Eger - hetilap, 1882

1882-01-19 / 3. szám

23 Most feltűnést kelt Bismarck német birodalmi kan- czeliáruak a socialis kérdésben tett legújább nyilatkozata. A német parlamentben a munkásokra vonatkozó törvény tárgyalása alkalmá­val a kanczellár ezeket mondá: A szövetséges kormányok még nem foglaltak határozott állást, mert a javaslatok még nem terjesz­tettek elibiik. A szociális ügyek annyira bozzáférbetlenek az emberi hatalom számára, mint az emberi szervezet az orvosi tudománynak. Szóló meggyőződött, hogy a múlt évi munkás biztosítási törvéuy- uyel járó munkatömeget a bürokratikus gépezet feldolgozni nem képes az érdeklettek egyleteinek közreműködése nélkül. De szólót a választások eredménye is megingatta korábbi nézeteiben. „Hogy a nagyiparos keiületekben többnyire a kormány ellenségei választattak meg, hogy a munkás a neki nyújtott államsegély da­czára a szabadkereskedöktöl többet vár a munkások helyzetének javítása iránt, mint a kormánytól, ezt fájlalom leginkább. Én a csá­szár akarata szerint felállított rendszerben azt az elvet képviseltem itt, hogy az államban lehetőleg megcsökkenjen azok száma, kik csupán terhekkel bírnak. A jobbágyokat III. Frigyes Vilmos fel­szabadná s a mostani király boldognak érzi magát, ha késő agg­kora daczára az állam legszegényebb osztályára ráteheti kezét s ö belé nagyobb bizalmat olthat úgy az állam, mit.t ön maga iránt. S most daczára a porosz köznép királya iránti hires hűségének, a munkások az állam ajánlatait kevesebb készséggel fogadak, mint azokét, a kik igy szólnak hozzájuk : „Segítsetek magatokon.“ Én magam is személyesen vereséget szenvedtem a nagy iparos köz­pontokban, de az a tudatom, hogy kötelességemet teljesitém, még az esetben is megmarad, ba csupa ellenzékiekre akadnék. Végül szóló magához a kérdéshez tájékoztatólag megjegyzi, hogy a vasárnapi munkaszünetetet s a női munka abszolút beszüntetését tárgyi okok­ból ellenzi, a normális munkaidő meghatározását pedig lehetlenuek tartja, mert akkor nagyobb és sürgős megrendelések esetén nem le­hetne a határidőt egy gyárban sem betartani. Beszédét azzal a frá­zissal fejezi be, hogy az állam czélja az állam védtelen tagjait meggyőzni, hogy az állam gondol rájuk s szükség esetén megóvja az élet hadjáratában őket az elgázoltatástól. Berlin, jan. 14. A porosz országgyűlést ma trónbeszéddel megnyitották. A trónbeszéd elmondja hogy a pénzügyi helyzet ja­vult, 29 millió fölösleg van. mely leginkább a vasutak államosítá­sából származik. A trónbeszéd szükséges productiv czélokra mér­sékelt kölcsönt helyez kilátásba, továbbá javaslatok előterjesztését a tisztviselők nyugdíjazására vonatkozólag. A trónbeszéd jelenti to­vábbá, hogy a kormány törvényjavaslatot fog előterjeszteni, mely a közvetlen adók és a községi illetékek leszállítását, a tandijaknak a népiskolákban való eltörlését és a tisztviselők fizetésének fele­melését czélozza. A trónbeszéd azután megelégedését fejezi ki a felett, bogy sikerült több püspökségben a rendezett állapotokat hely­reállítani. Az 1880. apr. 14-iki törvény újra életbe lép s több fon­tos pontjai ki fognak egészittetni. A pápával való barátságos vi­szony lehetségessé teszi a diplomatiai összeköttetés helyreállítását. A német birodalmi gyűlésen érdekes eset került megbeszélés alá. Dietz szocialista képviselőtől Stuttgartból sürgöny érkezett, mely tudatta, hogy öt ott a szocialista „Omnibus“ naptár terjesztése miatt (Dietz könyvkereskedő és nyomdatulajdonos) el­fogták. A birod.-alkomány 31. §-a czerint egy képviselőt az ülés­szak alatt büntethető cselekményért csak akkor szabad elfogni, ha tetten éretett, vagy utána 24 óra alatt; a birodalmi gyűlés pedig a szabadonbocsátást nyomban követelheti. Az ülés végén tehát Kaiser szocialista képviselő szabadonbocsáttatás kimondását hozta indítvány­ba, támogatva Richter és Hänel által; mégis Lasker, Maltzahn és Windtborst nézete győzött, azt. i., hogy határozat csak a tényállás földerítése után hozassák. Paris. jan. 14. A képviselöházban Gambetta kormányelnök felolvasta az alkotmány revisiójáról szóló törvjavaslatot, melynek főbb pontjai a következők: 1. Az örökös senátorok a külön szavazó két ház és nem egyedül a senátus által választatnak. 2. A választó testület, mely ez idő szerint a senátorokat választja, annyiban fog változtatást szenvedni, hogy ezentúl nem minden egyes község, ha­nem 500 —500 választó egy-egy követet küld a választásra. 3. A képviselői választásoknál alkalmazandó lajstromos szavazás elve fel­vétetik az alkotmányba. 4. A senatus pénzügyi attribútumai módo­sítást szenvednek, a mennyiben a senatus nem szavazhat meg a képviselöház által elvetett hiteleket, gyakorolhatja azonban az ellenőrző jogot. 5. Az ülésszakok megnyitásakor szokásos imádsá­gok ezentúl mellöztetnek. — Az indokolás ezeket mondja: „Fran- cziaország a választások által a bölcs és mérsékelt revisió iránti óhajának adott kifejezést, hogy a közhatalmak összhangzóan működ­hessenek. A kormány, hogy ezen kivánatnak eleget tegyen, a re- visiót terjeszti elő, mely csak a már ennek előtte ismert dolgokkal foglalkozhatik. A lajstromos szavazás az általános szavazati jog kö­vetkezménye, a midőn a választás ös zinteségét és a megválasztott­nak függetlenségét biztosítja. A képviselöháznak tehát mielőbb meg keli oldania az elvkérdést: a részletek és az alkalmazás kérdéseit akkorára tartja fönn a kormány, a mikor a mostani képviselöház mandátuma le fog járni. Péter vár, jan. 12. A „Novoje Vremja" szerint jan. 9-én közzétételeit a czár azon rendelete, mely szerint 1882. évben a földbirtok megváltása végett, önkénytes szerződések megkötése a parasztok és a földbirtokosok közt megengedtetik) 1882. év Iefoly- tával azonban az összes meg nem váltott földek a parasztok tulaj­donába meun-k át. A korona 1882. jan. 1-töl fogva a megváltandó földek becsértékének 80%-ra rugó kárpótlásban fogja részesíteni a földbirtokosokat. Konstantinápoly, jan. 15. A porta jegyzéket intézett Essad pasa és Muzurus pasa nagykövetekhez, melyben, vonatko­zással a Francziaország és Angolország által a khedivéhez intézett jegyzékre, panaszkodik ezen hatalmak azon eljárása felett, hogy az egyiptomi ügyekbe avatkoznak és azáltal a szultán souverain jogait sértik. A jegyzéket másolatban Gambettáuak s GraDville lordnak is átnyújtották. Ugyané jegyzék tartalmát a berlini, bécsi, római és pétervári kormányokkal is közölték. London, jan. 15. Az „Observer“ arról értesít, hogy Manning bihornok, a canterbury-i érsek, Earl of Shatesbury,a westminiszteri dekán és a liddoni és farrari kanonok, egész Angolországban nyil­vános gyűlések egybebivása czéljából conferentia összehívása vagy egy bizottsági kiküldése felett tanácskoznak, hogy ekként segély- összegeket gyüjtbessenek az oroszországi hajléktalan izraelita csa­ladok javára, és megkönnyitbessék az utóbbiak kivándorlását. Egy izraelita 10,000 font sterlinggel akar az aláírók élére lépni. Róma, jan. 15. Ma déelött 10 órakor ugyanabban a nagy teremben, melyben deczember 8-án a pápa a szentté avatás szertar­tását végzé, felolvasták a d’Orozes Alphons üdvezültté nyilvánítását. A bibornokok és főpapok, Rómában jelenlévő érsekek és püspökök, a pápai udvar főrangú tisztviselői, a szent Agoston-rend képviselői, — mely rendhez tartozott d’Orozes Alphons — és számos közönség volt a szertartáson jelen. Országgyűlés. A képviselöházban január 11-én elnök bejelentette a szünet alatt nagy számmal érkezett irományokat. A pénzügyminiszter több törvényjavaslatot nyújtott be, nevezetesen a köolajvám felemeléséről, s jelentését az erdélyi ref. egyházzal kötött egyezségről, — a mi­niszterelnök pedig egy nagyérdekü jelentést az 1877/78 diki köze­gészségi viszonyokról. Az igazságügyrainiszter is nyújtott be tör­vényjavaslatokat a gyámsági és gondnoksági törvény módosításáról, továbbá az uzsoráról és káros bitelüzletekröl. Ezután a kővetkező ülés napirendjére a költségvetés általános tárgyalása tűzetett ki. A képviselöház e hó 12-én kezdte a költségvetés általános tárgyalását. Hegedűs Sándor a pénzügyi bizottság előadója, nyi­totta meg a vitát, kifejezvén az álláspontot, melyből a bizottság az 1882-ki költségvetést megítélte. Az után Somssich Pál emelt szót a mérsékelt ellenzék padjairól; úgy a beszéd bevezetése, mint követ­keztetése, a monarchia nagyhatalmi állásának költségei, tehát a kö­zösügyi kiadások ellen volt irányozva. A költségvetést Somssich a részletes tárgyalás alapjául sem fogadta el úgy maga mint pártja nevében. (Eddig a mérsékelt ellenzék a költségvetést tárgyalás alap­jául mindig elfogadta, s csak az appropriatiónál tagadta meg.) Eöt­vös Károly a függetlenségi párt nevében szintén a költségvetés elvetése mellett szólt. E hó 14-én a képviselöházban tovább folyt a költségvetés fö­lötti általános vita. Szapáry Gyula pénzügyminiszter védte a tör­vényjavaslatot. Rohonczy Gedeon kijelenti, hogy eddig hive volt a kor­mánynak és elismeri annak jó akaratát; de ha pénzügyi gazdálko­dásunk eredménye 26 millió deficit, úgy vagy a rendszer végrehaj­tásában, vagy mint Eötvös Károly mondotta a közerkölesiségben kell a hibának lennie. Ennélfogva kinyilatkoztatja, hogy ha a kor­mány e tekintetben azonnal gyökeresen nem intézkedik, jövőben öt támogatni nem fogja. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Szóló bajaink kulforrasát az Űzött visszaélésekben, a kormány­zat minden ágazatában uralkodó protekciónális és atyafiságos rend­szerben találja. (Úgy van! Úgy! a szélső baloldalon) Társadalmunk is nagyon elnéző és nem elég szigorú az erkölcs dolgában. Példa reá a képviselöház. ^

Next

/
Oldalképek
Tartalom