Eger - hetilap, 1882
1882-08-10 / 32. szám
306 tisztviselőt, ama törvény nem rendszeresített; de az 1877. évi 22-ik t. ez. folytán, mely a községi bíráskodást szabályozza, „biró“-nak tekinthető minden oly egyén, a ki a községi bíráskodással meg van bízva, — mert a törvény- magyarázatnál inkább a jogok kiterjesztésének, semmint megszorításának elvéből kell kiindnlni. Tekintettel arra, hogy a községi törvény, midőn a képviselet tagjain kívül még bizonyos községi tisztviselőket is felruház szavazati joggal, igy kezdi: polgármester, biró. stb.; tekintettel arra, hogy e két kifejezés mindegyike alatt a község első tisztviselője értetik, és pedig a rendezett tanácsú városokra nézve a polgármester, — nem pedig a község bírája, milyent a törvény csak az úgynevezett nagy és kis községekben rendszeresített, — megvalljuk, nem nagyon reméljük, hogy a minisztérium is a törvényt úgy fogja magyarázni, mint a megyei közgyűlés. De ha nem úgy magyarázza ; s ha azért, mivel az említett tisztviselő szavazata nélkül a városi közgyűlés szóbanlevő határozata nem bírja az általános többséget, e határozat megsemmisittetik: ez esetben a s z i n h á z-ü g y uj tárgyalás a 1 á k e r ü 1 a városi közgyűlésen, — s alig lehet kételkedni, hogy akkor legalább 111 tag fog érvényesen szavazni a „Hosszú- pincze“ épületnek felajánlására az állandó színház létesítése végett. K. A homok phylloxera-mentesitö hatása. Francziaországban szerzett tapasztalatok bizonyítják, hogy a phylloxera, mely a szőlőt a legkülönbözőbb talajnemekben megtámadja s elpusztítja, egyedül csak a laza homoktalajnál tesz kivételt, és hogy a kellő fokú laza. omlékony physikai szerkezettel biró homokba ültetett szőlők az általános romlásnak közepette is mindenütt épek és sértetlenek maradnak. A homoktalajnak ez a phylloxera-mentesitö hatása eddig minden oldalról úgy az elmélet, mint a gyakorlat emberei részéről elismertetett s a homoki szőlők növelését, mint legolcsóbb és legbiztosabb óv-eljárást a phylloxera ellen, eddig valamennyi phylloxera-congressus melegen ajánlotta. Ezeket tekintetbe véve, könnyen belátható, hogy a kérdés reánk nézve is a legnagyobb fontossággal bir, és hogy azok a nagy futóhomok területek, melyek a magyar Alföld rónáin eddig jó részben parlagon heveinek, még nagy jövőnek nézhetnek elébe. A legelső és legfontosabb kérdés az, hogy vájjon a mi futóhomok-talajunk is képes-e a szőlőt a phylloxera támadásaitól megóvni ? Erre nézve már eddig is oly biztos és meggyőző adatokkal rendelkezünk, hogy e kérdésre határozottan igen választ lehet adni. Átalában el van ismerve, hogy a homoktalaj phylloxera-mentesitö hatása nem annak chemiai összstételében, hanem csupán physikai alkotásában, illetőleg laza szerkezetében rejlik, és hogy mihelyt a talaj kötöttebbé válik, a phylloxera is azonnal képes benne megélni. A homok-talajnak mindig legalább 75°/0 tiszta quarezhomokot kell tartalmaznia, hogy a szőlő immunitását biztosíthassa. Már pedig tudva van, hogy a Magyar Alföldön található futóhomok-talaj legnagyobb részének homoktartalma e százalékot meghaladja, sőt gyakran jóval felülmúlja, a mennyiben ásványtanilag túlnyomó részben apró quarcz-szemekből áll, a melyek közé csak csekélyebb mennyiségben vannak földpát, calcit, dolomit stb. szemek keverve. Amennyiben a homoktalaj csak addig tartja meg phylloxera-ellenes tulajdonságát, a mig annak laza omlékony physikai szerkezete meg nem változik, — gondosan óvakodni kell mindentől, a mi a talajnak eme physikai szerkezetét megváltoztathatná. Azért a phylloxera-vésztől fenyegetett homoki szőlők növelésénél nem szabad nagyobb mennyiségű szerves istálló trágyát használni, hanem inkább ásványi műtrágyát. Az ásványi trágyát kellő óvatosság mellett esetleg csekélyebb mennyiségű tökéletesen jól megérett szerves trágyával is lehet pótolni. Az állandó orsz. phylloxera-bizottság deczember 7-én tartott ülésében elhatározta, hogy a phylloxera ellen a szőlőnek homokkal való döntése is megkisértessék. Ez az eljárási mód az u. n. „ensablement“ Francziaországban már évek előtt többféle alakban megkisértetett, de a megejtett kísérletek a gyakorlatban mind sikerteleneknek, illetőleg kivilietetleneknek bizonyultak. Előre látható, hogy ezek a döntések addig, mig gyökérzetük a tiszta homokban marad, a phylloxerától nem fognak szenvedni; de hogy mihelyt a gyökérzet homokon túl fog nyúlni, a kötött talajban lévő gyökerek a phylloxera által el fognak lepetni és pusztittatni. Ez még nem volna talán nagy baj; mert az illető tőke a homokövbe beágyazott gyökerek segélyével hihetőleg még elég tápanyagot volna képes beszerezni. Azonban tekintve azt, hogy az ily homokba döntött szőlők kapálásánál a legnagyobb figyelem daczára sem kerülhető el, hogy a védő homok a környező talajjal össze ne kevertessék, könnyen belátható, hogy a szőlőtőkék körül alkalmazott homok előbb utóbb, de mindenesetre már nehány kapálás után a környező kötöttebb talajjal összekeveredik, kötöttebbé válik, és phylloxera-mentesitö hatását tökéletesen elveszti. Meghívás a magyar orvosok és természetvizsgálók XXII. vándorgyűlésére. A magyar orvosok és -természetvizsgálók 22-edszer tartanak ülést, még pedig újonnan megalakított alapszabályaik szerint először Debreczenben. Nem szükség hangsúlyozni azt, mennyire fontos a mai viszonyok között feltüntetni a világnak, hogy a magyar nemzet tudományos működése komoly irányban halad, hogy az iránt a magyarság szivében részvét és elismerés mutatkozik, hogy önállóak tudunk lenni nézeteinkben, és buzgóak törekvéseinkben; hogy nem vagyunk gyengék, ha a magyarság központjainak egyik legfontosabb helyén, Debreczenben tartjuk meg üléseinket, hogy az ismeretek kicserélésével a szaktudományokat műveljük, terjesz- szük; a vidéket megismertessük, s a szaktudósoknak egymás kölcsönös méltánylására alkalmat adjunk. Jelen meghívásunkban a tisztelt közönséget következőkre kívánjuk figyelmeztetni: 1. Ezen vándorgyűlésre a beiratás 1882. aug. 20., 21., 22-ik napjain történik a városházán külön bizottság jelenlétében, a pénztárnok által délelőtt 9—12-ig, délután 3—6 óráig. Az elkésett tagok egyébiránt a vándorgyűlés egész tartama alatt felvétetnek. A tagsági dij személyenkint 6 frt o. é. A beirott tag tagsági jegyet kap, melynek alapján a tagnak jogait és kedvezményeit élvezi. A beiratás alkalmával a szállási utalvány, a szombathelyi XXI. gyűlés évkönyve, továbbá Debre- czen város monographiája, Hajdumegye leírásának első kötete fog a résztvevő tagoknak kézbesittetni. Ezenkívül a beirott tag a gyűlés ideje alatt kiosztandó munkákat, s a hivatalos „Napi Közlönyt“ minden dij nélkül kapja. 2. Az alapszabályok értelmében a vándorgyűlés tagja mindenki lehet, a ki az orvosi, természet- és rokontudományokat műveli vagy kedveli (férfi, nő). 3. A gyűlésre utazó tagok a vasutakon 31/3% kedvezményben részesülnek, vagyis III. osztályú jegygyei a II. osztályú kocsikban utazhatnak. Hogy azonban a Debreczenbe utazók ezen szállítási kedvezményben részesülhessenek, szükséges, hogy magukat jó eleve igazolási jegygyei lássák el. E tekintetben a részt- venni kívánók Sztupa György úrhoz, a vándorgyűlés pénztárnokához méltóztassanak fordulni (Budapest, VIII. Muzeum-körut 18.), ki a hozzá intézett bérmentes levelekre, melyekhez az illető a fölvételi 6 frtnyi dijt, továbbá nevének, állásának, lakhelyének, s az utolsó postának pontos feljegyzését mellékli, az igazolási jegyet postán, azon vasutak igazolványaival együtt, melyen a tag utazni akar, azonnal megküldi. Csakis a ki a tagsági igazoló jegyet, s vele a megfelelő vasúti igazolványt előmutatja, részesül szállítási kedvezményben. 4. A tagok elszállásolása iránt Debreczenben a vándorgyűlés székhelyén vendégszerető intézkedések történnek, de csakis a kellő időben, jókor jelentkező tagok várhatják azt, hogy zavartalanul juthassanak igényeiknek megfelelő szállásokba, mert a Debreczenben ez időben megforduló vendégek nagy száma mellett, a kellő elhelyezés rögtön nem lesz létesíthető. A vándorgyűlés programmja a következő: Aug. 22-é.n este. Ismerkedő estély a találkozás és előleges tájékozás czéljából. Aug. 23-án délelőtt 10 órakor. Megnyitó közülés. Aug. 23-án délután, aug. 24., 25., 26-án szakülések, tudományos estélyek. Aug. 27-én. Bezáró közülés. 5. Az alapszabályok szerint következő csoportban működik a gyűlés: a) orvossebészeti csoport; b) természettudományi csoport ; c) társadalmi és gazdasági csoport. Felkérjük mindazokat, kik a szakosztályokban előadást tartani szándékoznak, hogy előadásuk czimét a gyűlés titkárságánál jelentsék be, s az előadás megtartása után annak bő kivonatát a „Napi Közlöny“ számára azonnal átadni szíveskedjenek.
