Eger - hetilap, 1882

1882-05-11 / 19. szám

181

met, mely alkotmányunk bölcsője volt. Pusztaszer jelenleg Sövényháza községhez és részben Kecskeméthez tartozó puszta, a Tisza mellett. A puszta területén, az úgynevezett Tóhajtati részen, még láthatók az ősi apátság és szentegyház romjai, melyek már messziről előtüntetik a vándornak magyar eleink legelső országgyűlése helyét ; a merő sik vidéken dombok és emelkedések vannak, melyek egyenlő nagyságban s egymástól aránylagos távolban, hihetőleg emberi kezek által hányattak. E környéken — különösen a tisza- szabályozási munkálatok alkalmával — számos régiségeket találtak, melyek egyrésze Tisza Lajos szegedi királybiztos, másrésze pedig az ott lakó Haraszthy Jákó ferenezrendi áldozár, birtokába jutott. Mindezen érdekes körülmény — Írja Göndöcs Benedek — azon eszmét költő fel bennem, hogy történelmileg és régészeti tudományos szempontból egyaránt fölötte érdekes és remélhetőleg óhajtott eredményre is vezető kísérlet lenne: a pusztaszeri romok, halmok, s az első nemzetgyűlés hol történt lefolyására nézve, a népies hagyomány által talán különösebben is kijelölt és emlékezetes helyeken kutatni, és ásatásokat rendezni. Továbbá nagyon is itt van már az ideje, hogy az ezredéves ünnepélyhez az első kezdeményezés megtétessék, s Pusztaszeren, ha más nagyobbszerü emléket nem, de legalább egy terjedelmes parkot, diszkertet kellene létesíteni, hogy a nemzet ezrei, ha majdan összegyülekeznek, ne találónak elhagyatott, rideg, kietlen pusztaságot az ősök em- 1 ékezet ás gyiilhelyén.

'-rf'Á marosludasi választókerületben Miksa Elek szabadel- vüpárti jelöltet választották meg 501 szavazattal Klebersberg Zdenko gróf ellenzéki jelölt ellen, a ki 248 szavazatot kapott.

— Engedélyezett színtársulatok. Magyarországon jelenleg, a következő ministerialis engedélylyel felruházott színigazgatók működnek ; Aradi Gerő, Jakab Lajos, Bánhidy báró, (mint az aradi szinügy-egylet igazgatója.) Miklósy Gyula, Bogyó Alajos, Hubay Gusztáv, Szabó Antal, Sághy Zsigmoud, (új) Bánfalvi Béla, Nyéki János, Lászy Vilmos, Homokay László, Balog Alajos, Balassa Károly, (uj) Völgyi György, Gáspár Jenő, Szegedy Mihály, Kárpáthy György, Tóth Béla, B. Polgár gyula, Várady Ferencz, Grim János, Sztupa Andor, Bényei István, Gerőfy Andor, Dr. Kovács Pál (mint a győri szinpártoló egylet igazgatója.) Krecsányi Ignácz, Károlyi Lajos, Szigethy Géza, (uj) Mártonfy Pál. (uj) ifj. Bokor József, (uj) Jakabfy Gábor, Csóka Sándor. — Szeles József és Komlósy József, kik szintén uj igazgatók, ez idő szerint, nem használják engedélyüket. — E két utóbbin kívül 33 engedélyezett magyar színigazgató működik az országban.

— Kicsapott pánszláv diákok. A hivatalos lap a közoktatási miniszter következő jelentését közli: A pozsonyi s eperjesi ágost. hitv. evang. főiskolák igazgató-testületeinek Ítéleteik alapján, hazaellenes pánszláv irányú titkos társulatban való részvét miatt, a hazai összes tanintézetekből végkép kizárattak a vallás- és köz- oktatásügyi m. kir. miniszter által az alább nevezett tanulók, u. m. A pozsonyi ágost. hitv. evang. lyceumba járt: Makoviczki Péter VII. Kuttlik Tódor VII., Daxner István VI., Paulinyi- Tót Zsigmond VI. és Bodiczky Dezső VI. osztálybeli gimnásiumi növendékek ; továbbá az eperjesi ágost. hitv. evang. tanítóké pezdé- be járt: Kundrát Mátyás, Migra Dániel és Szik Aurel III. éves, valamint Bodiczky Dániel, Filipcsa János és Zsorna Gyula II. éves növendékek; végül Marshall Gusztáv eperjesi jogakademiai I. éves joghallgató: és pedig mindannyian azon hozzáadással, hogy ha esetleg ezen kizárt növendékek egyikének vagy másikának sikerülne is bármily utón és módon valamely nem hazai tanintézettől tanítói oklevelet vagy más bizonyítványt szerezni, azok hazánk határain belül érvényteleneknek fognak tekintetni.

— A hidegvíz-, belégzési-, savó- és szölőgyógyintézet Oraviczá- nál Krassó-Szőrénymegyében, Temesvártól vasúton 4ya órányi távolságban május 15-kén újra megnyittatik. Rövid három évi idő alatt alig sikerült más intézetnek annyi látogatót, s elismerést az orvosok és betegek részéről kivívni, mint ezen gyógyintézetnek a Marillavölgyben, a regényes Aninában. E siker dr. Hoffenreich orvosi vezetésének, a gyógyhely kitűnő fekvésének, az európai kényelemmel tett berendezésnek, s egyéb egészségi kellékek folytonos figyelembe vételének köszönhető.

— Asbóth Lajos honvédtábornok, a szabadságharcz hős tábornoka, e hó 6-án délben hosszas betegeskedés után elhunyt. Mozgalmas, tettekben gazdag élet szikrája aludt ki. Asbóth Lajos 1803. jun. 20-án született, és Asbót Jánosnak, az akkori tiszai koronakerület kormányzójának volt fia, 1816-ban a bécsújhelyi katonai akadémiába, 1821-ben mint hadnagy a Sachsen-Teschen vértesezredbe lépett. Mint kapitány 2 évig az equitatio parancsnoka volt, de 1843-ban lovaglás közben történt súlyos bukása folytán

kénytelen volt ideiglenes nyugalomba vonulni. 1844-ben nőül vette «

kitűnő műveltségű unokahugát, Asbóth Andrásnak, Metternich her- czeg magyarországi uradalmi kormányzójának Flóra leányát, és Krassómegyében a gazdaságnak élt. 1848-ban V. Ferdinánd király parancsára átvette a krassói rendőrség vezetését a felkelő szer- bek elleni harczbau. - Midőn Ferdinánd király lemondása után azon rendeletet vette, hogy a császári csapatokhoz csatlakozzék, a zászlót, melyet harczba is már győzelemre vezetett, nem hagyta el. — Három fegyvertény után, minő Monornak bevétele ápril 8-án, és a rákosi csatározások ugyané hó 11. 16. és 21-én, személyes vitézségéért a nemzeti katonai érdemrenddel diszittetett. Buda ostrománál ő vezette a „várkapu“ elleni műveleteket, ama rendjel középkeresztjét kapta, és egyúttal kineveztetett a II hadtest parancsnokává. Junius 16-án Görgei dispositiója folytán és azon biztatással, hogy a 1. és 3. hadtest támogatni fogja, Zsigáiéinál, 20-án Perednél megtámadta hadtestével Wohlgemuth altbn. túlnyomó seregét. Noha a kilátásba helyezett támogatás a második napon sem jelentkezett, forró, véres és mindkét részről makacs küzdelem után Pered bevétele sikerült és a peredi csata a magyar zászlók győzelmével végződött. Görgei megjelenve, az 1. és a 2-ik hadtesteket elvette parancsnokaiktól, mivel az egyik segitség nélkül támadt, a másik a segítségre meg nem jelent. Asbóth ezredes, ki röviddel a peredi ütközet előtt neveztetett ki tábornokká, Kossuth által Szegednél tartalék-hadsereg szervezésére rendeltetett, de ennek kereteit már csak Világoshoz vezethette. Mig öcscse Asbóth Sándor ezredes, Kossuth főhadsegédje a kormányzóval a számkivetésbe ment, Asbóth Lajos Aradnál kötél általi halálra, és kegyelem utján 18 évi várfogságra vasban Ítéltetett. 1849. aug 25-től 1856. jul. 18-áig ült az aradi casamatákban. — 1861-ben újra elfogatott, és több hónapon át Theresienstadtban tartatott.

— .A patikákról“ czim alatt a „Budapesti H.“ a következő megjegyzéseket közli: Hétről-hétre olvassuk a statisztikai kimutatásokat a városi lakosság halandóságáról és a vele szemben tett születésekről és mindannyiszor módunkban van meggyőződni arról, hogy városaink túlnyomó részében, a főváros példájára, hétről-hétre több ember hal el, mint a mennyi születik. Alig egy két hónap tesz e gyászos regula alól kivételt az esztendőben. Ha részleteiben vizsgáljuk e jelenséget, arról is meggyőződünk, hogy a halandóság a gyermekek között pusztít legkegyetlenebbül. Még közelebbről megnézve ezt a szomorú vidéket, tudomásul kell vennünk, hogy a természetes arányt megzavaró szuperpluszt, a magokat megfészkelt ragadós betegségek adják. Megállván e tünemény mellett s okait fürkészvén, mely tanulságra kell jutnunk? — A rosszabb levegő, a rosszabb viz, a csatornák, a hamisított tej és a romlott élelmi szerek, az alsóbb rétegek lakásbeli viszonyai, a kórházak a városon belül, a nappali utczaseprés lusta intézménye és még egyebek, ki közelibb, ki távolibb oka a rósz egészségi viszonyoknak, de valamennyi méltatva volt, hánytorgat- va volt; egyiken másikon meg is próbálták segíteni, hogy legalább ha nem is a bajnak, de a panasznak elejét vegyék. Én ezúttal a ragályos betegségek terjesztésének egy hatósági felügyelet alatt álló intézményére hívom fel a közönség figyelmét. Ez pedig a patika. Állítom, hogy az ember több nyavalyát hord haza a patikából mint egészséget. A patika valóságos kaszinója a beteges házak kiküldötteinek. Néha nyolcz, tiz, néha több ember ül ott székein, padjain, az orvosságot várva. Egyiknek kanyarós, a másiknak vörhenyes, a harmadiknak diftheritikus, a negyediknek tifózus, az ötödik-hatodiknak más-más betege van otthon. Szomorú sóhajtásokkal mondogatják el egymásnak, hogy ez tegnap lett beteg, a mienk már egy hete nyomja, a másiké a végit járja, van a kié lábadozik. Szivök fájdalmát, a ragály baktériumait beszédközen cserélik ki, a pénzöket azután. A vörhenyes fizet, az ő pénzéből a patikárus visszaád valakinek, a ki most jött be, köhögős gyermekeinek szal- miákczukrot venni. A gyermeket a czukortól elhagyja a köhögés, de apja zsebében a pénzen leselkedik rája a vörheny. A patikából vitte haza! Hire szalad az első diftheritisz esetnek. A kiket ér, futnak pénzökkel a patikába. A patikából kerül ki a második eset, aztán a harmadik, végre befertőződik a város: egy esetből lett a gyógyszertár segítségével pusztító járvány, ügy jajgatnak a boldogtalan szülék : hogy mint vigyáztak gyermekeikre, ki se vitték, csak kiválóan jó időben, jól ellátták, tisztán tartották, a szomszédba se eresztették, meghűlés ellen óvták; jó szállásuk van: tiszta, száraz, délkeletnek fekvő, — és mégis, egy napon ott van a ragály! Mindenre vigyáztak, csak a patikába küldtek el fogporért és a patikárus Péter kezéből kivette a pénzt és Pál kezébe adta, a kinek épen annyi járt vissza. így került a Péterék nyavalyája a retekutczai pinczeszobából a kerepesi úti uriház első emeletére! Lehet-e ezen segíteni ? Vagy bele kell-e nyugodnunk, hogy orvosságaink gyárai egyszersmind spedicziós hivatala nyavalyáink