Eger - hetilap, 1882

1882-07-27 / 30. szám

290 riffa tekintetében érvényre is jutnak. Úgy látszik, a megállapo­dás a dunagőzliajózási társasággal ez irányban már meg is tör­tént, mert tény, hogy a közlekedésügyi minisztérium a Gönyő és Dévény közti Dunarész szabályozására már jelentékeny összeget állított be a jövő évi budgetbe, a mi nem történhetett volna meg forgalmi érdekeinket a vizi utón biztositó megállapodások nélkül a társasággal. — A f. é. június 25-én rendezett tűzoltói nyári mulatság alkalmával a bazár czéljaira adakozók közül fel nem tüntettek: Id. Samassa János 5 frt. Sajósy Alajos 1 frt. Greiner Arnoldné, Ringelhann Imre, és Matékovics Mór, akik étel és italnemüeket adományozni s végre Orondy Antal aki 45 krt felülfizetni szives volt. Mely tévedés ezennel kiigazittatik. Bernekker Ferencz, egyl. pénztárnok. — Tanári kinevezés. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. mi­niszter, a budapesti mintarajztanoda és rajztanárképezde festészeti gyakorlati szakosztályhoz: Lótz Károly akadémiai festészt festé­szeti tanárrá nevezte ki. — Az első magyar állami javitó-intézet Aszódon. Tauffer Emil, a lepoglavai fegyintézet igazgatója, hosszabb czikket tesz közzé a „Magyar Igazságügy “-ben az aszódi javitó intézetről. Tauffer il­letékes helyről értesül, hogy az 1878. évi V. t.-cz. által a fiatal bűnösök számára kilátásba helyezett javitó-intézet szervezését a kormány legközelebb megkezdeni készül és pedig a családi rend­szer elvei szerint. Majd áttér az első ily intézet ismertetésére és bírálatára. Az első állami javitó intézet részére Aszódon a volt czukorgyár a hozzátartozó, mintegy 60 catastralis holdnyi terület­tel vásároltatott meg. Az intézet 60 növendék befogadására ter­veztetik. A 60 növendék három, egy épületben elhelyezett, de egy­mástól helyileg mégis elkülönitett, 20—20 tagból álló családot fog képezni. Az intézet területén szétszórt 4 parasztházban invalidu­sok helyeztetnek el, kik a ínellett, hogy a földbirtokra felügyel­nek, egyszersmind a kapusi s más ily apróbb teendőket végzendik. — A vallás és közoktatásügyi ni. kir. minisztérium részéről közhírré tétetik, hogy az állami tanító és tanítónő képezdékbe le­endő felvétel végett közvetlenül a fennevezett minisztériumhoz be­nyújtott folyamodványok figyelembe nem vétetvén visszaküldetnek; minélfogva utasittatnak az érdekeltek, hogy kérvényeiket az ille­tékes kir. tanfelügyelőkhöz nyújtsák be. — A képzőművészeti tanács. A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter, az országos képzőművészeti tanács alelnökévé: Ráth Györgyöt,, tagjaivá: Ipolyi Arnold beszterczebányai püspököt, dr. Greguss Ágost, dr. Henszlmann Imre egyetemi tanárokat, Lótz Károly festőt, Szász Gyula szobrászt. Tárkáuyi Béla apátka­nonokot és jegyzőjévé: Maszák Hugó rajztanárt az alapszabályok 4. és 5. §-a értelmében három évi működési tartamra kinevezte, és ugyanezen tanácsba a képzőművészeti társulat Barabás Miklóst, Huszár Adolfot, Keleti Gusztávot, Hauszmann Alajost, Lipthay Béla bárót és Pártos Gyulát választotta be. — A betegápolási költségek tárgyában a belügyminiszter ren­deletet bocsátott ki annak folytán, hogy a törvényhatóságoknak jelentéseiből kitűnnek azon mulasztások, melyek a közsó^-^ .-^-^ vényhatóságok és esetleg az államkincstár me^tgyj^g^g^j rendkívüli mértékben előidézik. Ilyen xggJgßtSs' egyebek között az is, hogy a kórházi közegek az á^afidók felvételekor nem eléggé pontosan jegyzik be az illet0- egyének munka- vagy szolgálatadó­ját, kiktől a 30 napig terjedhető gyógydij törvényszerűen behajt­ható volna; egy másik baj, hogy a gyógyintézetekbe olyanok is felvétetnek^ j^fj^ nem betegek és hogy a lábbadozási idő a szüksé- £.esílSí hosszabbra nyujtatik s a lábbadozók oly élelmezésben része- olttetnek, mely megszokott életmódúkkal semmi arányban sincs; nem csekélyebb baj az, hogy az ápolási költségekről szóló számla még oly betegekre nézve is, kik pénzzel lépnek a kórházba, vagy valamely betegsegélyző egylet utján jutnak oda. a sokszor hiányo­san felvett illetőségi községnek küldetnek meg kiegyenlítés végett. A miniszter mindezen hiányokra felhiván az illető kórházigazga­tóságok és törvényhatóságok figyelmét, utasítja azokat, hogy a kórházak és gyógyintézetek körüli intézkedési, felügyeleti s ellen- őrködési jogot, a törvények és szabályok rendelkezéseihez mérten kellő folytonossággal és fokozottabb szigorral gyakorolják; hogy a kórházi ügyek elintézésében járatlanokat az illető törvények és szabályrendeleteknek záros határidőben való elsajátítására köte­lezzék, esetleg más alkalmas és megbízható közegekkel cseréljék fel és általában folytonos gondoskodásuk tárgyává tegyék az ad- ministratio e fontos ágaiban is a törvényszabta gyors, pontos és lelkiismeretes eljárást. — A szaliarai beltenger terve. E terv klimatológiai, techni­kai, hadászati és kereskedelmi tekintetben való megbirálására ala­kult franczia bizottság albizottságokat küldött ki. Ez albizottságok hoszszabb tanulmányozás után nemrég döntő ülést tartottak s a sza- szavazatok kivétel nélkül a terv ellen szólnak. A technikai bi­zottság véleménye szerint a terv keresztűlviketlen, mert az épí­tendő csatorna (35 német mértföld) harmadrészben mészköveken vezetne át, melyeket föl kellene robbantani; továbbá a csatorna könnyen eliszaposodhatnék. De a főnehézséget nem ez okozza. A viz a Szahara illető területén, az Afrikában uralkodó roppant hő­ség folytán, perczenkint 188 köbméter mennyiséggel párologna; a csatornának e nagy vesztességet természetesen folyton pótolnia kellene; de hogy az történhessék, a csatornán át perczenkint 500 köbméter víznek kellene átfolyni. Még igy is a síkság viz alá bo­rítása 10 évig tartana. E terv keresztülvitele a legkisebb számi- tással egy milliárd frankba kerülne; a haszon azonban, mely a Szaharának tengerré változtatásából következnék, aránytalanul csekély volna a fónemlitett óriási befektetési összeghez képest. — A régi 10 és 100 forintos bankjegyek. Julius 31-ikén jár le a határidő, a mely alatt az osztrák-magyar bank fő- és fiók- intézetei a régi kibocsátású 100 forintos bankjegyeket fizetésképen és kicserélés végett elfogadják. Augusztus 1-jéről október 31-ig már csak a budapesti és bécsi intézeteknél fogadják el fizetéské­pen és kicserélés végett, a többi bankintézeteknél csupán kicse­rélés végett fogadják el. November 2-tól kezdve fizetésképen már az osztrák-magyar bank intézetei sem fogadják el, hanem csak ki­cserélés végett, mire nézve a határidő 1888. október 31-én jár le. E határidő lejárta után az osztrák-magyar bank nem tartozik töb­bé a régi százforintos bankjegyeket beváltani. A mi a régi tiz forintos bankjegyeket illeti, úgy azokat ez évi január 2-ka óta már csak becserélés végett lehet az osztrák-magyar bank buda­pesti és bécsi főintézeteinél benyújtani. Az 1887. év deczember 31-én a becserélési határidő is lejár s ettől az időtől fogva a bank nem köteles többé régi tízforintos bankjegyeket beváltani. ~ A közúti vaspályái kocsikon Budapesten eddig uralkodott nagy tolongás és szorongás, valamint az ezekből eredhető balese­tek kikerülése végett, a közúti vaspályatársulat igazgatósága oly intézkedéseket tett, hogy a kocsikra csak annyi embernek szabad felszállani, ahány ülőhely és ahány fogózkodó pózna van a kocsin s az ily utasokkal megtelt kocsira egy zöld táblát függesztenek ki, melyen piros-fehér betűkkel ez a felirat áll: „Megtelt.“ — A beliigyminister jóváhagyta a főváros azon határozatát, melylyel a dijnokok érdekében kimondotta, hogy oly egyén, ki legalább öt év óta dijnoki minőségben állandóan szolgál, s a köz­ben éri el élete 40 évét, ezen életkor végleges kineveztetése aka­dályául ne szolgáljon s az ily rendes hivatalnokká vált egyén ideiglenes szolgálata kezdetétől nyugdijképes. — Uj könyvek. A Franklin-Társulat kiadásában Budapesten, újabban megjelentek: „Falusi könyvtár.“ 29 füzet. Ára fűzve 50 kr. Tartalma: A komló-termelés és kezelés kézikönyve. A magyar gazdaközönség számára. Irta dr. Nyáry Ferencz, 9báő" Könyvtár szerkeszti Gyulai Pál. 139—1 dß. Jjlzst. Tartalmuk: 139. Ébelot A.dd.i. uasällX Aláírás. Rajz a délamerikai pampaszokból. Ford. Kárffy Titus. Ára fűzve 30 kr. 140. Hugo Victor. Borgia Lucre- tia. Dráma három felvonásban. Francziából ford. Szász K. 30 kr. 141. Tennyson Alfréd. Költői beszélyek. Angolból fordította Csu- kássi J. 30 kr. 142. Goldoni Károly. A hazug. Vígjáték három fel­vonásban. Olaszból fordította Radó Antal. 40 kr. 143. Delpit Al­bert. Odette házassága. Regény. Francziából ford. Fáy J. Béla. 50 kr. 144. Taylor Tamás. Barátságból. Vígjáték egy felvonásban. Angolból ford. Csiky Gergely. 20 kr. 145. B. Feuchtersieben Ernő. Adalék a lélek életrendjéhez. A 32-dik kiadás után németből ford, dr. Klekner Alajos. 40 kr. 146. Augier E. és Sandeau Gy. Poirier ur veje. Színmű négy felvonásban. Francziából ford. Haraszti Gyula. 30 kr. Dr. Szili Adolf. A szemüveg. Népszerű értekezés. Ára fűzve 80 kr. Tartalma: I. A szemüveg hivatása. — II. A szemüveg tör­ténete. — III. A szemüveg nemei. 1. Domború (convex) üveg. 2. Homorú (concav) üveg. 3. Hengeres (cylindrikus) üveg. 4. Hasábos (prismatikus) üveg. 5. Rekesz és kancsalszemüveg. 6. Védő szem­üveg. — IV. Optikai segédeszközök gyengelátóknál. 1. Olvasó szemüveg. 2. Színházi látcső. — V. A szemüveg alakjai. 1. Pápa­szem. 2. Orrcsiptető, lorgnon és monokl. — VI. A szemüveg kiál­lítása. 1. Metszet. 2. Csiszolat. 3. Számozás. 4. Anyagszer. — Be­fejezés. — Megjelent: „Levélszerinti oktatás a német nyelv tanulá­sára.“ Irta Róder Adolf; kiadja Grimm Gusztáv Budapesten. Ed­dig 11. levél jelent meg. A teljes mii (40 levél) előfizetési ára 6 frt; egyes levelek 20 krjával kaphatók. — A „Magyar lexikon 106 s 108 füzete e napokban jelent meg. Tartalma: Letenyei-től Lonka-ig. Egy fűzet ára 30 kr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom