Eger - hetilap, 1882
1882-05-11 / 19. szám
179 Tiszafüreden, máj. 1. 1882. tartott közbirtokossági gyűlésből. Határozat: Mely szerint a kérvényben említett a közbirtokosság tulajdonát képező házat a közbirtokosság legnagyobb része, tekintve a kérvényező 80 éven keresztül tapasztalt érdemeit, ajándékba kívánja adni, oly formán, hogy az szakértőkkel megbecsülteívén, azon kevesek, kik a magnk illetőségét fel nem ajánlották, a becs folytán kiszámított a ház értékéből esendő járulékaikat az ajándékozottól egyezség folytán megkapják. Kelt mint felebb. Kovássy Kálmán közbirtokossági elnök. Politikai heti szemle. London, máj. 2. Felsőház. Granville azt válaszolja Salisbury kérdésére, hogy Forster leköszönt. A kormány nem szándékszik Írországban uj politikát követni. A kényszertörvényt mostani alakjában nem fogják megújítani. Az elfogott képviselőket szabadon bocsátják; a mi még a többi, puszta gyanú alapján elfogotta- kat illeti, ezek szabadon bocsátása fontolóra fog vétetni. Az alsóházban Gladstone jelenti, liogy^ Írországba már elküldte az utasítást, hogy Parnellt, Diliont és O-Kellyt bocsássák szabadon. A többi elfogott egyén ügyeit a kormány gondos vizsgálat alá fogja vetni és mindazokat, a kik valamely bűntett elkövetésében részt nem vettek, szabadon fogja bocsátani. Forster leköszönt, mert nem akarta ezen rendszabályokért a felelősséget viselni. A kormány nem indítványozza a kényszertörvény megújítását, de intézkedni fog, hogy Írországban az élet és a tulajdon oltalomban részesüljön. Dublin, máj. 3. Parnell-t, Diliont és O-Kellyt tegnap este szabadon bocsátották. London, máj. 5. A képviselőház tegnapi ülésében Forster kijelenté, hogy azért köszönt le állásáról, mert az Írországban gyanú miatt elfogottak szabadon bocsátását ellenezte; ellenezte pedig azért, mert azt hiszi, hogy a szabadon bocsátás ujabbi büntettek elkövetésére fog alkalmat szolgáltatni. Nem bocsátotta volna őket szabadon, inig Parmell és a többi vezérek nyilvánosan és formálisan arra nem kötelezték volna magukat, hogy nem fognak többé a törvényekkel daczolni. Ez pedig nem történt. Lehet, hogy az uj politika a heizet haladéktalan javulásához fog vezetni; ámde nagyon drágán fizetik meg a javulást. — Sir Drummond Wolff kérdi, vájjon a liga vezetői biztositották-e a kormányt, hogy a bérfizetés iránt kiadott tilalom vissza fog vonatni. — Gladstone azt válaszolja, hogy több képviselő önkénytesen nyilatkozott előtte és a nyilatkozatok bírták arra a kormányt, hogy a tegnap bejelentett rendszabályokat végrehajtsa. Dillon, O-Kelly és Sexton hasonlóképen nyilatkoztak. A kormányelnök nem akar határozottabban nyilatkozni, mert Parnell nincs jelen a teremben. London, május 5. Forster beszéde után Gladstone kijelenti, hogy Parnell és a kormány közt semmiféle egyezmény sem jött létre. A kormány még Parnell és társai szabadon bocsátása előtt elhatározta, hogy a hátralékos bérösszegek elengedése iránt törvényjavaslatot fog előterjeszteni, és azt a biztos ígéretet nyerte, hogy ha a bérhátralék kérdéseit a Redmond-féle indítvány alapján szabályozni fogják, a parnelliták hajlandók közreműködni abban, hogy a törvényes rend Írországban fentartassék. Parnell kijelenti, hogy ő ebben az értelemben nyilatkozott. London, május 4. Cavendish lord. Hartington marquis testvére, neveztetett ki Forster utódjává. London, máj. 4. Az Írországi képviselők elégedetlenül fogadták Cavendish kinevezését. London, máj. 7. Tegnap az esti órákban egy rémhír hozta izgalomba a város lakosságát. A hirt nyomon követték a lapok által rendezett külön kiadások, egyetlen oldalon gyászkeretben jelentve-. hogy Írország imént kinevezett miniszterét, Cavendish lordot (46 éves férfiú) s Burke Tamás alállamtitkárt Dublinban megérkezésük után nyomba meggyilkolták. Egyik távirat revolver-, másik puskalövéseket, ismét másik tőrszurást említett a gyilkosság eszközéül. A merénylőket — kiknek kocsin sikerült elhajtaniok — az esthomályban alig vehették ki a véres jelenet kevés számú szemtanúi, de úgy sejtik, hogy úri öltözetüek voltak. London, máj. 8. A dublini gyilkosság jól elkészített terv szerint hajtatott végre. A kormány eddig is szerzett bizonyítékokat arra nézve, hogy nemcsak Bourke meggyilkoltatása volt tervezve, hanem a feniek meg akarták mutatni, hogy van hatalmuk Irlandbau. és hogy ők nem akarnak békét kötni, ámbár Parnell hajlandó a béke megkötésére. Szombaton a bevonulás közben, két férfi feltűnt a rendőrségnek, a kik sokszor kérdezték, hogy a kocsiban levő urak közül melyik Cavendish. Ez a két férfi, a tanuk állítása szerint hasonlít azokhoz, a kik a gyilkosság után kocsin menekültek. Különben semmi nyoma sincs eddig a tetteseknek. A katastrófának több tanúja volt, a többi közt Lord Spencer is, a ki az alkirályi palota előtt sétált, de mindenki közönséges verekedésnek tartotta az esetet. Lord Spencer a verekedés színhelyére akart menni, de környezői nem eresztették. Miután Caufield ezredes és Greaurex kapitány megtalálta a holttesteket, akkor kiáltotta valaki a közelben: „Gyilkosság!“ De az illető eltűnt. Cavendish nem volt egészen halott, de néhány perez múlva kilehelte lelkét. Holttestén kilencz suiyos seb van; jobb karján tátongó seb van, a mely elválasztja az ereket; két szúrás van továbbá a jobb lapoczkáján, kettő a mellén, egy a hátán, egy a nyakán és egy a bal bordák közt. Bal karja majdnem egészen le van vágva, talán bowie-kés által. Bourke tizenegy sebet kapott, a melyek hasonlók Cavendish sebeihez. A sebek azt mutatják, hogy a támadás hátulról történt, hogy a gyilkosok rettenetes elkeseredéssel támadtak. London, máj. 8. Alsóház. Gladstone: Cavendish és Bourke meggyilkolása alkalmából kéri a ház elhalasztását és meleg hangon emlékszik meg a meggyilkoltakról. A kormányelnök kijelenti, hogy az Írországra vonatkozó programmot még egyszer fontolóra kell vennie és azon javításokat kell eszközölnie. Csötörtökön előterjeszti a büntettek elnyomatását ezélzó rendszabályokat és későbben a törvényjavaslatot a hátralékos követelések elengedéséről. — Sir St. Northcote pártolja az elhalasztást és Ígéri, hogy acon- servativek készek segédkezet nyújtani az olyan rendszabályok alkalmazásához, melyek a rendfentartását és a büntettek elnyomatását képesek biztosítani. Parnel sajnálkozik az elkövetett gyilkosság felett és belátja a kényszerrendszabályok alkalmazásának szükségességét. — A felsőházban Granville lord hasonló nyilatkozatokat tett, melyekre Salisbury válaszolt biztosítván a kormányt a con- servativek támogatásáról. Dublin, máj. 8. A liga egy Parnell, Dillon és Davitt által aláirt manifesztumot intézett az ir nemzethez, melyben őszinte ro- konszenvét fejezi ki az ir nemzet és mindazok iránt, kik a legutóbbi időben a kibékülési politika követését hangoztatták. A felhívás reméli, hogy az ir nemzet tettekkel fogja bebizonyítani a gyilkosság feletti utálatát. Írország neve be van szennyezve, a mig a gyilkosokat ki nem szolgáltatják az igazságot osztó hatalomnak. London, május 8. — A legutóbbi tory-cabinet tagjai elhatározták, hogy a kormányt biztosítani fogják rokonszenvükről és az írországi gyilkossági rendszer elnyomatása iránti törekvésében erélyesen fogják támogatni, ha a kormány elfogadja a czél- szerünek elismert politikát. Róma, máj. 4. A szenátus 126 szavazattal 71 ellenében elfogadta a lajstromos szavazásról szóló összjavaslatot. Róma. máj. 5. A pápa ma délután fogadott egy számos írországiból álló küldöttséget, mely megjelent, hogy köszönetét fejezze ki Mac-Cabenak bibornokká kineveztetéseért. Az átnyújtott feliratra válaszolva a pápa dicsérte az írországiaknak a nagy megpróbáltatások közepette tanúsított szívósságát és a vallás iránti odaadását ; utalt ama pálya súlyos veszélyeire, melyre őket terelni akarják és azon reményét fejezte ki, hogy az írországiak to- vábbra is a mérséklés hívei fognak maradni. Végül a pápa helyeslőig nyilatkozott az ir püspökök magatartása felett és felhívta az ir papságot és az ir nemzetet, hogy azoknak engedelmeskedjék. Pár is, máj. 4. Képviselőház. Freycinet válaszol Tenot kérdésére és kijelenti, hogy az 1845. szerződés feljogosít Algéria eszményi határain túl való üldözésre. A marokkói császár utasitá a a határkormányzókat, hogy könnyítsék meg nekünk ezt a feladatot. A legutolsó támadás egy független törzsek által lakott területen történt. — A marokkói császárt nem terhelheti felelősség amiatt, hogy ez a terület a lázadási kísérletek főfeszke volt. Kairo, május 2. A haditörvényszék 40 katonatisztet, köztük Ozmán Refki pasa. volt minisztert az összeesküvés vádja alatt rangjuk megfosztására és Szudánba való száműzetésre ítélte el. Az ítélet továbbá azt mondja, hogy miután Izmáéi pasa az Egyiptomból kapott pénzt összeesküvések terjesztésére fordítja, helyeztessék a khedive elé az a kérdés, vájjon ne töröljék-e az Izmáéi pasa számára kivetett civillistát ? Kairó, máj. 4. A cserkesz katonatisztek ellen hozott Ítélet mindenütt rósz benyomást gyakorolt. Az alkirály megtagadta az ítélet szentesítését. Lemberg, máj. 8. A „Gazeta Lwowska“ által az orosz zsidóknak Galiczián át való emigratiójáról közzétett communiqué constatálja, hogy az országos hatóság távolról sem kicsinylette az orosz antisemita mozgalom netaláni következményeit, melynek áldozatai, a nyűgöt felé, nevezetesen az Amerikába vezető utón. *