Eger - hetilap, 1882

1882-06-22 / 25. szám

240 lakomát rendezett. Éjféltájban mintegy 50 diák a Zágrábtól északke­letre fekvő Laskina nevű külvárosból nagy lármával vonult a vá­ros utczáin keresztül, az ismeretes Starcsevics-párti utczai dalt: „Udri udri in der Stadt, magyarono strik za vrat“ ordítva. A.Jel- íasich-téren egy rendőrségi őrjárat felszólította őket, viseljék ma­gukat csendesen, és különösen ne énekeljék ezt a hatóságilag til­tott dalt. A helyett, hogy engedtek volna a fölszólitásnak, botok­kal támadtak a rendőrközegekre, mire ezek is fegyverhez nyúlva védelmezték magukat. Erre valóságos csata fejlődött ki, melyben mindkét részről számos sebesülés történt. Az egyik rendőr kopo­nyája egy a fejére mért ütés következtében úgyszólván ketté ha­sadt, mig egy másiknak szemét ütötték ki. A deákok közül 6—7 sebesült meg, köztük néhányan oly súlyosan, hogy életben mara­dásuk is kétséges. Végre a helyszínére sietett rendőrcsapatoknak sikerült a zavargókat szétkergetni. Tizenhét tanulót elfogtak. — f A tn. kir. belügyminiszter valamennyi törvényhatósághoz az „0. E.“ szerint a következő körrendeletét bocsátotta ki: „Az 1871: XVIII. t, ez. 26. §-ának b) pontjában foglalt azon intéz­kedés, mely szerint községi vagyon törvényhatósági, esetleg bel- ügyminisztei’i jóváhagyás mellett elidegeníthető, a községi erdőkre nézve megszorítást szenvedett az 1879: XXXI. t. ez. (erdőtör­vény) által, a mennyiben ennek 17. §-a a községeket azon erdő- birtokosok közé sorolja, kik erdeiket csak gazdasági rendszeres üzemterv szerint kezelhetik. Addig, mig ezen üzemtervek az er­dőtörvény 18. §-ában meghatározott idő alatt létrejönnének, az er­dőművelés, tehát értékesítés is, a 210. §. értelmében csak a föld- mivelés-, ipar- és kereskedelmi miniszter ur által erdőrendészeti szempontból megállapított módon és korlátok közt történhetik; és illetőleg, minthogy a nevezett miniszter ur által a közigazgatási bizottságnak az erdészeti ügyekben való eljárása tárgyában velem egyetértőleg 1881. évi 10092. szám alatt kibocsátott utasítás 3. §. g) pontja szerint az üzemterveknek elkészítéséig és jóváhagyá­sáig a közigazgatási bizottság erdészeti albizottsága van hivatva minden az erdő jelenlegi állományának megváltoztatását ezélzó kérdéseknek erdőrendészeti szempontból elsőfokulag határozni még azon esetben is, ha az ügy végleges elintézése, mint községi va­gyont illető kérdés, a törvényhatóságot illeti: kétségtelen, hogy mielőtt községi erdők egészben vagy azok bármily részei eladat­hatnának. most már nemcsak a törvényhatóság községháztartási szempontból való engedélye szükséges, hanem az erdészeti ható­ságnak erdőkezelési szempontból való hozzájárulása is elkerülhet- lenül megkivántatik. Miután pedig az erdőtörvény életbelépése óta is fordultak elő esetek, hogy törvényhatósági engedély mellett oly favágatások eszközöltettek községi erdőkben, melyek az évi fater­mést meghaladván, az állandóan fentartandó fatőkét megtámadják s épen azért az 1879: XXXI. t. ez. értelmében meg nem enged­hetők : ezennel rendelem, miszerint ezentúl, mielőtt a községek ál­tal szándékba vett faeladások ügyeit a törvényhatóságok község- háztartási szempontból érdemleges tárgyalás alá vennék, kötelesek mindenkor megkívánni a közigazgatási bizottság erdészeti albizott­ságának az eladandó fatömeg kihasználásnak megengedhetősége iránt, erdőrendészeti szempontból való határozatát és ennek alap­ján a fóldmivelés-. ipar- és kereskedelmi miniszter urnák a favá- gatás iránti engedélyét, illetőleg a mely községre nézve már mi- niszterileg jóváhagyott üzemterv létezik, az erdészeti albizottság az iránti határozatát, hogy a kihasználás az üzemterv korlátain túl nem terjeszkedik-e? Ezzel kapcsolatban, minthogy gyakrabban megtörténik, hogy a községek faeladások alkalmával az áruba bo­csátott fáért nem kapnak annyit, mint a kereskedelmi viszonyok­nak megfelelőleg várni lehet: felhívom a törvényhatóságot, hogy az 1871: XVIII. t.-cz. 110. §-a értelmében az ilyetén faeladások engedélyezése alkalmával az illető községnek rendszerint feltéte­lül szabják, hogy a faeladásokat nyilvános árlejtésen eszközölje és ha a becsár jelentékenyebb és ezer (1000) frt értéket meghalad, az „Erdészeti Lapok“ utján idejekorán köztudomásra hozza. — Qualificatió a pénzügyminisztériumban. A pénzügyminisz­ter rendeletet bocsátott ki. mely szerint a minisztériumba fogal­mazó-segédnek csak az vétetetik fel, a ki valamely külső pénzügyi hatóságnál vagy hivatalnál, mint gyakornok, legalább egy évig szolgált. Miniszteri fogalmazónak vagy titkárnak csak az nevez­hető ki, a ki a külső szolgálatban mint fogalmazó 3 évet töltött. Azon miniszteri fogalmazók és fogalmazó-segédek, kik pénzügyi titkári s pénzügyi fogalmazó állásért folyamodnak, kineveztetésük esetén azonnal ezen tiszti minőségek 1. fizetési osztályába sorol­tatnak s a pénzügyminisztériumban levő állomások betöltésénél rendszerint elsőséggel bírnak. Külső szolgálatnak vétetik a pénz­ügyigazgatóságoknál. adófelüg3'előségnél, illetékszabási hivatalok­nál. kincstári jogügyek igazgatóságánál, uradalmi ügyészségnél, dohányjövendéki közp. igazgatóságnál, az állami bányászat és gaz- dászat körében töltött szolgálati idő. — Miért nem égették el Garibaldit? Erről Crispinek a „Ri- formá“-hoz irt levele ad felvilágosítást, melyben a többek közt ezeket Írja : „Junius 7-én reggel érkeztünk Maddalenába és foly­tattuk ufunkat Caprera felé. Kisérőim Ooriolato és Mario voltak; Kaprerán találtuk dr. Albaneset, Manziot és Menottit, és hosszabb tanácskozás után mind a hatan egyhangúlag elhatároztuk, hogy a végrendeletet nem hajtjuk végre szóról szóra, és hogy folytattas- sék az Albanese, Capelletto és Prandina orvosok által megkezdett bebalzsamo/ás. Garibaldinak az 1881. szept. 17-én dr. Prandiná,- hoz intézett levele nem a valódi végrendelet; ez az özvegyhez intézett két papiros szeletből áll, melyeket én is olvastam és me­lyek több rendelkezést tartalmaznak, mit itt nem volna helyén kö­zölni és melyekben a pogány és az inquisitióknál használt mág­lyán való elégetésről van szó. Hogy Garibaldi akarata teljesülhes­sen, ez legalább is 12 órán át tartó processus utján lett volna lehetséges s akkor is a fa- és hullahamu összekeveredett volna. Azonkívül számos municipium részéről Kaprerába és hozzám ér­kezett távirat azt kívánta, hogy az elégetés végre ne hajtassák. A palermói polgármester egyenesen ezzel a missióval jött és több más polgármester is hasonló kérést intézett a családhoz.“ — Az osztrák államvasut és a magyar kormány között kötött szerződés ügyében báró Pino osztrák kereskedelmi miniszter jegy­zéket intézett a magyar kormányhoz, a melyben kifejti álláspont­ját. Ezen jegyzék hangsúlyozza, hogy az osztrák kormány kény­telen lenne a szerződés, illetőleg az alapszabályok helybenhagyá­sát megtagadni, ha a magyar kormány és a vasúttársaság nem tesznek bizonyos, közelebbről meghatározott engedményeket. A „N. fr. Pr.“ azt jegyzi meg erre, hogy báró Pino kereskedelmi minisz­ter teljesen elhibázott alapon indította meg actióját, a mennyiben a magyar kormánynyal szemben csak kudarezot vallhat, mivel itt nincs államjogi kérdésről szó. Az osztrák kormány csak az állam- vasuttársaságnál érhet el valamit, a magyar kormány a legride­gebben utasíthatja vissza, mivel ezen ügyet a vasúttársasággal kell az osztrák kormánynak elintéznie. Ugyanezen ügyben a kö­vetkezőket jelentik Budapestről a „W. alig. Ztg.“-nak: B. Pino osztrák kereskedelmi miniszternek az államvasuttal kötött szerző­dést illetőleg, a magyar kormányhoz intézett jegyzéke annál in­kább keltett meglepetést, mert azt várták, hogy az osztrák kor­mány, mennek az előleges szerződésről tudomása volt már kez­dettől. a nélkül, hogy ellene kifogást tett volna, mellette fog fel­szólalni. Igen kellemetlenül hatott a mértékadó körökre az osztrák kormány az a fenyegetőzése, hogy esetleg az uj alapszabályokat nem hagyja jóvá. és jóllehet a magyar kormány e fenyegetés vég­rehajtását nem hiszi, mégis el van készülve, hogj' ha ez eset be­áll, a legvégső határig elmegy. Itt az a vélemény, hogy a szerző­dés, még ha az alapszabályok nem is hagyatnak jóvá. kötelező marad s a vágvölgyi vasút folytatása, a trencsén-zsolnai vonal mindenesetre kiépíttetik. A mi az igazgatóságot illeti, ennek ak­kor nem lesz 28. hanem csak mint eddig 20 tagja, de meg van az a veszély, hogy a részvényesek csak magyarokat és francziá- kat választanak az igazgatóságba és az osztrákokat mellőzik. A budapesti igazgatóság létesítése, a könyvek magyar nyelven ve­zetése stb. alapszabály-változtatás nélkül is kivihető, mert a,z osztrák kormánynak nincs joga ilyesmit ellenőrizni. További kö­vetkezés volna, hogy a magyar kormány Ausztria vasúti politiká­ját. a mennyiben a Rudolf-vasut, Erzsébet-pálya, az Arlberg vasút tekintetbe jő. megakadályozni és a mennyire lehet a Becsen át­menő szállítást meggátolni törekednék. — A Kaspitó összekapcsolása a Fekete-tengerrel. Nagy Péter tervét, a Kaspi-tengernek a Fekete-tengerrel csatorna által való összeköttetését egy orosz mérnök ismét felkarolta. Terve szerint a következő munkálatok volnának kiviendők: a) A tengerből ki­induló 350 m. hosszú csatorna, melynek feladata volna a készíten­dő csatornának vízzel való ellátása, b) ugyancsak csatorna a Ka- laus torkolatától a Wolgáig Astrachan mellett, e) Ezen csatorna egy mellékága Sferebrjansk kikötőig a Kaspitó mellett és végre d) a Kalaus torkolatától a Manytsch mentében terjedő csatorna a Donig. A költségek werstenkinti 50.000 rubelre vannak megál­lapítva. — A központi személypályaudvar Budapesten. Körülbelül 7500 □ méternyi területen folynak a központi személypályaudvar épi- tési munkálatai. Az alapozásokhoz szükséges fóldásási munkálato­kat már teljesen befejezték, mely alkalommal nem várt nehézsé­gekre bukkantak, a mennyiben már 50 cm. mélységben talajvizet találtak. E körülmény folytán a talaj kiczölöpüzése vált szüksé­gessé és jelenleg nagyrészt evvel foglalkoznak. Eddig összesen 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom