Eger - hetilap, 1882

1882-04-27 / 17. szám

160

20 lövésen alul váltott bárczákkal csak körosztalékra lehet pályázni. Egyes lövés mindkét rendbeli jutalomból nyerhet, azonban egyet- egyet. Azon bárczák után, melyekkel a lövész jutalmat nyert, kör- osztalékban nem részesül. A lövészet kezdetét veendi f. hó 30-án délelőtt 10 órakor s ebéd közbeni megszakasztással tart estig, második napon május 1-én, ha legalább 3—4 lövész úgy kívánja: 8 vagy 10 órától, különben pedig csak délután 2 órától tart esti

7. óráig, midőn a jutalmak kiosztatni fognak. Minden egyénekre nézve a lövészeti szabályok irányadók azon megjegyzéssel, hogy minden lövés, ha az megtétele előtt érvénytelennek be nem jelentetik, a jegyző által számba fog vétetni. Ezen lövészetben részt- vehetnek nem társulati tagok is, minél fogva a lövészetkedvelő közönség ezennel tisztelettel meghivatik. Kelt Egerben, 1882-iki april 23-án. A választmány határozatából: Énekes Gusztáv társ. jegyző.

— Az általános munkás-betegsegélyzö és rokkant egylet egri élőhelyének husvét másodnapján tartott gyűlésén az 1881-ik évről a következő kimutatás adatott tudtára a tagoknak. Bevétel: Be- iratási dijakból 75 frt. Heti járulékokból 1336 ft. 25 kr. Rokkant pénztárba 18 forint. Uj tag könyvért 20 frt. Visszafizetésből 45 frt. Ünnepély jövedelméből 70 forint. Előlegezett kölcsön 82 frt. 58 kr. Kész pénz a központból 410 forint. Összes bevételek 1992. frt. 48 kr. Kiadások: Betegek segélyzésére 812. frt. 41 kr. Temetési járulékok 170 frt. Szülési segély 24 ft. 50 kr. Kórházakba 47 forint Gyógyszerekért 408 frt. 79 kr. Orvosi dij 238 frt. 94 kr. Fürdőért 19 frt. 65 kr. Sebészeti költség 50 frt. Ásványvizekért 2 frt. 45 kr. Meghatalmazott dija 119 frt. 47 kr. Posta- dijak 2 frt. 98 kr. Visszafizetett kölcsön 96 frt. 6 kr. Pénzkészlet az év végével 49 frt. 73 kr. Összes kiadás 1992 frt. 48 kr. Uj évkor az egri tagok létszáma volt 250 Az egész országban (31 város, és Budapest fővárosban) az összes tagok száma 19326; az összes bevételek: 170,813 frt. 52 kr. A kiadások: 161.841 frt. 38 kr. Összes pénzbevételi többlet 8972 frt. 14 kr. Az egylet összes vagyona 1881. év végén 64,226 frt. 60 kr.

— A harmadik magyar egyetemről nyilatkozott Trefort miniszter a Pozsonyban tiszteletére rendezett lakomán. A miniszter ezeket mondta: Nem vagyok félreértések barátja s nem örömest teszek ígéreteket, melyeket teljesíteni nem tudok. A mi az egyetem kérdését illeti, nézetem az, hogy két egyetem hazánk cultu- ralis érdekeinek többé meg nem felel; a budapesti egyetemen éven- kint szaporodik a hallgatók száma; helyiségei nem képesek befogadni a tanulókat s egy harmadik egyetemnek szükségkép létre kell jönni. Bármily fontos is a népnevelés, s bármennyire fáradozom annak fejlesztésén, még sem zárkózhatom el azon igazság elől, hogy az átalános miveltség és a cultura intensiv fölvirágzásának czélját nem alulról, hanem felülről érhetjük el. Csakis egyetemei folytán lett Németország par excellence culturállam. A harmadik egyetem kérdését nem fogom elutasítani magamtól. Kassa városa szintén kért egyetemet. Elmegyek Kassára is s megvizsgálom, vájjon alkalmas lenne-e ott a talaj egyetem alapítására. Mindenekelőtt meg kell győződni az országnak, hogy harmadik egyetemre szükség van, s akkor nem localis érdekek lesznek irányadók, hanem az ország választani fogja azt a várost, mely arra a legalkalmasabb.

— Kirándulás Fiúméba. A gyarmatárukereskedők országos szövetsége Fiúméba tervezett kirándulását a pünkösdi ünnepek után, valószínűleg junius 4-én fogja megtartani. A kirándulás minden külső tüntetést mellőzni fog, amennyiben a gyarmatáru-kereskedők tisztán Fiume kereskedelmi viszonyainak megismerése és tanulmányozása végett rándulnak oda, hogy annak lehető emelése és felvirágoztatása iránt lépéseket tehessenek. A szövetség elnöksége e tárgyban magánúton már érintkezett is Mócs Zsigmonddal a „Fiume“ szerkesztőjével, ki válaszában azt írja, hogy a gyarmatáru-kereskedők tervezett kirándulása iránt Fiúméban már eleve is igen élénk érdeklődés mutatkozik. A kirándulás az évi közgyűlés alkalmával fog történni.

— Halálozás. A napokban kisértük örök nyugalomra Tóth Guidó, 1848—48-iki honvéd főhadnagy hűlt tetemét, ki városunkban évek hosszú során át, mint kitűnő s köztisztelet- és szeretet- ben álló zongoramester működött. A boldogultnak koporsóját számos koszorú díszítette, közülük különösen kettő tűnt ki ily feliratú : „Tóth Guidónak: volt tanítványai.“ Temetésén a honvéd-egylet gyászlobogójának elülvitele mellett, testületileg volt jelen s azon kívül számos tisztelője és barátja adta meg derék polgártársunknak a végtiszteletet. Legyen neki könnyű a föld!

— Szinház-épités. A nyitrai állandó színház építését vagy két évig tervezgették, mig végre meghitták Voyta Adolf műépítészt a zombori és pápai színházak tervei bemutatása végett. Ezek anynyira megtetszettek az ottani bizottságnak, hogy Voytát azonnal megbízták a részletes munkatervek elkészítésével, melyek alapján az árlejtés is már kiíratott. Május elején megkezdik az építést és még ez évben be akarják végezni.

— A borüzletben a lefolyt héten átalános pangás uralkodott. A folyó hó 6—10-ig uralkodott rossz időjárás, fagy és havazás általános deprimáló hatást gyakorolt az eladási kedvre. Volt is miért, mert az ország legtöbb borvidékén a fagy a már meglehetősen kihajtott szőlőkben nagy kárt tett. úgy hogy az idén már a bő szüret kilátásáról le kell mondanunk. A helyzet igen nehéz és problematikus. A termelő emeli a borárakat, a kereskedő pedig azt hiszi, hogy a fagy által tett kár nem jelentékeny s a bor megdrágulásának nincs még jogosultsága. Ilyetén állapotok mellett a borüzlet igen megcsendesült, az üzletkedv csökkent.

— Borászati iállitás. A Bordeauxban ez év május havában megnyitandó nemzetközi bor- és szeszkiállitásra a földmivelés, iparés kereskedelemügyi minister Francziaországban külön képviselőt

, nevezett ki, a ki a magyar osztály beküldött tárgyait rendezni és az egész kiállítás ügyét vezetni fogja. Az illető képviselő ezég a napokban levelet intézett több fővárosi nagykereskedőhöz és kereskedelmi képviselőhöz, hogy hazájuk fiait buzdítsák a kiállításon leendő részvételre, annál is inkább, mert meg van győződve arról, hogy a magyar borok az elsőrangú olasz- és spanyol borokkal képesek versenyezni. Eddig már 40 magyar kiállító jelentkezett.

— A városok "Csatornázásáról tartott april 23-án Budapesten felolvasást Miklós Ödön mérnök a m. mérnök- és építész-egyesület vizi szakosztályában; Tárgyalta e kérdést közegészségi, gazdasági és technikai szempontokból. Kiemelte Angliának a csatornázás terén tett üdvös intézkedéseit, a hol 2—3000 lakossal bíró városok is rendezett csatornákkal láttattak el. Sajnos, hogy utóbbi időben nem tartottak lépést a hygienia haladásával. A hygienia megkívánja : 1. a talajvizek gyors levezetését, 2. az eső, a gyári és házi vizek, végül 3. a házi tisztátalan anyagok lehető leggyorsabb eltávolítását. A gazdaság követelményeinek szintén kiváló szerep jut e téren, mert a csatornavíz tudvalevőleg a legsikeresebb trágyaanyag, s igy a növénytermelés czéljaira nagy sikerrel használható. A technical berendezésnek tehát mindenesetre olyannak kell lenni, a mely úgy a hygienia, mint a gazdaság igényeinek lehető legnagyobb mértékben megfelelni képes. Részletesen foglalkozott ezután az eddig alkalmazott különféle csatornázási rendszerekkel, vizsgálván egyúttal, mennyiben feleltek és felelnek meg ezek a hygienia, mezőgazdaság és techniea sokszoros követelményeinek. Ismertette az e téren felmerült irodalmi vitákat, melyekben főleg az orvosok vettek igen tevékeny részt.

— Az osztrák államvasuttársaság és a magyar kormány között, a következő nagyfontosságu megállapodások jöttek létre: Az osztrák államvasut magyarországi vonalai és birtokai vezetésére s adminisztrácziójára a bécsi igazgatóságtól teljesen független önálló igazgatóság és egy magyar igazgatótanács fog Budapesten aktiváltatni. — Az osztrák államvasut eddigi alapszabályainak azon határozmányai, melyek szerint az igazgató-tanácsosok fele részének Párisban, második felerészének pedig az osztrák-magyar monarchiában kell laknia, olyképen módosíttatnak, hogy a belföldi igazgatótanácsosok egyik felerészének osztrák, másik felerészének pedig magyar állampolgárokból kell állania. Mindazon ügyekre nézve, melyek tekintetében az osztrák vonalak a magyar vonalaktól külön nem választhatók, az igazgatóságok közösen, még pedig felváltva Becsben és Budapesten tartandó igazgatósági üléseken fognak határozni, mig ellenben minden adminisztratív ügyre s ennél fogva a számvitelre és könyvelésre nézve is, a mennyiben ezek a magyar vonalakra vonatkoznak, jövőre egészen önállóan és a bécsi igazgatóságtól függetlenül, a magyar igazgatóság fog rendelkezni. — Az osztrák államvasut közgyűlései ezután váltakozva Bécsben és Budapesten fognak megtartatni, minélfogva jövőre a vezérigazgató állása egészen elesik. —■ A létesült megállapodás értelmében az osztrák államvasuttársaság megadja azon jogot, hogy a társulat vonalai, még pedig a magyar vonalak elkülönítve és függetlenül, 1895-től kezdve az állam részéről megváltathassanak. — Az osztrák államvasut ujszőny-brucki vonala a szerződés életbeléptével átmegy a magyar állam szabad tulajdonába; az osztrák államvasut azonban a becsár lefizetése után megkapja a magyar állam tulajdonában levő vágvölgy-pozsony-tren- cséni vonalat, azon kötelezettséggel, hogy e vonalat minden különleges garanczia nélkül kiépíti a magyar államvasut állomásáig. Az osztrák államvasuttársaság és a vele szövetkezett nagy pénzügyi csoport egyszer s mindenkorra kötelezik magukat, hogy lemondanak csatlakozásra törekedni a keleti vasútvonalokhoz akár Baziásról Szerbián, akár Románián át. Mihelyt az osztrák állam-