Eger - hetilap, 1882

1882-07-13 / 28. szám

268

a kosztajniczai, ó-gradiskai, zavaljei és zupanjei mellékvámhivatalok feloszlattatnak, úgyszintén a zajevoseloi, samaczi, koliasi, evin- jari, jassenováczi, dubiczai, korlati, novioblaji, maljeváczi, prosi- cenikameni, liscijaki, szerbi, zvonigradi és szentrókusi vámállomások is. Kelt Budapesten, 1882. évi julius hó 3-án. A m. kir. ’pénzügyminisztérium.

— A régi 100 frtos bankjegyek elfogadhatásának határidejére nézve a pénzügyminiszter körrendiletileg tudatja, hogy azok a pénzügyi hatóságok és hivatalok által ez évi október hó végéig elfogadtatnak, onnan azonban a forgalomba többé vissza nem kerülnek.

— Miniszteri rendelet a vidéki színészet ügyében. Gyakran előfordul, hogy vidéki magyar színigazgatók egy időben több város helyi engedélyét eszközük ki maguknak s azokat részint csak hosszabb idő eltelte után veszik igénybe. Ennek következtében az esetleg ily helyi engedélyért folyamodó más színigazgató a helyi hatóság által azon indokolással, hogy a helyi engedély már másnak megadatott, elutasittatik. Ezen, a magyar színészet ügyére káros hatású visszaélések megszüntetése czéljából — mint az ,.Orsz. ért.“ jelenti — a belügyminiszter elrendelte, hogy azon esetben adassék meg a helyi engedély, ha a folyamodó igazgató kérvényében megjelöli azon napot, melytől az engedélyt megadatni kéri, és hogy az esetben, ha az illető igazgató a megjelölt naptól számítva 15 nap alatt a nyert havi engedélyt nem érvényesíti, az hatályát veszti s az engedély esetleg jelentkező más színigazgatónak adandó meg. Ha pedig más színigazgató nem jelentkeznék, az engedély csakis újabb kérvényre adható meg ismét.

— A harmadik egyetem. Vonatkozással, a közoktatásügyi miniszternek Szeged városához a harmadik egyetem ügyében intézett s a lapok által emlitett leiratára, a következőt jelentik: A vallás- és közoktatásügyi miniszter a harmadik egyetem felállítása és elhelyezése ügyében mindenekelőtt Pozsony sz. kir. városát látogatta meg még 1880-ban, szakértők kíséretében s ottani tapasztalatairól annak idejében jelentést tett ő felségének. Később a harmadik egyetemnek Szegeden, majd később Kassán felállítására irányult mozgalom indulván meg, a miniszter ugyanazon szakértők kíséretében 1881-ben Szegedet, legközelebbről pedig Kassát látogatta meg. Mind a három helyen megtekintették a felajánlott, vagy szóba jöhető helyiségeket, átvették az illető városok emlékiratait stb. A miniszternek szándéka lévén a harmadik egyetem ügyében az ősz folytán ő felségéhez s az egybegyiilendő országgyűléshez is kimerítő jelentést tenni, nemcsak Szeged városát hívta föl a szükséges adatok fölterjesztésére, hanem hasonló föl- terjesztést vár Kassáról is s azok alapján teendi meg emlitett jelentését.

— A vallás- és közoktatásügyi miniszter elrendelte, hogy mindazon zsidó hitközség, mely az orsz. izr. iskolaalaphoz segélyért folyamodik, magát közelebbről mint kongresszus-, autofiom- orthodox-, vagy status quo-község megnevezni tartozik. Kongresszus községek azok, melyek a kongresszus szabályai szerint szervezkedtek, — autonom-orthodox községek azok, melyek az 1871. novemberi alapszabályokat fogadták el, a statusquo községek ellenben azok, melyek a kongresszus előtti állapotban maradtak meg.

— Zágrábból jelentik: Az itteni polgármester ismételt kérelme daczára sem engedte meg a szentszék, hogy a szláv apostolok (Cyrill és Mathod) ünnepe alkalmából ó-szláv mise mondassék, melynek itteni lapok nagy propagandát csináltak. Diakovárba, hol Strossmayer püspök saját felelősségére ilyen mise megtartását elrendelte és hol azt igen nagy pompával akarták megülni, a külügyminisztériumtól az itteni bibornokérsek utján azon meghagyás érkezett, hogy az ó-szláv mise meg ne tartassák, mely meghagyás az utolsó pillanatban Jakobini pápai államtitkár által táviratilag is ismételtetett. Strossmayer püspök csak a minap jelölte ki egyik pásztor-levelében életczéljául a kathoükus és orthodox egyház összeolvasztását a délszlávoknál az ó-szláv szertartás helyreállítása utján, a mely életczélt ugyan nem remélt már elérhetni, de ígéri nemzetének, hogy halála után szent Péterrel és Pállal egyetemben rögtön az isten trónusa elé fog lépni és a mindenhatótól e legkedvesebb óhajtás teljesítését kéri.

— Uj ruthén párt Galicziában. Lembergből jelentik, hogy a folyamatban levő nagy fölségárulási pör jó gyümölcsöt termett. Egy nagy ruthén manifesztum jelent meg, mely 200 ruthen által van aláírva, s köztudomás szerint papok müve. Az okirat közhírré teszi, hogy egy uj ruthén párt alakult, mely nyílt harczot üzen az

u. n. Szent György (orosz) pártnak s azt veti ennek a szemére, hogy hütelen lett az egyházhoz, néphez és államhoz egyaránt, hogy a ruthének nyelvét és egyházát a muszkáknak akarja kiszolgáltatni, s hogy ez a párt szitotta a tartományban a nemzetiségi gyűlölködést.

— A só árának megváltoztatása. Folyó hó 1-től kezdve a különféle eredetű sónemek áraiban változás állott be. így a ho- monnai. késmárki, körmendi, m.-szigeti, mohácsi, szegedi, terezo- váczi, tisza-ujlaki, valemarei kir. sóhivatalnál, a m.-ujvári, szlati- nai főbányahivatalnál, a deésaknai, parajdi, tordai, vízaknai, rónaszéki és sugatagi bányahivatalnál a kősó ára 1—5 krral felemeltetett métermázsánkint, ellenben a bártfai, budapesti, duna- fóldvári, eszéki, győri, komáromi, losonczi, solymosi, m.-kanizsai, soproni sóhivatalnál 1—10 krral leszállitatott. A kocsirakományon- kint való eladásra nézve az ár a mohácsi és szegedi királyi adóhivatalnál 3—3 krajczárral emeltetett, a budapesti és eszéki sóhivatalnál 10, illetve 3 krajczárral leszállittatott. A főtt sóra nézve a késmárki sóhivatalnál 5 kr, a bártfainál 7 kr árleszállítás történt. A por-só ára a körmendi, mohácsi, szegedi, terezováczi, ti- szaujlaki és valemárei sóhivatalnál 1—3 krral emelkedett; ellenben a budapesti, dunaföldvári, eszéki, győri, komáromi, losonczi,

n.-kanizsai és soproni sóhivataloknál 1—6 krral leszállittatott. A bártfai sóhivatalnál a por-só ára mindkét sónemünél 5 krral kis- sebb lett; a késmárki sóhivatalnál a kő-só utáni por-só ára 2 krral emelkedett, a főtt-sónál képződő porsó ára 6 írt 77 krban állapíttatott, a homonnai sóhivatalnál pedig 6 frt 79 krban, métermázsánkint.

— Az osztrák-magyar hadsereg újjászervezése. Az újjászervezés főczélja, hogy mindenkor lehessen alakítani oly hadtestet, a mely a tartalékosok behívása és mozgósítás nélkül hadi lábra állítható és a monarchia bármely pontján vagy a megszállott tartományokban alkalmazható. Továbbá a területi hadtestek rendszerét teljesen végre akarja hajtani a közös hadügyminiszter. A hadügyminisztérium, mint a „N. fr. Presse“ Írja, a következő javaslatot dolgozta ki e czélra: Az egész monarchia, Tirol, Dalmátia és a megszállott tartományok kivételével, tizenöt területi hadtest közt osztatik föl; ezek mindegyike ismét több kiegészítő kerületet foglal magában. A gyalog ezredek száma (eddig 80 volt, öt-öt zászlóaljjal) 102 lesz, ugyanannyi kiegészítő kerülettel. Az uj ezredek mindegyike négy zászlóaljat fog magában foglalni, a zászlóaljak száma tehát nvolczczal több lesz. Ezt a szaporodást azonban nyolcz vadasz-zaszlóaljnak gyalog zászlóaljukká való változtatása okozza. Ezenkívül 22 uj ezred-kart és 22 uj zenekart kell alakítani; a költséget a 80 tartalék-ezred törzskarának feloszlatása által re- méllik kiegyenlíteni. A sorezred három zászlóalja rendesen a kiegészítő kerületben lesz helyőrségen, egy zászlóalj pedig, nem okvetlenül a negyedik, mint mozgó zászlóalj külszolgálatot fog teljesíteni. a megszállott tartományokban, Dalmácziában, nagyobb városokban vagy várakban. Különben az ezred három zászlóalját is lehet máshova rendelni; nevezetesen a bécsi, budapesti, prágai és lembergi helyőrségek fognak ily ezredekböl szerveztetni. A boszniai megszálló csapatok főképen mozgó zászlóaljakból fognak alakíttatni. A mozgó zászlóalj, mielőtt távozik kiegészítő kerületébe5, az otthon maradó zászlóaljak béke-állományából szükség szerint ki fog egészirtetni reducált hadi létszámra (századonkint 150 emberre), vagy teljes hadi létszámra (századonkint 200 emberre). Az az eset is lehetséges, hogy három zászlóalj távozik és akkor ezek szaporittatnak az otthon maradó zászlóaljból. Hogy a kirendelt zászlóaljak kiegészítése által a kerületben maradó zászlóaljak hézagai betöltessenek, a közös hadügyminiszteri javaslat szerint a póttartalékosok békében is teljesíteni fognak tettleges szolgálatot. A póttartalék tehát, mely a monarchia mind a két felében 9547 embert, vagyis három éven át 28.641 embert számlál, a tizenöt területi hadtest valamelyikében szolgálatra alkalmaztatik, ha a kerület egy vagy több zászlóalja mozgósittatott. A területi rendszer egyik következménye lesz a helyőrségek állandósítása és a csapatok áthelyezése által okozott költségek megtakarítása. Egyszersmind — igy Írja a „Neue Fr. Presse.“ — a magyarok egyik régi kívánsága is teljesedni fog, az, hogy contingensiiknek megfelelő technikai csapatokat fognak kapni. Jövőre tehát nehány tábori tüzér ezred, vártüzér zászlóalj, genie- és pionnier zászlóalj nemcsak Magyarországban fog ujonczoztatni, hanem helyőrségen is ott lesz. Annak következtében, hogy néhány zászlóalj technikai csapat Magyarországban fog kiegészíttetni, Ausztria nehány gyalog ezreddel többet fog állítani.

— A Svájcba küldendő gabonaszállitmányok díjtételeit az osztrák államvasutak igazgatósága 20 százalékkal leszállította. Az uj díjszabályzat jul. 1-én lépett életbe s nemcsak az osztrák és a magyar, hanem az oláh gabonára is érvényes. A Gotthard-alagut veszedelmes versenye folytán, hir szerint a bajor vasutak is hajlandókká lettek a díjszabályzat mérséklésére, amitől eddig feltétlenül idegenkedtek.