Eger - hetilap, 1882
1882-01-19 / 3. szám
22 Bü nvádi Hátralék 1880-ik évről 1881-ik évben beérkezett . osztálynál: 67 ügydarab, 6306 lett összesen : 6373 W Elintéztetett . . * 6345 n Hátralékban maradt . 28 n Fegyelmi ügyek: 1881-ik évben beérkezett . • • • 56 Elintéztetett. . 56 Ezek szerint összes hátralékok 1880-ik évről 381 1881-ik évben beérkezett összesen: 27242 n lett összesen: 27653 „ Elintéztetett összesen ..... 27305 „ Hátralékban maradt ........................ 348 ügydarab. F elhívás Magyarország t. gazdaközönségéhez! A gazdasági gépek és segédeszközök gyártásánál oly rohamosan váltják fel <g3'mást a javítások és újabb találmányok, hogy a gazdaközönség alig ér rá ezen mozgalmat figyelemmel kisérni, annál kevésbbé azt tanulmányozni; pedig azoknak minősége nagy befolyással van a termények minőségére, nemkülönben ezeknek olcsóbb előállítása által a gazdaságok jövedelmezőségére is. Éhez járul még azon körülmény is, hogy a gazdák közül némelyek a gépek olcsóságára — a mi külöuben a mi szomorú viszonyaink között nem csoda — fektetik a fösulyt; némely gépgyáros a mai nagy verseny mellett, hogy a gazdák fentebbi kívánalmának lehetőleg megfelelhessen, a gépek előállításánál nem annyira a szilárdságra, mint inkább azoknak tetszetős kiállítására van tekintette), és minthogy a vevők a jó és a selejtes anyagból készült uj gépek közötti különbséget rendszerint fel nem ismerhetik, nem ritkán olcsó pén zen ugyan, de rossz gépnek jutnak birtokába. Az e miatt gyakran felmerült panaszok eredménytelenül hangzanak el a türelmes pusztákon. Tudom, hogy az illető gyárosok a világtárlatokon és más versenyeken gépeikkel részt szoktak venni, hol azok érmekkel és dicsérő oklevelekkel tüntettetnek ki. Távol legyen tőlem ezen tekintélyes bíróságoknak akár jóhiszeműségében, akár szakértelmében kételkedni, de tapasztalásból tudom, hogy néha a dicséretekkel elhalmozott és érmekkel feldiszi- tett gépek sem feleltek meg hozzájuk kötött várakozásainknak, különösen különböző helyi és egyéni viszonyainknak. Egymagában minden középszerű gép is kielégítő eredménynyel látszik működni és a gazda éveken át lehet azon hiedelemben, hogy jó gépe van, ha annak muukaeredményét nem hasonlítja ösz- sze más jobb gépek munkaképességével, de minthogy ez az egyes gazdára nézve igen sok költséggel, és gyakran az adott körülmények és viszonyoknál fogva sok nehézséggel is jár, más országokban állami erők és társaságok által kísérleti állomások létesítettek, hogy a gazdaközönség a gépeknek munkaképességgé és tartóssága, tehát valódi értéke iránt magát tájékozhassa, és nálunk, ezen kiválóan agricol országban, a hol gazdaközönségünk az átmeneti viszonyok nehézségével küzd, ilyen kísérleti állomás csak névleg létezik, pedig mi annak hiányában csak mintegy sötétben tadoga- tódzunk — kiszámithatlan kárunkra. Úgy hiszem tehát, hogy nem fogok haszontalan munkát végezni, ha oda törekszem, hogy hazai gazdaközönségünket a jelenleg létező, valamint az ezután tökéletesilendö és ujonan feltalálandó gazdasági gépek és segédeszközök valódi munkaképességére és minőségére nézve lehetőleg tájékoztathassam. Nehogy pedig némely gyárosok értesitéseinek uyomán a gazdaközönséget esetleg magam is tévedésbe ejtsem, szándékozom magamnak a rendelkezésünkre álló gépek tárgyában, kizárólag gazdasági szempontokból a mi viszonyainkhoz mérten, folytatott összehasonlító kísérletek alapján személyes meggyőződést szerezni oly czélböl, hogy az illető gépeknek valódi munkaképességéért jót is állhassak. Hogy ezen feladatomnak lelkiismeretesen meg is felelhessek, elhatároztam Tarnóczy Gusztáv czég alatt Budapesten egy gazdasági gépárucsarnokot létesíteni, mely a helyben és a különböző jellegű vidékeken létesítendő kísérleti telepekkel leend összeköttetésben, a hol is a gépek pontos összehasonlító kísérleteknek alávettetni, az elért eredmények pedig gazdatársaimmal a csarnok árjegyzékében és a szaklapokban közöltetni fognak. Ezen csarnokomban a gépek nem az iparosoknak kalmár | szempontjából és nem is kizárólag a csarnoknak üzleti érdekei sze- I rint fognak elárusittatni, mert érzékkel birváo gazdatársaim érdekei iránt, a gépek csakis gazdasági hasznavehetöségük arányában J fognak felbecsüitetni és árusittatni. Kizárom csarnokomból mindazon gépeket, melyek czélszerütlen j szerkezet, selejtes anyag, vagy bármely más okból nem felelnek J meg rendeltetésüknek. Figyelemmel akarok lenni különösen arra, hogy a vevők kel- j löen tájékozva legyenek arra nézve, ami különleges helyi és sze- I mélye8 viszonyainknak megfelel, mert létezik sok oly gép, melynek haszuavehetösége bizonyos körülmények között ugyan nem tagadható, de az a mi sajátiagos hazai vagy egyes vidéki és személyes viszonyainknak meg nem felei; a mi aztán a honi vevőre nézve végeredményben egy jelentőségű. Én a fösulyt nem az általánosan alacsony árakra, de a gépeknek lehető tökéletes voltára fogom fektetni, mert saját tapasztalásomból tudom, hogy a gazda keservesen siratja meg azt a pár forintot, melyet a kereskedő, versenyképességének előmozdítása czéljábói, az anyag rovására a gyárosnál leszorított, a selejtes anyagból nem elég gonddal előállított gép nem ritkán a legsürgősebb munkának közepette elromlik, illetőleg hasznavehetlenné válik. Ugyanis minden gép fél áron elkészíthető, természetesen selejtes anyagból; és ha a kereskedő a gazdaközönség nevében úgy kivánja, a gyáros azt végre úgy is elő tudja állítani: és ha nem különösen solid gondolkozásu. azzal sem gondol, ha a gép csupán egy évig tart, mert hiszen akkor uj meg uj megrendeléseket kap, úgy mint az üveges, ki az üveg törékenységénél fogva gazdagszik. Ezen indokoknál fogva én a gépgyárosoktól csak viszonylagos olcsóságot fogok kívánni a lehetőleg legjobb anyag és a legtökéletesebb szerkezet arányához képest. Mert ha csak a legkezdetlegesebb gépet, az ekét, tartjuk is szemünk előtt, tapasztaljuk, hogy ugyanazon talajon, ugyanazon munkaerővel egy nap alatt 100—300 négyszögöllel többet és jobban is szánthatni jobb ekével, mint egy kevésbbé jóval, a mi egy éven át igen nagy különbséget tesz a gazdaság összes tiszta eredményére nézve. Igaz ugyan, hogy gazdatársaim általában erre eddig nem nagy súlyt fektettek, — reményiem azonban, hogy csak azért, mivel ezen eredmény-különbözet csupán oly pontos összehasonlito kísérletekből tűnik ki, a milyet tenni egyes gazdára nézve sok nehézséggel jár. Természetes, hogy ezen gazdasági különbözet a gépek complicatiójának arányában fokozódik. A rossz gép olyan, mint a házitolvaj, a ki észrevétlenül lopja meg gazdáját. Tudom, hogy e feladat, melyre vállalkoztam, nem csekély, tudom azt is, hogy a kitűzött czélt csak fokozatosan közelíthetem meg, és azt csakis kitartó következetes törekvéssel értetem el ; de én nehézségek által nem szoktam magamat visszariasztatni. Ezen vállalatomat tisztelt gazdatársaim szives pártfogásába ajánlom és reményiem, hogy a kezdet nehézségeivel való küzdelmemben szives tanácsaikkal és megrendeléseikkel fognak támogatni Irodám 1882. február 1-én nyílik meg a váczi körúton 49. sz. alatt. Csarnokom csak május 10-én lesz ugyanott megnyitható, addig raktáram ideiglenes helyiségben leend. Bármely, a gazdasági gépek körebe vágó megrendelést szívesen és pontosan teljesítek. Budapest, 1881. decz. 30. Tarnóczy Gusztáv. Politikai heti szemle. Az osztrák-magyar monarchiának nagy baja van. Attól lehet tartani, hogy a krivoscsiai lázadás tüze átcsap Boszniába és Herczegovinába is. A védtörvény végrehajtása a két occupált tartományban is nyugtalanságot idézett fel. Ha a baljóslatú előjelekből következtetni lehet, a délszláv forrongás nein fog a boccai komor hegyvidékre szorítkozni. A harcztér, hova egyik ezred indul a másik után, kiterjed az Adriától a szerb határig. A komolyakká válható veszélyeket csak a gyors és erélyes katonai actio háríthatja el. Ez az actio czélja a folyamatban levő csapatmozgalmaknak; s hogy ez actio az alkotmányos formák közt történjék, összehivják a delegátiókat. A porosz király manifestum a, melyben a személyes uralmat proclamálja s a miniszteri felelősség jelentőségét csaknem a zérusra szállítja le, Németország legnagyobb részében igen kellemetlen hatást tett. Annál több kedélyre hat megnyugtatólag a német birodalmi gyűlés azon határozata, melyben Windhorst inditványára az úgynevezett culturharcz megszüntetése iránti óhajtásnak ad kifejezést.