negyedi róm. kát. olvasókör által f. hó 10-én tartott népmulatság összes bevétele: 98 frt 39 kr. Kiadás: 47 frt 91 kr. Tisztajövedelem 50 frt 48 kr. Felülfizettek: Hubert János 1 frt, Zsendovics József 1 frt 30 kr, Vas János 5 frt, Csókás István 1 frt. Fogadják a mélyen tisztelt adakozók a menház érdekében hozott áldozatkészségükért az olvasókör hálás köszönetét. Hubert János, olv. k. elnök. Búzás László, olv. k. jegyző.

— Esküvő. Zsiga Gyula, gyöngyösi földbirtokos, f. hó 18-án vezette oltárhoz Mónosbélen városunk társas köreinek egyik bájos és kedves jelenségét, Alexy Gáborka űrhölgyet.

— A reformátusok débreczeni zsinata 72 szóval 32 ellenében a kir. leirat intentiója értelmében módosította a multévi zsinat határozatait.

— A pesti kath. legényegylet f. hó 8-dikán ülte meg fenállá- sának huszonhatodik évfordulóját. A terézvárosi templomban tartott ünnepélyes hála isteni tisztelet és magyar szent beszéd után a tagok zászlójuk alatt vonultak az egyleti helyiségbe, hol Schiffer Ferencz belvárosi káplány, az egylet tevékeny és buzgó elnöke, lelkes alkalmi beszédet mondott s előadta az évi jelentést. A tagok száma 10,430. kik között több mint 1500 nem katkolikus is van. A multévi bevétel volt 3705 frt, a kiadás 281 frt; az egyleti ház építésére 7213 frt és két darab 100 frt, államkötvény áll eddig rendelkezésre. Az építést a jövő tavaszszal talán megkezdhetik. — Az ünnepélyt 9-kén este a városligeti Klemens- féle vendéglőben tánczvigalommal egybekötött dalestély fejezte be. (Kath. Hetilap.)

— Trefort ministernek a közoktatási tanácshoz közelebb intézett beszédéből a következőket emeljük ki: A siker a gymna- siumokban a vezetéstől, a disciplinától függ. Az igazgatónak kell az összhangzást a tanításban teremteni, hogy ne tanítson minden egyes tanár kedve szerint, de tartsa meg mindenki a tárgyához illő mértéket, s e keretben is a gymnázialis tanár ne akarjon egyetemi tanárt játszani — ne tartson előadásokat, hanem oktasson, tanítson s neveljen. — A nyelveknél, régieknél s újaknál egyaránt, nem philologokat kell nevelni, hanem oda kell a gyermekeket vezetni, hogy értsék a nyelvet s bírják a nyelvanyagot.

— Temesvár ott kegyeletes ünnepély tartatott e hó 17-én, Ormos Zsigmond főispán elnöklete alatt, ki ez alkalommal tartott beszédében az ünnepélyt jellemző adatokat terjesztette elő. Beszédéből a következőket emeljük ki: A várost II. Lipót alatt az 1790—91. évi törvényhozás czikkelyezte be a szabad kir. városok sorába, a kiváltsági oklevelet azonban még II. József adta ki 1781. deczember 21-én. A privilégium tulajdonképen Mária- Thereziától származik, a királynőt azonban a halál akadályozta volt meg annak kibocsájtásában. A József-féle diplomának csak a beczikkelyezés adta meg az érvényességet, miután a császár nem volt megkoronázva. A beiktatást azonban már Lovászi alispán 1782-ben szept, 16-án teljesítette s innen számolja a város 100 éves jubeliumát. — A főispán ezután hangsúlyozza, hogy Temesvár az ország müveit és virágzó városainak sorában foglalt helyet. A város és környékének ipara már a múlt század derekán virágzott s közművelődési intézetei is jelentékenyek voltak. E tekintetben a török uralom után Mercy Ferencz tábornagy fáradozásainak lehet legtöbbet köszönni. A jelen nemzedék nemcsak hogy el nem hagyta a művelődés ösvényét, de szellemi és anyagi jó