Eger - hetilap, 1882
1882-09-14 / 37. szám
XXI. év-folyam. 37. szám. 1882. szeptember 14-én. Előfizetési díj: Kgesz. evre 5 írt — i;r Félévre. . . 2 50 _ Negyed évre . 1 . 30 . Egy hónapra.- 45 . Egyes szára .- 12 „ Hirdetésekért miudeu 3 hasáúozott petit soriieiy utál) 6. bélyegedé fejében niiuden hirdetéstől 30, uyilttérbeu egy petit- soriielyért Jő kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (vásártér, 783. szám alatt) és Szolcsányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Az eger-felfóldi s az eger-alföldi tervezett vasút ügye. IY. Az Egertől több irányban tervezett vasút vonalaiba eső érdekeltekhez — a folyóhó 24-én Egerben tartandó értekezleten való megjelenésre felhívó levelek — már szétküldettek a városi hatóság által. A meghívás szövegét itt alább szóról szóra közöljük. Az ügy, mint halljuk, az érdekeltségek legnagyobb részénél igen kedvező fogadtatásra talált. Ennélfogva az értekezlet igen népesnek ígérkezik. Az Egerrel érdekközösségben álló nagy alföldi és felföldi vidékekre nézve annyival jobban állnak az ügyek: mivel a versenytársként fölmerült Kisterennye-Kaál-alföldi vasútvonal terve iránt semmi jelentékenyebb érdekeltség nem mutatkozik. Meghívás. Az úgynevezett, Eger-nádasdi vasúti összeköttetés előmunkálatai alkalmával tartott szakszerű tanulmány s vizsgálat folyamán kitűnt, hogy ezen felvidéki öszszeköttetés, úgy országos mint helyi érdekek szempontjából, részint az alvidéki, részint a mátrai összeköttetéssel lenne leghelyesebben kiegészitendő. E kiegészítés ekként történnék : Az eger-nádasdi, helyesebben ózdi összeköttetés, miután újabb tapasztalat szerint a vonal Egertől, Apátfalván át Arló-Ózd felé lenne bevezetendő a magyar állami vasutak éjszaki hálózatába, — a mátrai iránynak felölelésével, tudniillik Eger-Pétervásár-Terenye felé való ágaztatásával s onnan a fontos Balassa-Gyarmati irány kiépítésével lenne bővítendő. Az ekként kiegészített felvidéki összeköttetés a már kész Éger-Füzesabonyi vonalon át Fiizes-Abonytól, Bessenyő, Szárazbeő, Komlón, Nánán, Kis-Körénél át a Tiszán, Tas- konyon, Abádszalókon, Tomaj pusztán, Nádudvaron át Kar- czagnál a magyar állami vasutakba lenne vezetendő, mely idővel ismét Aradig nyerne kibővítést. így teljessé s tökéletessé lenne téve az Alföldnek a Karczag-Füzes-Abony-Egri vonalon át az egész felvidékkel részint Apátfalva, Ózd felé, — részint Eger-Pétervására-Te- ren}re felé való összeköttetése. Egyszersmind az érdekelt vidék mindkét részről a Fiizes-Abony-Hatvan-Budapesti fővárosi egyenes összeköttetésbe a legrövidebb irányban vonatnék be. Ezen ekként kiegészített hálózati tervezet, nemcsak helyi, hanem országos érdekűvé emelkedik; forgalmi és stratégiai szempontból legtökéletesebb; jövedelmezőségre nézve pedig kielégítő lenne; és csakis igy: mert mig az egyes vonalágak csekélyebb terjedelmüknél fogva csakis helyi forgalmat teremtenének, az egymással kiegészített összeköttetési irányok, állandó s nagy terjedelmű forgalmat állapitanának meg. Ezeknek beható megfontolása után Egervárosa képviselő testületé mai napon tartott közgyűlésében azon elhatározásra jött: hogy ez érdekben tartandó értekezés s további intézkedések tétele végett, a jelzett irányokból az érdekletteket, Eger városa székháza nagy termében f. év sept. hó 24-én délelőtt 10 órakor tartandó tanácskozásra tisztelettel meghívja. Van szerencséje tehát alulírott városi képviseletnek, tisztelt Czimedet felkérni, hogy a fentirt napon tartandó tanácskozásra megjelenni szíveskedjék. Egyúttal értesíteni méltóztassék, ha lehet sept. hó 20-ig, hogy, tisztelt czimzett saját maga, vagy képviseltetve jelenik meg, s kik, hányán lesznek azok, hogy az elszállásolásról intézkedni lehessen. A megérkezéskor pedig szíveskedjék a városházán jelentkezni, hol is szállásáról gondoskodva lesz. Kelt Egerben, 1882. évi sept. hó 3-án tartott képviselőtestületi közgyűlésünkből. Egervárosa főjegyzője Egervárosa polgármestere: Dusárdy József. Tavasy Antal. •6~r & írrf Eger város és vidékének szellemi és anyagi érdekei. ^ A 4» iiS* A «V (Díjnyertes pályamű.) Irta: dr. Szolcsányi Hugó. (Folytatás.) XI. Mint már többször emlittetett, Eger városa és vidéke gazdagságának legnagyobb része a szőlészeten és borászaton nyugszik, miért is e két termelési ág tökéletesítése és kifejtése anyagi érdekeik kétségtelenül első sorába tartozik. Bár a magyar nyelv a sző löszét és borászat fogalmai által úgyszólván legszabatosabb módon fejezi ki a bortermelés kettős t. i. földmivelési és ipari jellegét, mind a mellett egy nagyobb bortermelő nemzet sem vegyiti any- nyira össze e két különnemű foglalkozást: szőlőjét minden kis birtokos és kapás nemcsak maga ültetvén, nyesvén és kapálván, hanem borát is maga szűrvén, fejtvén és kotyvasztván.“ • Már pedig a tömeges egyforma productio, és kivitel létesítése czéljából tanácsos és szükséges, bogy a mint a bortermelés processusában tárgyilag különböztethetjük meg
