Eger - hetilap, 1882

1882-06-29 / 26. szám

249

oszlop lajtorjatartó vasáért (darabját 15 krral számítva) „G.őber Fe- 1 encz és fiai“ kifizetett számlájuk szerint kiadatott: 45 kr. A három lámpa-oszlop részére *ájt gödör ásatási- dijában Kovács András építész számlája szerint kiadatott: 60 kr. vagyis: a három lámpa beszerzési- és fölállitási- költségeire összesen kiadatott: 37 frt. 65 kr. — Az 58 frt. összes bevételből ekként kiadatlan maradt 20 frt. 35 kr: Eger város 1 á m p a v i 1 á g i t á s i alaptőkéjének gyarapítására, illetőleg: ahhoz leendő csatolás q-zéljából az általa erről kiállított elismervény szerint, Eger-város Tettes pol- gárnagyánál letéteményeztetett.

— Solymosi Eszter eltűnésének rejtélye még mindeddig nem derittetett ki. De a gyanú alatt álló zsidók közül sokan Ettek e napokban is befogva s a vizsgálat erélyesen folytattatok. Miután bebizonyult, hogy a Dada mellett a Tiszából kihúzott hulla nem azonos az eltűnt Eszterrel s hogy azon idegen hulla Eszternek ruhájába volt öltöztetve: ebből kétségtelennek látszik, hogy Soly- mosi Eszter gyilkolásnak esett áldozatul s hogy az ismeretlen tettesek ravaszsággal véget akartak vetni a további vizsgálatnak azzal, mintha Eszter a Tiszába fűlt volna.

— Oklevél-kiállítás van most Budapesten. Ott igen érdekes történeti ereklyék láthatók. Itt van mindjárt a 2-dik számú oklevél, melyben 1IT. Béla egyebek közt a következő nagyjelentőségű szavakat mondja: „szükségesnek láttam, hogy minden ügy, mely előttem megfordult, nehogy fel lehessen forgatni, Írásba foglaltassák.“ Ezzel együtt említhetjük a 9-ik számút, mely — 1267-ből legrégibb eredeti törvényünk, s a melynek egyik pontjában IV. Béla király az Írásbeliséget ismét eltörli. Az 5-dik számú diplomában a később oly nagy hírre vergődött Szentgyörgyi család ősének: Sebusnek Szentgyörgy várát adományozza II. Endre király (1209). Több oklevél van kiállítva a hires Csák nemzetség tagjaitól. Ezek közül felemlíthetjük a 17-iket, melylyel Venczel, (vagy magyar nevén László) király Csák Máténak — az 1202. évben — Trencsén várát ajándékozza. Fölötte érdekes okmány: Czilley Ulriknak Dara László nádorral és Ujlaky Miklóssal kötött szövetsége „a király védelmére“, természetesen a Hunyadyak ellen. A 35-ik egyaránt jellemző az ország s fontos a nagy család történetére; benne a király: V. László a Hunyadynak 20,000 forintban már előbb elzálogosított Temesvár várost s az ezzel járó is- páni méltóságot adományozza 1456-ban. Viszont a 36-ikban (1457- ból) ugyanazon király a nagy hősnek és László fiának „minden bűneit“ elősorolván, ezekkel indokolni kívánja László lefejezteté- sét s egyszersmind védelmet biztosit mindazok számára, kik a bűnösnek nevezett ház leküzdésében segítségére voltak. Mátyás királytól egy levél állíttatott ki, melyben a Szentgyörgyi grófok bűneit megbocsátja (1462-ben). — Korvin János herczegtől való a 41. szánni, melyben (1490.) véd- és daczszövetséget köt több hatalmas főurral. Ilyféle levél a 44. számú is az 1519 évből. A Jagellók korából a 43-ik számú levelet említhetjük, melyben a magyarországi zsidók kötelezik magukat, hogy Báthory István nádornak, azon hathatós pártfogásáért, melylyel őket ellenségeik ellen megvédelmezte, évenkint 400 forintot fizetnek. — Ugyané korból való a 46 és 47-ik, mindkettő 1519-ből, egy-egy pompás kivitelű, valóban művészien sikerült czimerrel; amaz Kanizsay Dorottyáé, kit a király a „női nem díszének“ nevez, s ki a mohácsi halottakat eltemetteté. A 48-ik sz. oklevéllel uj korszakba lépünk. János király diplomája ez, melyben a hires nádor és jogász Ver- bőczynek Torna várát és e megye ispánságát adományozza. Itt van Szondy György drégelyi várnagy magyar levele a pozsonyi kamarához, 8 hónappal a vár megszállása előtt: 1552 márcz. 13- ról; valamint Dobó és vitéz társai levelök Nádasdyhoz, még mint országbíróhoz, melyben — a vár felszabadulása utáni napon — szerényen jelentik a történteket, pénzbeli segélyt sürgetve Ná- dasdytól. Egy érdekes levelet láthatunk Mária Teréziától, a nála már megszokott gyászkeretü papíron, melyben — 1776. julius 13-án — oly szépen nyilatkozik a magyar nemzetről a „ratio edu- cationis“ elkészülte alkalmából. Végül két levél II. József „császár“ korából. Az egyik (87.) Hóra és Kloska halálos Ítélete 1785. február 26-ikáról keltezve; a másik s egyúttal a kiállítás utolsó oklevele: II. József hires leirata a magyar helytartótanácshoz 1790. jan. 28-ról, melyben „a magyar nemzet iránti hajlandóságának nyilvános jelét kivánván'adni“, a megyéket értesittetni rendeli, hogy mindent amaz állapotba helyez vissza, melyben Mária Terézia halálakor volt.

— A dohányvásárlásnál fenállott árkedvezmény megszűnése. A birodalmi tanácsban képviselt királyságok és országok cs. kir. pénzügyminisztere és a hí. kir. pénzügyminiszter között létrejött megállapodás alapján, az osztrák-magyar monarchia területén f. évi junius hó 30-án megszűnik a dohánygyártmányok eladásánál

az az árkedvezmény, melyben a fogyasztók eddig részesültek, ha a szivart százszámra, vagy a dohányt kilogram- illetve csomagszámra vették. Kelt Budapesten, 1882. évi junius hó 25-án. A m. kir. pénzügyminisztérium.

— Trefort miniszter közelebb Kassán járt. Ezen alkalommal ő a következő fontos nyilatkozatot tette: „Nem az egyetem, de a kereskedelem és ipar fejlettsége tesz nagygyá egy várost. Ennek emelésére kell a legnagyobb súlyt fektetni. Az egyetem felállításánál országos érdekek lépnek előtérbe s a végelhatározásnál ezek lésznek mérvadók.“ Végül a convictus visszahelyezését kilátásba helyezte. Lelkes éljenzéssel fogadott beszéde után Darvas főispán a kassai püspökre ürített poharat. Szász Károly azon óhajtásnak adott kifejezést, hogy a Kassán majdan megnyitandó egyetem ünnepélyére ő Írhasson ódát.

— A főrendiház reformjáról szóló nagyfontosságu törvényjavaslatot fog a kormány az országgyűlés elé terjeszteni. Ezen kilátásba vett reform czélja az, hogy a történeti fejlődés és jogalap szoros tekintetbe vétele mellett a főrendiház, a modern eszméknek megfelelően s a törvényhozási működés sikerének lehető biztosításával, ujjászerveztessék. A jövőbeli főrendiházban helyet foglalnak majd : az ország zászlósai s a főnemesek közül mindazok, kik egy bizonyos nagyobb összegben megállapítandó évi adót fizetnek és kiknek névjegyzéke minden országgyűlési cyklus előtt hivatalból lesz összeállítva; továbbá az összes törvényesen befogadott vallásfelekezetek főpapjai, s végre az ő felsége által élethossziglan kinevezendő tagok, kik a közélet bármely terén olyannyira kitűntek, hogy a kormány által e díszes helyre kijelöltethetnek. Nem fognak abban helyet foglalhatni a megyék főispánjai mint ilyenek, anélkül azonban, hogy azért e két állás incompatibilis lenne, úgy, hogy azon főispán, a ki máskülönben tagja a főrendiháznak, törvényhozói jogától nem lesz megfosztva. Az ilykép átalakított főrendiház körülbelül 300 tagból fog állni, mely szám azonban nem lesz szorosan meghatározva.

— A magyarországi ágostai hitvallásnak Pozsonyban f. é. szeptember hóban egyetemes theologiai akadémiát1 nyitnak 6 rendes és 2 magántanári állással, melyek közül eleinte csak 3 rendes és 2 magántanári állás lesz betöltve. A rendes tanárok javadalma 1200 frt évi fizetés és 300 frt lakbér; a magán tanárok évi fizetése 600 frt.

— A hadsereg újjászervezésének a tüzérségre vonatkozó egyik részét az uralkodó hir szerint már szentesítette. Ennek a tervnek lényege az, hogy az üteg-osztály-parancsnokok ezentúl önállóak lesznek ; mig az ezred-parancsnokok békében mint tüzér-dandárno- kok, háborúban pedig mint egyes hadosztályok tüzérségének igazgatói fognak működni.

— Az államhivatalnokok kérvényét fizeté-javitásért a minisztérium már elintézte, amennyiben a „F—g“ szerint félig-meddig készen van az odavágó tvjavaslat, a mely a hivatalnokok lakbérilletményeit s az eddig szokásos jutalmazásokat megszünteti s ezek helyett a fizetés 40 százalékát rendszeresíti állandó pótlékul.

— A honvédelmi miniszter körrendeletileg tudatta a törvény- hatóságokkal. hogy jövőre nemcsak a tiszti állományban, hanem a legénységi állományban is megmaradhatni a 32 éves kor meghaladta után is még két évig szabadságolt honvédnek.

— Az állami vaspálya budapesti teher-pályaudvarára nézve, mely körülbelül a tábori kórház helyére jő, Tolnay államvasuti főigazgató a közelebbi napokban kezdi meg az értekezletet Bécsben a közös hadügyminisztériummal a tábori kórház lebontása kövez- tében építendő laktanya kérdésében. A tábori laktanya már augusztus havában lebontatik.

— A régi ötforintos államjegyek (melyek 1866. jul. 7-éről keltezvék) a folyó hó végével az állami és közpénztárak által s igy a forgalomban sem fogadtatnak el többé fizetésképen. A bécsi közös, a magyar állami központi és az osztrák országos pénztárak azonban ez államjegyeket még julius elsején túl is átveszik, de csak beváltás végett.

— At. ez. szülék és gyámokhoz, a budapesti állami közép- ipartanoda igazgatóságától. Azon szülék és gyámok — a kik gyermekeiket a jövő tanévre az állami középipartanodába felvétetni kívánják — felkéretnek, hogy őket saját érdekükben a két havi szünidő alatt gyakorlati ügyesség szerezhetése végett műhelyekben helyezzék el; mert ezután a szabályzatok értelmében a felvételnél a gyakorlati előképzés is mind szigorúbban kívántatik.

— Az osztrák-magyar ezukorgyártás. Ki 1880/81-ki ivadban működésben volt 227 gyár. Ezek közül 210 gyár a diffusionális rendszer szerint, 17 gyár pedig sajtókkal dolgozott. A Magyarországban működő 15 ezukorgyár közül 6 dolgozik sajtókkal. Az adóztatás alá került répamennyiség Ausztriában 40.881,733 mé