Eger - hetilap, 1882

1882-05-11 / 19. szám

179 Tiszafüreden, máj. 1. 1882. tartott közbirtokossági gyűlésből. Határozat: Mely szerint a kérvényben említett a közbirtokosság tulaj­donát képező házat a közbirtokosság legnagyobb része, tekintve a kérvényező 80 éven keresztül tapasztalt érdemeit, ajándékba kívánja adni, oly formán, hogy az szakértőkkel megbecsülteívén, azon kevesek, kik a magnk illetőségét fel nem ajánlották, a becs folytán kiszámított a ház értékéből esendő járulékaikat az ajándé­kozottól egyezség folytán megkapják. Kelt mint felebb. Kovássy Kálmán közbirtokossági elnök. Politikai heti szemle. London, máj. 2. Felsőház. Granville azt válaszolja Salis­bury kérdésére, hogy Forster leköszönt. A kormány nem szándék­szik Írországban uj politikát követni. A kényszertörvényt mostani alakjában nem fogják megújítani. Az elfogott képviselőket szaba­don bocsátják; a mi még a többi, puszta gyanú alapján elfogotta- kat illeti, ezek szabadon bocsátása fontolóra fog vétetni. Az alsóházban Gladstone jelenti, liogy^ Írországba már elküld­te az utasítást, hogy Parnellt, Diliont és O-Kellyt bocsássák sza­badon. A többi elfogott egyén ügyeit a kormány gondos vizsgálat alá fogja vetni és mindazokat, a kik valamely bűntett elkövetésé­ben részt nem vettek, szabadon fogja bocsátani. Forster leköszönt, mert nem akarta ezen rendszabályokért a felelősséget viselni. A kormány nem indítványozza a kényszertörvény megújítását, de in­tézkedni fog, hogy Írországban az élet és a tulajdon oltalomban részesüljön. Dublin, máj. 3. Parnell-t, Diliont és O-Kellyt tegnap este szabadon bocsátották. London, máj. 5. A képviselőház tegnapi ülésében Forster kijelenté, hogy azért köszönt le állásáról, mert az Írországban gyanú miatt elfogottak szabadon bocsátását ellenezte; ellenezte pedig azért, mert azt hiszi, hogy a szabadon bocsátás ujabbi bün­tettek elkövetésére fog alkalmat szolgáltatni. Nem bocsátotta vol­na őket szabadon, inig Parmell és a többi vezérek nyilvánosan és formálisan arra nem kötelezték volna magukat, hogy nem fognak többé a törvényekkel daczolni. Ez pedig nem történt. Lehet, hogy az uj politika a heizet haladéktalan javulásához fog vezetni; ám­de nagyon drágán fizetik meg a javulást. — Sir Drummond Wolff kérdi, vájjon a liga vezetői biztositották-e a kormányt, hogy a bérfizetés iránt kiadott tilalom vissza fog vonatni. — Gladstone azt válaszolja, hogy több képviselő önkénytesen nyilatkozott előtte és a nyilatkozatok bírták arra a kormányt, hogy a tegnap beje­lentett rendszabályokat végrehajtsa. Dillon, O-Kelly és Sexton ha­sonlóképen nyilatkoztak. A kormányelnök nem akar határozottab­ban nyilatkozni, mert Parnell nincs jelen a teremben. London, május 5. Forster beszéde után Gladstone kijelenti, hogy Parnell és a kormány közt semmiféle egyezmény sem jött létre. A kormány még Parnell és társai szabadon bocsátása előtt elhatározta, hogy a hátralékos bérösszegek elengedése iránt törvény­javaslatot fog előterjeszteni, és azt a biztos ígéretet nyerte, hogy ha a bérhátralék kérdéseit a Redmond-féle indítvány alapján sza­bályozni fogják, a parnelliták hajlandók közreműködni abban, hogy a törvényes rend Írországban fentartassék. Parnell kijelenti, hogy ő ebben az értelemben nyilatkozott. London, május 4. Cavendish lord. Hartington marquis test­vére, neveztetett ki Forster utódjává. London, máj. 4. Az Írországi képviselők elégedetlenül fo­gadták Cavendish kinevezését. London, máj. 7. Tegnap az esti órákban egy rémhír hozta izgalomba a város lakosságát. A hirt nyomon követték a lapok ál­tal rendezett külön kiadások, egyetlen oldalon gyászkeretben je­lentve-. hogy Írország imént kinevezett miniszterét, Cavendish lor­dot (46 éves férfiú) s Burke Tamás alállamtitkárt Dublinban meg­érkezésük után nyomba meggyilkolták. Egyik távirat revolver-, másik puskalövéseket, ismét másik tőrszurást említett a gyilkosság eszközéül. A merénylőket — kiknek kocsin sikerült elhajtaniok — az esthomályban alig vehették ki a véres jelenet kevés számú szemtanúi, de úgy sejtik, hogy úri öltözetüek voltak. London, máj. 8. A dublini gyilkosság jól elkészített terv szerint hajtatott végre. A kormány eddig is szerzett bizonyítéko­kat arra nézve, hogy nemcsak Bourke meggyilkoltatása volt ter­vezve, hanem a feniek meg akarták mutatni, hogy van hatalmuk Irlandbau. és hogy ők nem akarnak békét kötni, ámbár Parnell hajlandó a béke megkötésére. Szombaton a bevonulás közben, két férfi feltűnt a rendőrségnek, a kik sokszor kérdezték, hogy a ko­csiban levő urak közül melyik Cavendish. Ez a két férfi, a tanuk állítása szerint hasonlít azokhoz, a kik a gyilkosság után kocsin menekültek. Különben semmi nyoma sincs eddig a tetteseknek. A katastrófának több tanúja volt, a többi közt Lord Spencer is, a ki az alkirályi palota előtt sétált, de mindenki közönséges vereke­désnek tartotta az esetet. Lord Spencer a verekedés színhelyére akart menni, de környezői nem eresztették. Miután Caufield ezre­des és Greaurex kapitány megtalálta a holttesteket, akkor kiál­totta valaki a közelben: „Gyilkosság!“ De az illető eltűnt. Caven­dish nem volt egészen halott, de néhány perez múlva kilehelte lelkét. Holttestén kilencz suiyos seb van; jobb karján tátongó seb van, a mely elválasztja az ereket; két szúrás van továbbá a jobb lapoczkáján, kettő a mellén, egy a hátán, egy a nyakán és egy a bal bordák közt. Bal karja majdnem egészen le van vágva, talán bowie-kés által. Bourke tizenegy sebet kapott, a melyek hasonlók Cavendish sebeihez. A sebek azt mutatják, hogy a támadás há­tulról történt, hogy a gyilkosok rettenetes elkeseredéssel támadtak. London, máj. 8. Alsóház. Gladstone: Cavendish és Bourke meggyilkolása alkalmából kéri a ház elhalasztását és meleg han­gon emlékszik meg a meggyilkoltakról. A kormányelnök kijelenti, hogy az Írországra vonatkozó programmot még egyszer fontolóra kell vennie és azon javításokat kell eszközölnie. Csötörtökön elő­terjeszti a büntettek elnyomatását ezélzó rendszabályokat és ké­sőbben a törvényjavaslatot a hátralékos követelések elengedéséről. — Sir St. Northcote pártolja az elhalasztást és Ígéri, hogy acon- servativek készek segédkezet nyújtani az olyan rendszabályok al­kalmazásához, melyek a rendfentartását és a büntettek elnyomatá­sát képesek biztosítani. Parnel sajnálkozik az elkövetett gyilkosság felett és belátja a kényszerrendszabályok alkalmazásának szüksé­gességét. — A felsőházban Granville lord hasonló nyilatkozatokat tett, melyekre Salisbury válaszolt biztosítván a kormányt a con- servativek támogatásáról. Dublin, máj. 8. A liga egy Parnell, Dillon és Davitt által aláirt manifesztumot intézett az ir nemzethez, melyben őszinte ro- konszenvét fejezi ki az ir nemzet és mindazok iránt, kik a leg­utóbbi időben a kibékülési politika követését hangoztatták. A fel­hívás reméli, hogy az ir nemzet tettekkel fogja bebizonyítani a gyilkosság feletti utálatát. Írország neve be van szennyezve, a mig a gyilkosokat ki nem szolgáltatják az igazságot osztó hatalomnak. London, május 8. — A legutóbbi tory-cabinet tagjai el­határozták, hogy a kormányt biztosítani fogják rokonszenvükről és az írországi gyilkossági rendszer elnyomatása iránti törekvé­sében erélyesen fogják támogatni, ha a kormány elfogadja a czél- szerünek elismert politikát. Róma, máj. 4. A szenátus 126 szavazattal 71 ellenében el­fogadta a lajstromos szavazásról szóló összjavaslatot. Róma. máj. 5. A pápa ma délután fogadott egy számos ír­országiból álló küldöttséget, mely megjelent, hogy köszönetét fe­jezze ki Mac-Cabenak bibornokká kineveztetéseért. Az átnyújtott feliratra válaszolva a pápa dicsérte az írországiaknak a nagy megpróbáltatások közepette tanúsított szívósságát és a vallás irán­ti odaadását ; utalt ama pálya súlyos veszélyeire, melyre őket te­relni akarják és azon reményét fejezte ki, hogy az írországiak to- vábbra is a mérséklés hívei fognak maradni. Végül a pápa helyes­lőig nyilatkozott az ir püspökök magatartása felett és felhívta az ir papságot és az ir nemzetet, hogy azoknak engedelmeskedjék. Pár is, máj. 4. Képviselőház. Freycinet válaszol Tenot kér­désére és kijelenti, hogy az 1845. szerződés feljogosít Algéria esz­ményi határain túl való üldözésre. A marokkói császár utasitá a a határkormányzókat, hogy könnyítsék meg nekünk ezt a felada­tot. A legutolsó támadás egy független törzsek által lakott terü­leten történt. — A marokkói császárt nem terhelheti felelősség amiatt, hogy ez a terület a lázadási kísérletek főfeszke volt. Kairo, május 2. A haditörvényszék 40 katonatisztet, köz­tük Ozmán Refki pasa. volt minisztert az összeesküvés vádja alatt rangjuk megfosztására és Szudánba való száműzetésre ítélte el. Az ítélet továbbá azt mondja, hogy miután Izmáéi pasa az Egyip­tomból kapott pénzt összeesküvések terjesztésére fordítja, helyez­tessék a khedive elé az a kérdés, vájjon ne töröljék-e az Izmáéi pasa számára kivetett civillistát ? Kairó, máj. 4. A cserkesz katonatisztek ellen hozott Ítélet mindenütt rósz benyomást gyakorolt. Az alkirály megtagadta az ítélet szentesítését. Lemberg, máj. 8. A „Gazeta Lwowska“ által az orosz zsi­dóknak Galiczián át való emigratiójáról közzétett communiqué constatálja, hogy az országos hatóság távolról sem kicsinylette az orosz antisemita mozgalom netaláni következményeit, melynek ál­dozatai, a nyűgöt felé, nevezetesen az Amerikába vezető utón. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom