Eger - hetilap, 1882
1882-06-08 / 23. szám
216 tatását fogják szükségessé teimi. Szóló előadja, liogy ő október hó 12-én a forradalom kitörését éppen a fócsai járásban megjósolta, és hogy neki ezen beteljesedett jóslat folytán Boszniából távoznia kellett. A lázadás okának az adórendszert és főképen a szerencsétlen adótörvényt tartja, nem pedig az ujonczozási törvényt. A boszniai Finanz-Landes-Direktió a kormányzónak csak coordi- nált és a politikai hatóságok fölé helyezett fórummá emeltetett, úgy hogy a Finanz-Landes-Directio, a közigazgatási titviselőket disciplinaris vizsgálat fenyegetése alatt kényszeríti az adó kérlel- hetlen és kivétel nélküli behajtására. Azon közigazgatási tisztviselők száma, kik Bosniában az igazat megmondani merték, amúgy is csekély vala, most pedig szóló példáján okulva egészen el fog enyészni. A Finanz-Direktio azt fogja jelenteni, hogy az adók rendesen folynak be, azt a minisztérium kellemes tudomásul fogja venni és hogy mikép és minő következmények árán éretett el ezen kielégítő eredmény, arról hallgatni fog ugyan a krónika, de annál jobban lesznek kénytelenek azokkal foglalkozni a delegátiók az uj rendkívüli hitel megszavazása által. De a forradalom főtényezőjének szóló az erdőtörvényt tartja. Ezen törvény életbeléptettet- vén, egy sereg nagyobb részt cseh uradalmakból iszákosság vagy más okok miatt elbocsátott erdészek szállták meg Boszniát, kik mint a Landes-Finanz-Direktion tagjai a közigazgatási tisztviselőktől nem függvén, botrányos gazdálkodást vittek véghez. Az erdő-törvény megsemmisíti azon csekély ipart, mely Boszniában a török uralom alatt létezett; a magas erdő- és széntaksák, melyeket előre kell űzetni, megölték a váresi és krecsávei vashámorokat. Midőn tehát szóló a törvényjavaslatot elfogadja, felkéri a kormányt, hogy tegye a bosniai közigazgatást beható gondoskodása tárgyává, mert ezek reformálása nélkül a Boszniában lévő hadseregből egy ezredet sem lehet nélkülözni, inig ellenben a reformok ezen a téren még a tervezett váraknál is szilárdabb bástyái lesznek a nyugolomuak és a rendnek. A főrendek a törvényjavaslatot változatlanul elfogadták. A kép viselő ház junius 2-iki ülésének első tárgyát a fen- állott kikindai kerülethez tartozott községek határában fekvő kincstári, úgynevezett „Überland“ földek eladásáról szóló törvényjavaslat képezte. Rakovszky István előadó ajánlotta a javaslat elfogadását a pénzügyi bizottság részéről. A szélsőbalról Krisztinkovich Ede tette meg az indítványt, hogy a javaslat vétessék le a napirendről, s a pénzügyminiszter utasittassék egy újabb, úgy a lakosság, mint a államkincstár érdekeit inkább kielégítő javaslat benyújtására. Somssich Pál a jogi alapot tisztázva nem látván kérte, hogy a javaslat az igazságügyi bizttsághoz utasittassék. Ro- honczy Gedeon azt a módosítást teszi, hogy a szerződést ugyan kösse meg a pénzügyminiszter, de a még felosztatlan földek osztassanak ki azok között, kik érdekeiket sértve látják. Rohonczy végül megróvja azt, hogy Gödel Károly képviselő ezen ügy képviseletéért százezer irtot köttetett ki magának. Gödel Károly megjegyzi, hogy ez ügygyei már 23 év óta foglalkozik, annak szentelvén ideje legtöbb részét, s e munkássága fejében holdankint 1 irtot ígértek neki. Szilágyi Dezső szükségesnek tartja az igazságügyi bizottság meghallgatását, s ezért pártolta Somssich indítványát. Gödel képviselő részéről helytelennek találja, hogy ezen ügyet benn a házban is képviseli, s eljön szavazni. Móricz Pál Szilágyinak Gödel képviselőre vonatkozó megjegyzésében osztozik, s hiszi, hogy Gödel képviselő nem is fog résztvenni a szavazásban. Magát a javaslatot elfogadja. Polonyi Géza a házszabályokhoz szólva indítványozza, hogy valamely ügyben érdekelt képviselő azon ügy tárgyalásánál a házban jelen nem lehet, s Gödel képviselő is szólit- tassék fel a ház elhagyására ezen ügy tárgyalása alatt. (Gödel képviselő még Polonyi felszólalása előtt kiment a házból.) Hegedűs Sándor és Csernátony Lajos külön határozat szükségét nem látják. Az elnök is azon nézetben van, hogy itt most külön határozat nem hozható; az illető képviselő egyébiránt már úgy is elhagyta a házat. A k é p v i s e 1 ő li á z másnap folytatta a vitát az Überland-föl- dek eladásáról szóló törvényjavaslat felett. Erre ikövetkezett a szavazás, mely 20 képviselő kívánatéra névszerint volt. A ház 42 többséggel elfogadta a törvényjavaslatot, már előbb elvetvén Helfy halasztási indítványát. A ház ezután megkezdte a részletes tárgyalást. A 2. § Joannovics István módosításával, a többi szakaszok pedig változatlanul fogadtattak el. — Következett a közös hadsereg katonai nevelő és tisztképző intézeteinél magyar ifjak részére adományozandó 120 alapítványi helynek alapításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Rakovszky István előadó a bizottság részéről elfogadásra ajánlja a javaslatot A különvéleményt Hoitsy Pál indokolta. A képviselő házban május 5-én Helfy Ignácz indítványozta, hogy a ház fejezze ki részvétét Garibaldi elhunyta felett, s a jegyzőkönyv közöltessék az olasz képviselőházzal. Tisza kor- máuyelnök az indítvány azon részét, hogy a részvét jegyzőkönyvileg fejeztessék ki, a maga részéről is elfogadta, de azt, hogy a jegyzőkönyv közöltessék az olasz parlamenttel, a nemzetközi szokásokkal ellenkezőnek találja. Helfy ebben megnyugodott, s indítványa második részét visszavonta. Az első részt a ház elfogadta. Napirenden folytatta a ház a 120 katonaintézeti alapítványi helyről szóló törvényjavaslat tárgyalását s azt elfogadta. Következik az igazságügyminiszter válasza Szederkényi in- terpellátiójára. Pauler Tivadar igazságügyminiszter: (Halljuk! Halljuk !) T. ház! Szederkényi képviselő ur előrebocsátva, hogy Budapesten és Egerben úgynevezett dolgozóházak léteztek, melyek a büntető törvénykönyv behozatalakor mint ilyenek létezni megszűntek, azt a kérdést intézte hozzám, hogy vájjon van-e tudomásom ezen dolgozóházak volt léteiéről, összeütközőknek tartom-e én azokat a büntetőtörvénykönyvvel, és ha nem. szándékozom-e a mostani büntető törvénykönyv intézkedésének pótlásával, illetőleg módosításával úgy intézkedni, hogy azok az intézetek ismét rendeltetésüknek visszaadassanak. Erre a kérdésre van szerencsém válaszolni, hogy az ország minden részéről érkezett tudósítások és hivatalos értesítések szerint dolgozóházak neve alatt mostan még Nagyváradon, Kolozsváron és Pozsonyban állanak fenn intézetek, a melyeknek két elsőjében a közigazgatásilag letartóztatott egyének vannak. Pozsonyban pedig egy menhelyszerü intézet van, ahol az önkényt jelentkezők munkával és dologgal foglalkoznak. Pest városának volt dolgozóháza, a büntető-törvénykönyv folytán megszűnt, most azonban a város azon van, a mint nekem hivatalosan jelentette a főváros, hogy azt oly javítóintézetté alakítsa át, a milyen a kifogásokról szóló büntető-törvénykönyv 65. §-a szerint a 16 éven alóli csavargó ifjak számára felállítható és felállítandó. Ezekről az intézetekről van tudomásom. Én az ilyen dolgozó-házak léteiét és felállítását a büntető jog elveivel ellenkezésben levőnek egyáltalában nem tartom; (Halljuk!) azonban a mi jelenlegi büntető törvénykönyvünk, mely csavargókra határozott idejű büntetést szab ki, — 8 napit, visszaesés esetében 2 hónapit, — kizárja az olyan dolgozó házak létezését, a minők az előtt voltak, a hol a közigazgatási hatóságok nem hónapokra, hanem félesztendőre, sőt egész esztendőre is embereket letartóztattak és munkára szorítottak. Az ilyen dolgozóház már mostan a büntetőtörvénykönyv szerint fenn nem tartható és fenn nem állhat, fordíthatók az ilyen intézetek, a mint épen Budapest fővárosa is kívánja, a 16 éven alóli csavargó ifjak neveltetésére, s ezt én a legczél- szerübbnek tartom. A német birodalmi törvénynek van ugyan intézkedése és van egy ilyen intézkedés az ausztriai büntető törvénykönyv javaslatában is, hogy a csavargókra a biróság a fogság büntetésén kívül még azt is mondhatja ki, hogy büntetésük kiállása után bizonyos ideig kényszerítő dolgozó házakban fogva tartassanak ; de az ilyen intézkedés a mi törvénykönyvünk pótlását és módosítását tenné szükségessé, hogy pedig ez most már másfél esztendő múlva történhessék, ezt én nem tartom czélszerünek. De mindenesetre ha több tapasztalati adataink lesznek, akkor ez irányban aztán a kiegészítés iránt intézkedni czélszerü leend; most azonban még — mondom — a határozott intézkedést időelőttinek tartanám, és véleményem szerint Eger városa legczélsze- rübben cselekednék, ha azon rövid időre, a mig ez iránt intézke- ni lehetségessé válik, vagy az önkényt dologra jelentkezők számára menhelyet állítana fel, vagy a 16 éven alóli csavargók neveltetésére fordítaná ezen alapítványt. Kérem a t. házat, méltóztas- sék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés a jobboldalon.) Szederkényi Nándor nincs kielégítve a válasz által, mert nem azt érte el, a mit óhajtott, hogy t. i. a miniszter a törvénykönyv kérdéses szakaszának módosítását megígérte volna; azért azt nem veszi tudomásul. (Helyeslés a szélső balon.) A ház azonban tudomásul vette a miniszter válaszát. T-Á-12CZA. M. K.-hez. Ha végig futsz rózsás kis újjaiddal Édes ábrándok közt a zongorán, Bűvös csengésű, lágy, seráphias dal Kél feslő ajkad szűzi bíborán: Elandalodva dallamod varázsán, Egész lényemmel csiiggök ajkadon, Elringatózom a dal édes árján, Szép éneked gyönyörrel hallgatom.
