Eger - hetilap, 1882
1882-05-18 / 20. szám
186 azon községek, rendezett tanácsú városok, illetőleg egyesek, kik a megye egyes községeiben elhelyeztetni rendelt katonaságot, honvédséget, akár állandóan, akár ideiglenesen fogják elszállásolni az általuk épített bármely jellegű laktanyákban, illetőleg magánházakban, a havi díjasok kivételével, minden egyes ember után 4, minden egyes ember és ló után 8 krnyi kártaíanitási összegben részesittetnek. Ezen felül községek és egyesek, a dologi kiadásokért is részesülnek kárpótlásban, ugyanis: a gyakorló, lovagló és lőterek, a tisztilakások és azok bútoraikért, a raktárak, őrházak, iskolahelyiségek, kovácsműhelyek, börtönök és egyéb mellékszükségletek kiszolgáltatásáért is kártalanittatnak annyiban, amennyiben a tényleges kiadás a katonaság által fizetett összegben fedezetet nem nyer. 3. §. A katona-beszállásolási költségek fedezésére, „katona- beszállásolási alap“ alkottatik: a) az 1879: XXXVII. t. ez. 5. §-a alapján kivetendő pótadóból, b) ezen pótadó kamataiból, c) az ezen ügyek intézése körül netalán felmerülő mulasztások folytán kirovott bírságokból és késedelmi kamatokból. 4. §. A katona-beszállásolási alapba befolyandó s a kártalanításra fordítandó pótadó összege az 1879: XXXVII. t. ez. 6 §-a értelmében évenkint fog megállapittatni. Az 1882. január 1-től, az 1882. deczember 31-éig terjedő időközre a kivetendő pótadó összege 30,000 írtban állapittatik meg. 5. §. A pótadó az előbbeni év összes egyenes államadók — az átalános jövedelmi pótadó kivételével — után még pedig 2/8 részben a házadókra, 6/8 részben a többi egyenes államadók, (a fentebbiek kivételével) mennyiségük arányában lesz kivetendő. 6. §. A pótadónak az egyes községekre, rendezett tanácsú városokra, azok egyenes államadójuk arányában leendő kivetését, a megyei főszámvevő, az egyénenkinti kivetést községekben és városokban, az adókivetésekkel foglalkozó városi közegek, községi jegyzők, és a beszedést a községi elöljáróság együttes felelőssége mellett a rendes adószedő, illetve elöljáró teljesiti. 7. §. A kivetett pótadó négy egyenlő részletben évnegyeden- kint előre fizetendő, s minden évnegyedi részlet legkésőbb februárhó, májushó, augusztushó és novemberhó 15-éig közvetlenül a megyei főpénztárnál befizetendő, s a községek ennek megtörténtéről a járási szolgabirónak jelentést tesznek. Ha ezen záros határideig bármi oknál fogva a községre kivetett pótadó be nem folyna, a község köteles azt a község pénztárából előlegezni, fenhagyatván azonban az egyes késedelmező adófizetők ellen a község behajtási joga. 8. §. Ezen pótadó kivetése és beszedése a közadók kezeléséről szóló 1876: XV. t. ez. értelmében lévén eszközlendő, azok ellen vétők irányában ezen törvényezikk szigora fog a megye alispánja által alkalmaztatni. 9. §. A kivetett és beszedett pótadóról, úgy a megtérített s egyeseknek fizetett kártalanítási összegről az illető számadásra kötelezett tartozik rendes számadást készíteni, és azt a közpénztári számadásokra vonatkozó rendeletek értelmében, a községi,' rendezett tanácsú városi képviselőtestülethez megvizsgálás végett bemutatni. 10. §. A községek, rendezett tanácsú városok által a megye alispánjához közvetlenül bemutatott összegek s alapjárulékok a „katona-beszállásolási alapba“ bevételezendők, és a megye alispánjának utalványozásáig, a szokott módon gyümölcsözőleg kezelendők. 11. §. A megye alispánja által, a katona-beszállásolási alapból, a járási szolgabiró és a rendezett tanácsú városok polgármestereinek előterjesztésére, a katonai csapat-parancsnokoktól nyert beszállásolási igazolványokra, évnegyedenkint a következő sorrendben utalványoztatnak ki a kártalanítási összegek: 1) Az állandó katonaság beszállásolásával terhelt községek és városok részére. 2) A fegyvergyakorlatok alkalmával beszállásolással terhelt egyesek és községek részére. 3) Az átkelő csapatok elhelyezésével terhelt egyesek és községek részére. Azon városok és községek, melyek a beszállásolási alap irányában tartozásban vannak, ha katona-beszállásolással terhelvék. tartozásuk a részükre kijáró illetményből levonandó. 12. §. A katona-beszállásolási alap állásáról a megye főpénz- tárnoka, a megyei főszámvevő ellenjegyzése mellett, február, május, augusztus és novemberhó utolsó napján a megye alispánjához jelentést tesz, kitüntetve a hátralékos községeket s városokat és a megye alispánja a mulasztók ellen a törvény szigorát alkalmazza. Az év végével a megye fópénztárnoka, ezen alapról rendes számadást mutat, be, mely a megyei számvevőség és a pénzügyi szakosztály előkészitése után, a tavaszi megyei közgyűlésnek bemutattatik. Az 1881. október 27-én tartott rendes évnegyedes közgyűlésből. Jegyzetté: Simáczius Gusztáv, m. tiszt, főjegyző. Politikai heti szemle. Egyiptomban válságos állapot uralkodik. A minisztérium meg akarja buktatni az alkirályt, mivel ez a cserkesz tisztek elítélését nem erősítette meg s más kérdésekben is önálló magatartást tanúsít. A kormány, az alkirály megkérdezése nélkül, összehívta a notable-ok gyűlését. Ezek nagy része Kairóba érkezett, de ott az elnökkel együtt kijelentették, hogy a gyűlés csak abban az esetben fog megalakulni, ha törvényszerűen az alkirály által erre felhivatik. London, máj. 12. (Alsóház.) Harcourt államtitkár előterjeszti az Írországban előforduló gyilkosságok elnyomatását ezélzó törvényjavaslatot, mely megállapítja, hogy a kerületekben előforduló zavargások esetében egy három bíróból álló törvényszék esküdtek nélkül fog ítéletet hozni. Azonkívül a rendőrség feljogosittatik, hogy a gyilkolási eszközök utáni kutatások alkalmával a gyanús egyéneket elfogja és házkutatásokat eszközöljön. A rendőrség a mellett elfogathat és kiutasíthat olyan külföldieket, kik a köznyugalmat fenyegetik. Az alkirály titkos társulatok és meg nem engedett gyülekezések feloszlatására, továbbá izgató hírlapok elnyomására sommás eljárást gyakorolhat. A törvény hatályban maradásának tartama 3 évre állapíttatott meg. Harcourt jelenti, hogy a kormány legközelebb tvjavaslatot fog előterjeszteni a bérhátralék szabályozására vonatkozólag. — Parnell és Dillon élénken sajnálkoznak a törvény szigora fölött, melylyel még kevésbbé fognak czélt érni, mint a mostani kényszertörvényekkel. A törvény 327 szavazattal 22 ellenében első olvasásban elfogadtatott. Parnell számos fenyegető levelet kapott Londonból; ennélfogva külön rendőri oltalomért folyamodott. Konstantinápoly, máj. 14. Noailles marquis franczia nagykövet megbizólevelének átnyujtása alkalmával beszédet intézett a szultánhoz, a melyben kijelenté, hogy utasítva van kifejezést adni a Törökország és a köztársaság közti barátságos viszonyoknak. A köztársaság Európa legfőbb békeérdekeinek elszánt őre és az ősi monarchikus hagyományok ápolója, a mennyiben ezek jóindulatú és nemes alakban nyilvánulnak. A szultán azt válaszolta, hogy megemlékezett a Francziaország és Törökország közti baráti kötelékről és a közös politikai érdekekről; megjegyzé továbbá, hogy oda fog törekedni, hogy a jó viszonyok megszilárduljanak. P á r i s, máj. 14. Lissagaray volt communard a „Batybille“ hírlapban kijelenti, hogy egy amerikai hírlap által közzétett az a hir, hogy a Londonban tartózkodó franczia menekültek megbízottjai gyilkolták meg Napoleon herczeget a Zulufóldön, megfelel a valóságnak. Páris, máj. 14. Bassano herczeg kijelenti, hogy az a hir, hogy a franczia menekültek megbízottjai gyilkolták meg a császári herCzeget, teljesen valótlan. A herczeg kisérte a volt császárnét a Zuluföldre, a hol több zulu beismerte, hogy a herczeget megölték. A franczia képviselő ház közelebb a házasság fölbontásáról szóló javaslatot tárgyalta. Marcere előadó védelmezte a javaslatot; Amayat (balpárt) politikai okokból ellenzi. Ezután 340 szavazattal 120 ellenében áttért a ház a részletes tárgyalásra. Az 1. czikket, mely az 1815. évi törvényt megszünteti, elfogadták; a 2. czikket is, mely a házasság felbontását ismét életbe lépteti. A ház, miután kimondta a büntető codex 298. czikkének eltörlését, mely a bűnösnek talált fél házasságra lépését mindenkorra megtiltotta, 344 szavazattal 124 ellenében az egész törvényt elfogadta. Gal a ez, máj. 12. Bulgária, Barrére javaslatával szemben ragaszkodik a bizottságban már kifejtett nézetéhez, a mely a következő : Bulgária, minthogy nincs meghatalmazottja az európai bizottságban, ohajtá a parti államok bizottságának szervezését, hogy megvédelmezhesse érdekeit, Ausztria-Magyarország elnökségét elfogadja, és arra az esetre, ha a szavazatok megoszlanak, a nemzetközi bizottságra kívánja bizni a döntést. Barrére javaslatának lényege is ez. Bukarest, máj. 14. Senatus. Statesco külügyminiszter válaszol a hozzá intézett interpellátióra és kijelenti, hogy a kormány oly jognak tekinti a folyamrendőrség gyakorlását, mely benső ösz- szefiiggésben áll a territoriális fönhatóság jogaival. Ezt az elvet a király üzenete is megerősité. A kormány oda törekedett, hogy a
