Eger - hetilap, 1882

1882-06-15 / 24. szám

229 — Verseczen e hó 9-én rendkívüli felhőszakadás volt. A Mes- sics-patak ekkor oly rohamosan öntött ki, hogy az embereknek nem volt idejök a menekülésre. Több mint 40 emberélet veszett el, és sok épület dőlt össze! — Selyemgubök beváltása. A földmivelés-, ipar- és kereske­delemügyi minisztérium Bezerédi Pál miniszteri meghatalmazott előterjesztésére rendeleti utón felhívta Bács, Pest, Sopron, Ternes, Tolna, Torontálmegyék, Szabadka, Baja, Kecskemét, Pancsova, Új­vidék. Versecz, Zombor városok törvényhatóságait, hogy a le­hető legkiterjedtebb módon tegyék közhírré, hogy mindazok, kik az államtól fizetés nélkül selyemértékben részesültek, az ál­taluk aláirt kötelező nyilatkozat értelmében a termelt gubót az állam által felállított gubóbeváltó állomáson az előre megállapí­tott áron beszolgáltatni kötelesek. — Az oroszországi zsidók bevándorlásával szemben mint a ,.N. Fr. Presse“ hiteles forrásból jelenti, az osztrák és a magyar mi­niszterelnökök előzetes megállapodása után a kormány indíttatva érezte magát a következő három pontra irányozni mindenek fölött figyelmét, és pedig: 1. A további bevándorlás elé korlátokat emel­ni ; 2. Bródyt kiüríteni és 3. meggátolni, hogy az orosz kivándor­lók proletariátusa osztrák-magyar területen telepedjék meg. A mi az első pontot illeti, az orosz zsidók további kivándorlását csak az által lehet meggátolni, ha mind ama bajt megszünteti ;az orosz kormány, melyek a kivándorlást előidézték. Ez okból bizalmasan meg is kereste a bécsi külügyminiszter a pétervári kabinetet, s ez a múlt hó végén csakugyan egy ukázt bocsátott ki, mely szigo­rúan meghagyja az összes orosz hatóságoknak, hogy époly törvé­nyes védelemben részesítsenek minden zsidót, a minőben a keresz­tények részesülnek. A4mi a menekülőknek Brodyból eltávolítását il­leti, a segély bízott ságok mindent elkövetnek, hogy ezt legrövidebb idő alatt lehetővé tegyék. A menekülők megtelepedését osztrák­magyar területen és különösen Galicziában, hol a menekülők tö­meges bevándorlása magoknál az ottani zsidóknál is könnyen fe­nyegető forrongást szülhetne, a kormány minden rendelkezésére álló módon megakályozni törekszik. E tekintetben a legszigorúbb ellenőrködés van életbe léptetve, és mindazon menekültek, kik Amerikába ki nem szállíthatók, visszaküldetnek hazájukba. Ez természetesen nem könnyű dolog, különösen minthogy útlevél nél­küli egyéneket az orosz határőrség át nem bocsát. Az utóbbi na­pokban tett kísérletek mindamellett kielégítő eredményeket mutat­tak fel s remélik, hogy ez utón az illetőket mind visszaszállíthat­ják. E rendszabály alól természetesen ki vannak véve ama keve­sek, kik kifogástalan útlevéllel bírnak és önállóan fen bírják ma­gukat tartani; miként már fordultak is elő esetek, hogy a tarno- poli kerületben vagyont vásároltak vagy béreltek ily jómódú me­nekült zsidók. Ha e szerint a további bevándorlás elé gátat vet­nek s a visszaszállítás Oroszországba minden fennakadás nélkül folyhat, remélhető, hogy Bródyban a jövő hó végén minden vissza­tér ismét a rendes kerékvágásba. — Wahrmann és Istóczy országgyűlési képviselők vasárnap az ercsii határban pisztolyra párbajt vívtak. Egyik fél sem sérült meg. Az egész dologhoz az a megjegyzésünk, hogy törvényeink tiltják a párbajt, s hogy a honatyák aláássák a törvények iránti tiszteletet, ha ők maguk oly könnyedén teszik túl magukat a tör­vényen. — A divat. Mindenki hódolója kisebb nagyobb mértékben a divatnak; de leginkább rabszolgái a természet választottjai — a nők. Ha a tavasz megérkezett, vagy ha még csak küszöbön van, a nők imádságos könyve a „Mode Journal.“ Ezt tanulmányozzák, emigy-imigy forgatják még kisütik, melyik a legújabb, s legszebb divatu; csak arra nem terjed ki figyelmük, melyik ugyan a leg­tartósabb s melyiknél fog a legkeveseb fáradságba kerülni, az árát, ugyszólva kipréselni. Ha a családnál több leány van, azok anyjok köré csoportosulva lesik a határozó igét, s a választás ur­nájába ők is adják szavazatukat, legyen az a leányasszony csak 12 éves. Hagyján, ha ez kirárólag csak oly házakban történnék, a hol igazán jó móddal vannak, sajnos azonban, hogy az kivétel nélkül mindenütt termékeny talajra talál. Ha a szegény leány télen keresztül szert tesz pár forintra, melylyel talán otthon sinlődő szüleinek jobb tavaszt szerezhetne, mint különben — azonnal a legújabb divathoz fordul, s annak oltárán áldozik pár fillérével. A hivatalnok felesége, ha nem is a legfiatalabb, más ruhát divatosnál, föl nem vesz. Mig férje a poros akták mellett kínlódik, talán reg­geli nélkül jőve a hivatalba, s hogy éhségét csillapítsa, három krajczáros dohánynyal tömi meg pipáját, azzal egy fél napig érve be, addig neje minden üzletet jár be, nézi a „nouveautét“, s a kelmét a világért sem venné meg, mig a kereskedő esküjével nem bizonyítja, hogy Párisban és Bécsben is alig egy hete, hogy vise­lik. A divatos kelme, divatos szabóhoz vándorol. Azután jön az uj forma kalap, s tudja az ég még mi mindenféle. Tessék ezt aztán kérem szépen, vasárnap délután megnézni, midőn férj s feleség karonfogva megy sétára. A szegény férj úgy néz ki abban a meg- zöldült kalapban, kopott, poros ruhában, s kifordított sarkú czipő- jében, czifra felesége oldalán, hogy az embernek igazán a szive esik meg rajta. A nő dehogy akarja azt észrevenni: elég ha ő feszíthet. Az elmondott dolgokkal, bár csak parányi kis részére szorítkoztam — rá akartam mutatni arra a bajra, kiirthatlan rák­fenére, mely számtalan szerencsétlenségnek a kutforrása. Avagy nem elég családot tett már tönkre? Vegyünk csak egy nagyon mindennapi esetet. Van egy középmódu városi apának csak három eladó leánya, kiknek főkötőt akarna szerezni, a véletlen, vagy a pech eredménye, hogy a leányok hoppon maradnak. Már most le­ányait a divattal ragyogtatja, járatja bálokba stb. stb. divatos dolgokkal traktálja, mig végre rengeteg adósságba veri magát és tönkre jut. Ez nem ritkaság, sőt nagyon mindennapi eset. A gaz­dag teszi, mert teheti, a szegény meg azért, mert az emberben vele született majmolási viszketege, sohse hiányzik. Nem követem azok példáját, kik javaslatokkal állanak elő, oly hangon, mintha elfogadásukat rá akarnák az emberre erőszakolni, nem, én csak megmutattam, hol a „bibi“, a többit tegyék meg azok, kiket illet. Utóvégre is a divat megboszulja magát; az olyan furcsa állat, hogy önmaga vágja maga alatt a fát. Tudhatnák pedig mindazok, kiknek a leczke szól, hogy a halálugrásnak — ki nem ért hozzá — nyaktörés a vége. (F. K.) — Gazdasági tudósítás Egerből. A múlt hét végén s e hét elején borongős időjárásunk volt; szombaton este felé gyönge esőt kaptunk. Kedden s szerdán szintén esett. A szőlő s némely ga­bonanemek virágoznak. A vetések jól állanak; de a kapásnövé­nyek már nagyon sinylik a szárazságot. Feltűnő az, hogy a szár­nyasok az idén igen drágák; épen azért a piaczon csak kevés fogy el belőlük, daczára annak, hogy a hús fogyasztó közönség ez évben a többi húsokat is — mint a marhahúst, borjúhúst, ser­téshúst — drágábban kénytelen fizetni, semmint az előző években. — Gabnapiaczunkra e hét folytán csekély mennyiségű termény érkezett, miért is az árak mindenben maradtak. Tisztabuza 10. —11.60. Kozs és kétszeres 7.50—8,20. Árpa 7—8. Kukori- cza 7.40—8. Zab 7.60—8. métermázsánkint. — Arany s ezüst árkelete: Cs. kir. arany 5 frt 64 kr. 8 forintes magyar arany 9 frt 52 kr. Száz ezüst forint 100 frt. Nyilttér. *) Nyilatkozat. Arról értesültem, hogy az egri izraeliták a tisza-eszlári eset alkalmából irt, Egerben megjelent röpiratka Írójának engem tar­tanak. A mit árok, azt sem szégyen- sem félelemből megtagadni nem szoktam; de másrészt idegen toliakkal sem szeretek ékes­kedni : tehát kijelentem, hogy a kérdéses röpiratkát nem Írtam. Eger, 1882. juni 14. Luga László. *) B rovat alatt közlőitekért nem vállal felelősséget a szerk. Felelős szerkesztő: XDr. IE^Iss István. állandó fotrlalkozást kaphatnak HOFFMAN SÁNDOR női divattermében (i76) i-2 EGERBEN Steinhauser-féle ház. Árverési hirdetmény. Alulirt kiküldött végrehajtó az 1881. évi LX. t. ez. 102 §-a értelmében ezennel közhirré teszi, hogy az egri kir. járásbiróság 4003/p. 880. számú végzése által az „Adriai" biztositó társaság javára Papp János füzes-abonyi lakos ellen 390 frt 80 kr. töke, ennek 1880 óv január hó 1-ső napjától számítandó 6% kama­tai és eddig összesen 33 frt 5 kr. perköltség követelés erejéig elrendelt kielégítési végrehajtás alkalmával biróilag foglalt es 1185 írtra becsült 3 ló, 2 kocsi, 3 sertés 60 köböl búza, 70 kereszt árpa, 40 kereszt zab és egy kazal szénából álló ingósá­gok nyilvános árverés utján eladatnak. Mely árverésnek a 2753/p. 1882. sz. kiküldetést rendelő végzés folytán a hely­színén, vagyis Füzes-Abonyban alperes lakásán leendő eszközlésére 1882-ik év Ju- nius hó 22-ik napjának délelőtt 9 órája határidőül kitüzetik és ahhoz a venni szándékozók ezennel oly megjegyzéssel hivatnak meg: hogy az érintett ingóságok ezen árverésen, az 1881. évi LX. t. ez. 107 §-a értelmében a legtöbbet Ígérőnek becsáron alul is eladatni fognak. Az elárverezendő ingóságok vételára az 1881. évi LX. t. ez. 108. §-ában megállapított feltételek szerint lesz kifizetendő. Kelt Egerben, 1882. évi junius hó 10-ik napján. TailSZig Péter, (177) 1* kir. bírósági végrehajtó.

Next

/
Oldalképek
Tartalom