Eger - hetilap, 1882
1882-06-08 / 23. szám
215 százak torkából harsogó éljenzés és örömkiáltások közt, a város zászlókkal és diadalívekkel díszített főutczáján, a plébánia lakásra, melynek előterén a templomig gyönyörű rögtönzött 4-es fasor és szép pázsitszerüen szórt fű diszlett, hajtatott. Innen a templomig vezető pázsiton 12 helybeli polgár fehérbe öltözött leánykái virágokat szárának, melyeken ő excellentiája környezetével és több helybeli polgártól kisérve a templomba ment szent functiója megkezdése végett, mi daczára a bérmálkozók szép számának 9 órára véget ért. 0 excellentiája lakására érve, fogadá a helybeli református és izr. egyház küldöttségeit. Elsőtől K. J. reform, lelkész, utóbbitól L. S. helybeli kereskedő üdvözlé ő excellentiáját. L. S. rövid, de igen szép beszédben előadta, miszerint emlékezetes maradand a nap, melyben ő oly szerencsés az izr. hitközség nevében hódoló tiszteletét tehetni. Beszédjét e szavakkal vég- zé: „Azon reményben, hogy Excellentiád bennünket pártfogásában ezután is részesítem!, magas kegyébe ajánljuk magunkat.“ Ez utolsó szavak hallatánál a nagy férfiú szemeiben lelke is visszatükröződött. Híven volt olvasható arczán emberszeretetének határt nem ismerő jele. Ezután megköszönte a hitközség figyelmét, újólag biztosítva pártfogását, és a küldöttséget ily szavakkal bocsátá el: „Isten áldja meg önöket, valamint az egész hitközséget!“ Az után a község elöljárósága tévé tiszteletét, többször éltetve kegyes főpásztorát. Most a villásreggelihez láttak és rövid ideig tartó reggeli után a helybeli catli. iskolát szerencsélteté ő excellentiája jelenlétével, hol a gyermekekhez több kérdést intézett, s a legnagyobb megelégedését kifejezve távozott. Mellékesen többször hangsúlyozta azt is, hogy oly jól már rég nem érezte magát és e napot híven meg fogja őrizni emlékezetében. Ezek után a szeretett vendég, a bevonulásakor eléje lovagolt lovasok kísérete mellett távozott körünkből, azon körből, a mely őt oly szeretettel fogadá. Isten vezérelje további útjában! Egyleti élet. A hévesmegyei orvos-gyógyszerészegylet évi rendes közgyűlését az idén Gyöngyösön május 31-én, az ottani közkórház üléstermében tartotta meg, a tavali, Egerben tartotthoz hasonló látogatottsággal és eredménynyel. Minthogy a gyöngyösi közkórház dr. Vezekényi István, kir. tanácsos vezetése alatt áll, a veterán tudós maga kalauzolta az egybegyült tagokat az általa alapított s mintaszerűen berendezett kórházi betegszobákon keresztül sok tanulságos kóreset bemutatása végett. Ezután délelőtt 11 órakor dr. Frantz Alajos elnök a gyűlést megnyitotta, az alapszabálysze- rüleg megállapított sorrendben dr. Kohn Jágó az 1881—82. évi titkári jelentést olvasta, melyben Köllner Lőrincz elhunyt tagtársról meleg szavakban emlékezett meg. Buzáth Lajos pénztári jelentése után dr. Koller János (Gyöngyös) „A jodoformmal való sebkezelésről a gyöngyösi közkórházban tett tapasztalatok nyomán“ tartott igen tanulságos felolvasást. Utána dr. Kohn Antal (Gyöngyös) „Újszülötteknél észlelhető némely kóralakok, mint a szülés erőműve- zetének következményeiről“ czimű terjedelmesebb felolvasása következett érdekes előadásban, végül dr. Kohn Jágó (Eger) „The- rapeutikus furcsaságok“ czimen értekezett az újabb gyógyszerek használati módjáról. Mindhárom felolvasás ki fog nyomatni, és az egylet könyvtárába fog helyeztetni. Ezután a tisztviselők lemondván, uj választás ejtetett meg következő eredménynyel: elnök: dr. Frantz Alajos, alelnökük: dr. Koller János (Gyöngyös), dr. Brii- nauer Dávid (Eger), titkárok: dr. Kohn Antal (Gyöngyös), dr. Kohn Jágó (Eger), pénztárnokok: Vozáry Tamás (Gyöngyös), Buzáth Lajos (Eger). A közgyűlés hivatalos vége után a nem hivatalos rész következett a „Bárányban“, hol a gyöngyösiek páratlan vendégszeretettel ebédlakomát rendeztek, melyen a jókedv s a szebbnél szebb köszöntők ki nem fogytak. Este az ottani színtársulat díszelőadást rendezett, melyen a közgyűlés tagjainak nagyobb része részt vett. Politikai heti szemle. London, jun. 2. Képviselőház. Gladstone igen bölcs intézkedésnek tartja azt, hogy a többi hatalmakkal egyetértve kell alkalmazni a szükségeseknek elismert rendszabályokat. Az Egj’ptom- ba küldött hadihajók főczélja: az élet és a tulajdon megoltalma- zása. Csapatokat nem szállítottunk partra; ez csak abban az esetben történnék meg, ha közvetlen veszély mutatkoznék. Dilkének az egyptomi kérdésre vonatkozó nyilatkozata igy hangzik: Angolország beleegyezett oly conferentiába, mely Konstantinápolyban ülne össze. A tanácskozás alapját: a souverain és az alkirály jogainak, a nemzetközi szerződések, egyezségek és a velők egybekapcsolt kötelezettségek fentartása, a szultán fermánjai által biztosított szabadságok megvédése, az egyptomi intézmények bölcs fejlesztése és a rend helyreállítására czélzó intézkedéseknek megállapítása fogják képezni. A Suez csatorna biztosságára nézve szintén megfelelő intézkedések fognak tétetni; egy angol és egy íranczia hadihajó fog a csatorna két végpontján a biztosság fen- tartására ügyelni. K o n s t a n t i n á p o 1 y, jun. 3. Az ,,Agence Havas“ jelenti: A külügyminiszter tudatta az angol és a franczia nagykövettel a török rendkívüli követnek Egyptomba utazását, hogy az ottani katonai körök kibékitését kisértse meg. Konstantinápoly, jun. 3. A Reuter-ügynökség jelenti: A porta jegyzékkel tudatta a nagykövetekkel, hogy Dervis pasa és Lebele bej a legkiterjedtebb meghatalmazásokkal ellátva, ma Egyptomba utaztak. Kairo, jun. 3. A beduinok legelőkelőbb főnökei meglátogatták az alkirályt és kijelentették előtte, hogy szövetségesek gyanánt fogják tekinteni a törököket, ha azok a rend helyreállítása végett jönnének ide; ellenben a legmakacsabb ellenállást fejtenék ki ellenök, ha tán meg akarnák szállni az országot. K o n s t a n tin äp o 1 y, jun. 4. A külügyminiszter a confe- rentiára való meghívás átvétele alkalmával Noailles és Dufferin nagykövetek előtt kijelentette, hogy a conferentiát szükségestel ennek és czélszeriitlennek tartja. A conferentiára való meghívásra adott válasza után, a porta — miként az „Agence Havas“ jelenti — tegnap távirattal tudatá Muzurus és Esszad pasákkal, hogy most, miután a török követség elindult Egygtomba, nem tartja czélszerünek a conferentia összeillését. Ezt a körlevelet, Bécs- be, Berlinbe, Pétervárra és Rómába is elküldték. Az öreg Garibaldi, e hó 3-án Caprera szigetén 75 éves korában elhalt. Róma, jun. 3. A képviselőházban az elnök tudatja Garibaldi halálát és meleg hangú beszédben megemlékezik az elhunytról. Az elnök által tett indítványok: az üléseknek junius 12-ig való elhalasztása, két havi gyász, egy küldöttségnek Caprera szigetére való menesztése, a Rómában tartandó ünnepélyekben való testületi részvétel és egy emléktáblának a képviselőház termében való elhelyezése iránt egyhangúlag elfogadtattak. Depretis indítványára a ház még következő indítványokat fogadott el: a nemzeti ünnepnek junius 18-ra való elhalasztását, az állam költségén való temetést, emlékszobornak az állam hozzájárulása mellett való felállítását és Garibaldi özvegye és öt gyermeke mindegyikének nyugdíj fejében külön-külön 10,000 frank megszavazását. Maddalen a, jun. 3. Garibaldi végrendeletében meghagyta, hogy holtteste égettessék el és hamva porfir edényben összegyűjtve Caprera szigetén maradjon. Pár is, jun. 3. A képviselőház 301 szavazattal 146 ellenében elhatározta, hogy Garibaldi halála alkalmából felfüggeszti az ülést. A jobbpárt tiltakozott e határozat ellen. Országgyűlés. A főrendiházban junius 1-én Trefort Ágost vallás- és közoktatásügyi miniszter felelt Cziráky János grófnak a kassai con- victus intézet visszaállítása tárgyában hozzá intézet interpella- tiójára. Kijelenti, hogy ő elvileg nem ellenzi a convictus felállítását ; jogi tanácsosai által megvizsgáltatja az ügyet, ha pénzügyi akadályok nem forognak fenn, fel fogja állíttatni a convictust. Ha pedig ilyenek esetleg fenforognának, kötelességének fogja ismerni e tekintetben az országgyűlés elé részletes jelentést tenni. A főrendiház Cziráky János gr. rövid felszólalása után tudomásul vette a miniszter válaszát. Következik az 1882. évi rendkívüli hadiszükségletből a magyar korona országaira eső rész fedezéséről szóló törvényjavaslat, tárgyalása. Schmidegg János gróf nem fogadja el a törvényjavaslatot, egyrészt mert itt a delegátiók világosan túllépték hatáskörüket, másrészt mert idegen birtokba nem akar oly tömérdék pénzt befektetni. Dessewffy Egyed gróf kijelenti, hogy három évi boszniai hivataloskodása folytán képesnek tartja magát azon okok elsorolására, melyek ezen rendkívüli kiadásokat szükségessé tették, és melyek, ha gyökeresen nem orvosoltatnak, a jövő évben azok foly*
