Eger - hetilap, 1882

1882-09-07 / 36. szám

350

la-féle materialisztikus irányt; nem helyesli a túlságos nemzeties irányt sem, kifejtvén, hogj' a magyar irodalomnak nemcsak nemzetinek kell lenni, de európainak is épen mint a francziának vagy angolnak, hogy azt bármely államban tudják érteni és élvezni. Nem kevésbé élesen támadja meg a külföldről becsempészett és nálunk is utánzásra talált flasciv irodalmi termékeket s ezek elterjedéséért a sajtót okolja. Épen ezért felhívja a Petőfi- társaság figyelmét e körülményre, hogy teljes erejéből az irodalom e fattyúhajtásainak kiirtására törekedjék.

— Magyarország gyógyvizeiről érdekes kis füzet jelent meg Sátoralja-Ujhelyen. Tartalmát képezi azon előadás, melyet Chyzer Kornél a magyar orvosok és természetvizsgálók ezévi nagygyűlésén Debreczenben tartott.

— Szomorú statisztika. A lipótmezei országos tébolydában ápolt elmebetegek létszáma jelenleg — 655. Ebből férfi 348, nő pedig 307. Az első osztály szerinti fizetés mellett ápoltatik 1, a második szerint 62, a harmadik szerint 144 egyén. Részletfizető beteg van 32, — közköltségen nyer ellátást 341, — függőben van 75. Az ápolók száma 88. Ez alkalommal nem lesz érdektelen megemlíteni, hogy az országos tébolyda megnyitása előtt az egész országban a hivatalosan ösmert elmebetegek száma alig haladta meg a 800-at, — ma pedig az elmebetegek országos összeírása 14.000-et mutat ki. Sajátságos körülmény az is, hogy a legnagyobb contin- genst a férfielmekórosokhoz a börzelátogatók és az ügyvédi kar szolgáltatják.

— Elvi jelentőségű curiai döntvény. A község ellen a körjegyzői fizetés kiszolgáltatása első sorban közigazgatási utón lévén keresendő, a közigazgatási ut kimerítése előtt közvetlen a bíróság előtt ily fizetés iránt beadott kereset-levél hivatalból visszautasítandó.

— A ló- és marhalevelek elvesztése esetén követendő eljárásra nézve a fóldmiv. ipar- és kereskedelemügyi miniszter körrendeletét bocsátott ki, melyben elrendeli, hogy ló- vagy marhalevelek elvesztése esetén az az illetékes községi hatóságnál jelentendő be. A hatóságnak viszont kötelessége azt a belügyminisztériumhoz bejelenteni, körülírva az elvesztett levél tartalmát. Az illető községi hatóság köteles a fél kérelmére az elvesztett levél másolatát kiadni, de csak abban az esetben, ha az elvesztés ténye megállapítható. A másolat kérelmezési határideje a bejelentéstől számítandó egy hónap, melynek letelte előtt másolat nem adatik ki.

— A nemzetközi békéről és annak szervezetéről nagyszabású munkát irt gróf Dessewffy Marczel, ki már a harminczas években tűnt fel politikai irodalmunk terén.

— A „Themis“ czim alatt Egerben megjelent lap megszűnt.

— A magyar államvasutakon fölmerült kocsihiány elhárítása czéljából Tolnay Lajos főigazgató, szerződést kötött az osztrák államvasuttársaság főigazgatóságával, a melynek értelmében az osztrák államvasut 100 drb födött teherkocsit bocsát a magyar államvasutak rendelkezésére. Ugyanezen szerződés szerint az osztrák államvasut átenged a magyar államvasutnak cserében 50 drb harmadosztályú személykocsiért ötven darab teherkocsit. Tolnay Lajos vasúti főigazgató Párisba utazott; ezen utazás czélja az, hogy szerződést köstön a franczia vasúttársaságokkal teherkocsik átengedésére nézve.

— A mezőgazdasági állapotról. A fóldmivelés-, ipar, és kereskedelmi minisztérium állandó gazdasági tudósítóitól augusztus 23-tól 28-ig beérkezett jelentések szerint a gazdasági állapotra az utóbbi hetek tartós esőzései hátrányos befolyással voltak. A kedvezőtlen időjárás első sorban a cséplést és nyomtatást hátráltatja, s a behordott gabona minősége is szenvedett némileg, pl. Nógrád- és Hevesmegyékben. De még inkább károsodott a kinlevő be nem hordott gabona, mi iránt Abauj-, Grömör-, Hont-, Huny ad-. Kolozs-, Sáros-, Ugocsa-. Ung- és Zemplénmegyékből érkezett legsűrűbb panasz. Az amúgy is gyenge szénatermésben, és a jobban sikerült sarjuban is sok kárt tettek az esők. A burgonyát az ország északi vidékén általában rothadás fenyegeti. A szőlők is szenvedtek, kivált a dunántúli megyékben. Az erdélyi részekben, hol a tenyészet még kevésbbé haladt előre, az esőzések káros hatása általában kevésbbé érezhető.

— A gabonaforgalom és az árufölvétel a vasutakon. A gabonaforgalom ez idő szerint fölötte élénk, úgy hogy a szállítás már ezen körülménynél fogva is fönnakadhat. Hogy ez meg ne történjék, a vasúti m. kár. főfelügyelőség — mint illetékes helyről jelentik — utasította a hazai szállítási vállalatokat, miszerint legalább mindaddig, mig az egyes állomásokon nagyobb gabonameny- nyiségek kerülnek feladásra, illetőleg rakmaradványok léteznek, az elszállítási munkának, valamint a gabnaszállitmányok feladásának szünetelni nem szabad.

— A svajczi borpiaczról érkezett legújabb tudósítások sem jeleznek valami lényeges változást. A magyar borok még mindig nem bírnak terjeszkedni, minek okai: a magas árak. a rósz kezelés és a silány minőség. A verseny a svajczi piaczon igen erős, miután most már nemcsak franczia, hanem olasz borok is küzdenek a mi termékeinkkel.

— Az országos borászati pintapincze az idei szüret alkalmával érdekes kísérleteket szándékozik tenni a vörös bor megkese- redésének megakadályozására nézve, a Pasteur-féle hevítő géppel. Pasteurnak ugyanis sikerült kimutatni, hogy e betegség egy a borban élő moszatnövénytől származik, mely a vörös bor festanya- gára telepedvén, azon élősködik s azt rövid idő alatt felbontja. A bomlás terményei közt van egy keserű anyag is, mely aztán a bor keserűségét idézi elő. Az ilyen bort az eddigi gyakorlat szerint kénezéssel és ismételt derítéssel igyekeztek megjavítani, de Pasteur kimutatta, hogy e szerek a moszatot nem ölik meg s igy a bajt gyökeresen ki sem gyógyíthatják, hanem egyedüli mód e czélra a hevités. A vörös bort fel kell hevíteni 65—70 C. hőfokra s 8—10 napra ezután deríteni; hevités által a moszatok megöletnek s derítés által a borból eltávolíttatnak.

— Újabb fillokszera-leletek hazánkban. Mint a „Bor. Lapok“ írja, ez évi jun. hótól kezdve a következő helyeken konstatálták e veszélyes rovar jelenlétét, u. m.: Tasnádon, Köbölkuton, Váczott Verőczén, Nagy- és Kis-Maroson, Békás-Megyeren, Kalózon, Ó-Budán, Rudabányán, Penczen, Bánhorváton, Rétháton. Varbó- czon, Perkupán, Hajmáskéren, Kirván, Szeő-Demeteren, Szomoron, Visegrádon és Ittvarnokon. Tehát összesen 21 községben.

— A szőlőpenész. (Oidium Tuckeri) az idén igen nagy mérvben lépett fel Tolna- és Nyitramegyékben. Ezen penész a leveleket és a fürtöket hamvas penészfátyollal vonja be s azokat fejlődésükben megakadályozza. Ezen bajon — mely leginkább nedves időjárás mellett és a szél, valamint a levegő járásának kevésbbé kitett s hosszú művelésű szolokban szokott fellépni — úgy lehet segiteni, ha a penészszel bevont leveleket s fürtöket kénvirággal és pedig vagy ecset, vagy egy kéneső fujtatókészü- lékkel behintjük és pedig naponkint egyszer, a harmat felszikka- dása után mindaddig, mig a bogyók rendes növekedésüket, folytatni nem kezdik. Tirol-, Styria-, Karinthia és Olaszországban, hol e baj évenkint rendesen előfordul, a kénporral való behintés rendes szőlőmunkát képez.

— Borszállitmányok Olaszországba. Olasz lapok arra figyelmeztetik borkereskedőinket, hogy borszállitmányoknál, melyek Olaszországon át a Svájczba irányittatnak, a mont-cenisi irány előbbreteendő a szt.-gotthardinál, miután amazon minden 100 kilogrammnál 60 centime megtakarittatik.

— A petróleumadó, mely szeptember 1-én lépett életbe, a magyarországi forgalomra nem gyakorolta azt a befolyást, melyet tőle vártak. Az ár változatlanul 16.50 írton jegyezhető 100 kiló- kint, adó nélkül.

— A dohánylevelek szedése a közeli vidékeken folyamatban van.

— Gazdasági tudósítás. A sok esőt a múlt hét közepén száraz meleg váltotta fel, melynek hatása alatt az utak megjavultak s a szőlő érésnek indul. Piaczunkra kevés gabnanemű és sok dinnye hozatott. A gabnaárakat alább közöljük; a dinnyéről megjegyezzük, hogy a nedves időjárás folytán nagyon vizenyős s csak nehezen kel, habár igen olcsó, darabja 5—15 kr. A kukoriczák vidékünkön jól állanak; burgonya és bab kevésbbé kecsegtetők.

— Gazdasági tudósítás Kapóin i s vidékéről. Szeptember 3. 1882. A múlt augusztus hóban kevés derűit és meleg napokat élveztünk, a közbe jött többszöri esőzések miatt, melyek a csép- lési munkára nagy hátrányul szolgáltak; sőt az asztagok hajaza- taiban, úgy a még be nem hordhatott csomókban is, tetemes kárt okoztak. Az uradalmi táblákban megkezdődtek az őszi vetések is.

A múlt hó második felében igénybe vétetett e vidéken is, az illető tekintélyes úri vadász társaság által a beállott vadászati idény. Tartatott hajtó vadászat: nvulakra. vadszárnyasokra, és emezekre kedvező sikerrel. Megemlítést érdemel itt a legifjabb vadásztársnak kitüntetett lövészeti ügyessége. — Időjárásunk pár nap óta derűit, meleg, csak lenne az most már állandó.

— Gabnapiaczunk e hét folytán sem nagy hozatalnak örvendett, az árak csekély vételkedv mellett igy álltak: Tiszta búza 7.—8.40. Rozs és kétszeres 6.—6.40. Árpa 5.20—6.40. Kukoricza

8.20—8.40 Zab 5.60.—6.40. métermázsánkint.

— Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 fit 59 kr.

8 forintos magyar arany 9 frt 41 kr. Száz ezüst forint 100 frt.

Felelős szerkesztő: HDr. lEülss Ist^rá-n.