Eger - hetilap, 1882
1882-01-19 / 3. szám
23 Most feltűnést kelt Bismarck német birodalmi kan- czeliáruak a socialis kérdésben tett legújább nyilatkozata. A német parlamentben a munkásokra vonatkozó törvény tárgyalása alkalmával a kanczellár ezeket mondá: A szövetséges kormányok még nem foglaltak határozott állást, mert a javaslatok még nem terjesztettek elibiik. A szociális ügyek annyira bozzáférbetlenek az emberi hatalom számára, mint az emberi szervezet az orvosi tudománynak. Szóló meggyőződött, hogy a múlt évi munkás biztosítási törvéuy- uyel járó munkatömeget a bürokratikus gépezet feldolgozni nem képes az érdeklettek egyleteinek közreműködése nélkül. De szólót a választások eredménye is megingatta korábbi nézeteiben. „Hogy a nagyiparos keiületekben többnyire a kormány ellenségei választattak meg, hogy a munkás a neki nyújtott államsegély daczára a szabadkereskedöktöl többet vár a munkások helyzetének javítása iránt, mint a kormánytól, ezt fájlalom leginkább. Én a császár akarata szerint felállított rendszerben azt az elvet képviseltem itt, hogy az államban lehetőleg megcsökkenjen azok száma, kik csupán terhekkel bírnak. A jobbágyokat III. Frigyes Vilmos felszabadná s a mostani király boldognak érzi magát, ha késő aggkora daczára az állam legszegényebb osztályára ráteheti kezét s ö belé nagyobb bizalmat olthat úgy az állam, mit.t ön maga iránt. S most daczára a porosz köznép királya iránti hires hűségének, a munkások az állam ajánlatait kevesebb készséggel fogadak, mint azokét, a kik igy szólnak hozzájuk : „Segítsetek magatokon.“ Én magam is személyesen vereséget szenvedtem a nagy iparos központokban, de az a tudatom, hogy kötelességemet teljesitém, még az esetben is megmarad, ba csupa ellenzékiekre akadnék. Végül szóló magához a kérdéshez tájékoztatólag megjegyzi, hogy a vasárnapi munkaszünetetet s a női munka abszolút beszüntetését tárgyi okokból ellenzi, a normális munkaidő meghatározását pedig lehetlenuek tartja, mert akkor nagyobb és sürgős megrendelések esetén nem lehetne a határidőt egy gyárban sem betartani. Beszédét azzal a frázissal fejezi be, hogy az állam czélja az állam védtelen tagjait meggyőzni, hogy az állam gondol rájuk s szükség esetén megóvja az élet hadjáratában őket az elgázoltatástól. Berlin, jan. 14. A porosz országgyűlést ma trónbeszéddel megnyitották. A trónbeszéd elmondja hogy a pénzügyi helyzet javult, 29 millió fölösleg van. mely leginkább a vasutak államosításából származik. A trónbeszéd szükséges productiv czélokra mérsékelt kölcsönt helyez kilátásba, továbbá javaslatok előterjesztését a tisztviselők nyugdíjazására vonatkozólag. A trónbeszéd jelenti továbbá, hogy a kormány törvényjavaslatot fog előterjeszteni, mely a közvetlen adók és a községi illetékek leszállítását, a tandijaknak a népiskolákban való eltörlését és a tisztviselők fizetésének felemelését czélozza. A trónbeszéd azután megelégedését fejezi ki a felett, bogy sikerült több püspökségben a rendezett állapotokat helyreállítani. Az 1880. apr. 14-iki törvény újra életbe lép s több fontos pontjai ki fognak egészittetni. A pápával való barátságos viszony lehetségessé teszi a diplomatiai összeköttetés helyreállítását. A német birodalmi gyűlésen érdekes eset került megbeszélés alá. Dietz szocialista képviselőtől Stuttgartból sürgöny érkezett, mely tudatta, hogy öt ott a szocialista „Omnibus“ naptár terjesztése miatt (Dietz könyvkereskedő és nyomdatulajdonos) elfogták. A birod.-alkomány 31. §-a czerint egy képviselőt az ülésszak alatt büntethető cselekményért csak akkor szabad elfogni, ha tetten éretett, vagy utána 24 óra alatt; a birodalmi gyűlés pedig a szabadonbocsátást nyomban követelheti. Az ülés végén tehát Kaiser szocialista képviselő szabadonbocsáttatás kimondását hozta indítványba, támogatva Richter és Hänel által; mégis Lasker, Maltzahn és Windtborst nézete győzött, azt. i., hogy határozat csak a tényállás földerítése után hozassák. Paris. jan. 14. A képviselöházban Gambetta kormányelnök felolvasta az alkotmány revisiójáról szóló törvjavaslatot, melynek főbb pontjai a következők: 1. Az örökös senátorok a külön szavazó két ház és nem egyedül a senátus által választatnak. 2. A választó testület, mely ez idő szerint a senátorokat választja, annyiban fog változtatást szenvedni, hogy ezentúl nem minden egyes község, hanem 500 —500 választó egy-egy követet küld a választásra. 3. A képviselői választásoknál alkalmazandó lajstromos szavazás elve felvétetik az alkotmányba. 4. A senatus pénzügyi attribútumai módosítást szenvednek, a mennyiben a senatus nem szavazhat meg a képviselöház által elvetett hiteleket, gyakorolhatja azonban az ellenőrző jogot. 5. Az ülésszakok megnyitásakor szokásos imádságok ezentúl mellöztetnek. — Az indokolás ezeket mondja: „Fran- cziaország a választások által a bölcs és mérsékelt revisió iránti óhajának adott kifejezést, hogy a közhatalmak összhangzóan működhessenek. A kormány, hogy ezen kivánatnak eleget tegyen, a re- visiót terjeszti elő, mely csak a már ennek előtte ismert dolgokkal foglalkozhatik. A lajstromos szavazás az általános szavazati jog következménye, a midőn a választás ös zinteségét és a megválasztottnak függetlenségét biztosítja. A képviselöháznak tehát mielőbb meg keli oldania az elvkérdést: a részletek és az alkalmazás kérdéseit akkorára tartja fönn a kormány, a mikor a mostani képviselöház mandátuma le fog járni. Péter vár, jan. 12. A „Novoje Vremja" szerint jan. 9-én közzétételeit a czár azon rendelete, mely szerint 1882. évben a földbirtok megváltása végett, önkénytes szerződések megkötése a parasztok és a földbirtokosok közt megengedtetik) 1882. év Iefoly- tával azonban az összes meg nem váltott földek a parasztok tulajdonába meun-k át. A korona 1882. jan. 1-töl fogva a megváltandó földek becsértékének 80%-ra rugó kárpótlásban fogja részesíteni a földbirtokosokat. Konstantinápoly, jan. 15. A porta jegyzéket intézett Essad pasa és Muzurus pasa nagykövetekhez, melyben, vonatkozással a Francziaország és Angolország által a khedivéhez intézett jegyzékre, panaszkodik ezen hatalmak azon eljárása felett, hogy az egyiptomi ügyekbe avatkoznak és azáltal a szultán souverain jogait sértik. A jegyzéket másolatban Gambettáuak s GraDville lordnak is átnyújtották. Ugyané jegyzék tartalmát a berlini, bécsi, római és pétervári kormányokkal is közölték. London, jan. 15. Az „Observer“ arról értesít, hogy Manning bihornok, a canterbury-i érsek, Earl of Shatesbury,a westminiszteri dekán és a liddoni és farrari kanonok, egész Angolországban nyilvános gyűlések egybebivása czéljából conferentia összehívása vagy egy bizottsági kiküldése felett tanácskoznak, hogy ekként segély- összegeket gyüjtbessenek az oroszországi hajléktalan izraelita csaladok javára, és megkönnyitbessék az utóbbiak kivándorlását. Egy izraelita 10,000 font sterlinggel akar az aláírók élére lépni. Róma, jan. 15. Ma déelött 10 órakor ugyanabban a nagy teremben, melyben deczember 8-án a pápa a szentté avatás szertartását végzé, felolvasták a d’Orozes Alphons üdvezültté nyilvánítását. A bibornokok és főpapok, Rómában jelenlévő érsekek és püspökök, a pápai udvar főrangú tisztviselői, a szent Agoston-rend képviselői, — mely rendhez tartozott d’Orozes Alphons — és számos közönség volt a szertartáson jelen. Országgyűlés. A képviselöházban január 11-én elnök bejelentette a szünet alatt nagy számmal érkezett irományokat. A pénzügyminiszter több törvényjavaslatot nyújtott be, nevezetesen a köolajvám felemeléséről, s jelentését az erdélyi ref. egyházzal kötött egyezségről, — a miniszterelnök pedig egy nagyérdekü jelentést az 1877/78 diki közegészségi viszonyokról. Az igazságügyrainiszter is nyújtott be törvényjavaslatokat a gyámsági és gondnoksági törvény módosításáról, továbbá az uzsoráról és káros bitelüzletekröl. Ezután a kővetkező ülés napirendjére a költségvetés általános tárgyalása tűzetett ki. A képviselöház e hó 12-én kezdte a költségvetés általános tárgyalását. Hegedűs Sándor a pénzügyi bizottság előadója, nyitotta meg a vitát, kifejezvén az álláspontot, melyből a bizottság az 1882-ki költségvetést megítélte. Az után Somssich Pál emelt szót a mérsékelt ellenzék padjairól; úgy a beszéd bevezetése, mint következtetése, a monarchia nagyhatalmi állásának költségei, tehát a közösügyi kiadások ellen volt irányozva. A költségvetést Somssich a részletes tárgyalás alapjául sem fogadta el úgy maga mint pártja nevében. (Eddig a mérsékelt ellenzék a költségvetést tárgyalás alapjául mindig elfogadta, s csak az appropriatiónál tagadta meg.) Eötvös Károly a függetlenségi párt nevében szintén a költségvetés elvetése mellett szólt. E hó 14-én a képviselöházban tovább folyt a költségvetés fölötti általános vita. Szapáry Gyula pénzügyminiszter védte a törvényjavaslatot. Rohonczy Gedeon kijelenti, hogy eddig hive volt a kormánynak és elismeri annak jó akaratát; de ha pénzügyi gazdálkodásunk eredménye 26 millió deficit, úgy vagy a rendszer végrehajtásában, vagy mint Eötvös Károly mondotta a közerkölesiségben kell a hibának lennie. Ennélfogva kinyilatkoztatja, hogy ha a kormány e tekintetben azonnal gyökeresen nem intézkedik, jövőben öt támogatni nem fogja. (Élénk helyeslés a baloldalon.) Szóló bajaink kulforrasát az Űzött visszaélésekben, a kormányzat minden ágazatában uralkodó protekciónális és atyafiságos rendszerben találja. (Úgy van! Úgy! a szélső baloldalon) Társadalmunk is nagyon elnéző és nem elég szigorú az erkölcs dolgában. Példa reá a képviselöház. ^
