Eger - hetilap, 1882
1882-04-13 / 15. szám
XXI. év-folyam. 15. szám 1882. április 13-án Hirdetésekért minden 3 liasátozott petit sorhely után 6, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó hivatal (lyceumi nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szoiosányi Gyula könyvkereskedése (alapítványi ház a lyceum átellenéhen) s minden kir. postahivatal. — A hirdetési dij előre fizetendő. Előfizetési dij: Egész evre . ö írt — kr. Félévre. . . 2 , 50 , Negyed évre .1 „ 30 , Egy hónapra. — 45 , E gyes szám . — 12 r EGER. A must sűrítése. (Xy.) Dr. Springmühl, mint az egy berlini lapban olvasható, legújabban egy főleg a borvidékekre kiváló fontossággal biró s azoknak kiszámithatlan előnyt biztositó felfedezést tett az által, hogy a must sűrítésének kérdését megoldotta. A mennyiben pedig e tekiutetbeni kísérleteit teljes siker koronázta: lehetővé tette, hogy a must víztartalma el vonathatóvá váljék, a nélkül, hogy ezen eljárás által a must alkatrészei akár minőség akár mennyiségben vesztenének. A viz elvonása által a must vastag állományú szörppé változik. mely ha a szükséges vízmennyiséggel feleresztetik, az eredeti mustot változatlan minőségben adja vissza, mi ha forrásnak indul, ép oly bort ád, mint az eredeti must. E dr. Springmühl, ki a must sűrítésének kérdésével behatóan foglalkozott, nem rég kizárólagos szabadalmat nyert felfedezésére az olasz kormánytól, s azt már a legközelebbi ivadban gyári üzem alapján értékesíteni óhajtja. Dr. Pillitz Vilmos budapesti egyetemi magántanár, ki e fölfedezést a Pester Lloyd egyik mult számában ismerteti, kiemeli, hogy a must sűrítése kivált azon vidéknek ajánlható, a mely kiterjedt szőlőszettel bir, vagy a hol a must esetleg a bor vagy éppen nem, vagy csak az előállítási költségeket is alig fedezni képes olcsó áron volna elárusítható. Hozzá teszi egyúttal, hogy a borszegény vidékek már a közeli jövőben fogják e felfedezés jótékony hatását érezhetni, a mennyiben jó és olcsó mustnak behozatala által a borjavitás könnyittetni, a mind nagyobb mérveket öltő műbőr terjedésének pedig a szükséges gát vettethetni fog. Közlő dr. Pillitz az előadottakhoz még azon megjegyzést fűzi, hogy ő már az 1876. és 1877. évek folyamán foglalkozott a sűrített must készítésének módjával, tudván, hogy e kérdés sikerteljes megfejtése minő rendkívüli fontossággal birand borászatunk fejlődésére ; — és hosszabb kísérletek után sikerült neki már akkor, — tehát 5—6 évvel az előtt a kívánt eredményekre jutnia; miért is kiváló elégtételül szolgál neki azon körülmény, hogy dr. Spr. ugyanazon eljárás alapján, melyet közlő folytatott, ugyanazon eredményt érte el. — Maga a sűrítési processus alacsony hőfok és csekély légnyomás mellett foganatosittatott, és ez úton a Carré- féle légszivattyú segélyével körülbelül 1 hektoliter mustot sűrített. Dr. Spr. sokkal nagyobb mennyiségeken tette kísérleteit, a menynyiben 60 szőlőfajnak mustját, és pedig 600—1200 liternyi adagokban, sűrítette, mely eljárásnál, a tejsüritésnél is alkalmaztatni szokott Vacuum-féle készüléket használta. 1200 liternek sűrítése 3 órányi időközt vett igénybe. Miután közlő e tárgy körüli észleleteit a M. T. Akadémia egyik 1877-iki novemberi ülésén ismertette, mi is annak kiadványaiban nyilvánosságra hozatott, elsőségi igényeket is van jogosítva érvényesíteni. Ezt azonban mint személyest, alárendelt kérdésnek is tekintvén, inkább újból felhívja a borászat- és borkereskedéssel foglalkozó közönség figyelmét ezen sűrítési módra, mint azon expediensre, mely által a termelőnek termelvénye értékesítésének útját álló nehézségeket könnyen meg lehet szüntetni. A sűrített must minőségére nincs befolyással az időjárás és éghajlati viszonyoknak bármily alakulása. A műegyetem laboratóriumában ismertető 1876. év óta tart egész egyszerűen elzárt edényekben sűrített mustot, anélkül, hogy a készítmény valami változást mutatna,pedig annak idején nagy utat tett az: Párisba és vissza, nem különben a legmelegebb nyári hónapokban volt az ottani világkiállítás alkalmával, kiállítva, és e körülmény sem csorbította minőségét. — Az által pedig, hogy a sűrítés folytán a must víztartalma, — körülbelül 70—80% — elvonatik, forgalma is rendkívül meg van könnyitve és viteldija is negyed, sőt ötödrészre száll le. De nem csupán kiviteli forgalmunk szempontjából bir a must kiváló fontossággal, hanem azért is, mivel már otthona szőlőnedv jobb értékesítésére és a bor észszerüebb elkészítésére is képesít minket. Vannak ugyanis évek, melyeknek szőlőtermése oly rendkívül jól sikerül, hogy kivált a szegényebb termelő, termését, hordók hiánya miatt minden áron eladni, úgy szólván elpocsékolni kénytelen. Ilyenkor aztán a must sűrítésének előnye igy nyilvánvaló lesz, — mi ide s tova szállítható eszközök segélyével történhetik meg, mint pl. a cognac készítése Francziaországban. Ez által tehát egyrészt a szőlőbirtokos mustjának értéke nagyon magasra fog emelkedni; másrészt a borkereskedő sem lesz kénytelen oly bort vásárolni, mely észszerütlen forrasztás vagy rósz pincze- kezelés folytán, egy, úgyszólván teljesen értéktelen termelvénynyé vált, — hanem e helyett sűrített mustot fog magának beszerezni, melyet a tudomány vívmányain nyugvó belátása és az észszerű pin- czészet elvei alapján úgy fog iskolázhatni, hogy igy a szőlőnedv nemes tulajdonait teljes mértékükben érvényességre juttassa. — Valószínűleg azon, igen kedves tapasztalatot is fogjuk tehetni, hogy egyes vidékek, melyek eddigelé csak gyönge, magát igen könnyen megtörő, nem sokáig eltartható borokat produkálnak, igen jó termelvényt fognak felmutathatni, mihelyt a borrali bánásmódot helyesebb alapokra fektetendik. Megjegyzendő végül, hogy a must sűrítésével járó költségek aránylag csekélyek. Mindezeknél fogva eljöttnek látszik az idő arra nézve, hogy a mustsürités nagyban eszközöltessék; — miért is szeretnek bortermelőinket és eladóinkat, figyelmeztetni, hogy ne hagyják a kérdést figyelmen kívül, mert annak már nem lehet írtjából kitérni. A gyár- szerű üzem már bizonyos ügyességet és ismeretet igényel, melyet azonban sem könyvekből, sem pedig egy laboratórium szűkre szabott tapasztalataiból elsajátítani nem lehet. Itt tehát a gyakorlat embereinek kell fellépniük, és mi meg vagyunk győződve arról, hogy azon esetben, ha ez ügy hivatott kezek által fog fölkaroltatni, annak sikerdús eredményei elmaradhatlanok lesznek. Ha sikerül a sűrített mustnak azon szerepet megszereznünk, melynek eljátszására lénye természeténél fogva hivatva van, akkor egy nagy nemzetgaz- dászati érdeket valósítunk meg, s egy eddig parlagon heverő kincset emelünk fel. Az 1880-iki népszámlálás főbb eredményei. II. A népesség sűrűsége, vagy a viszonylagos népesség. (Xy.) A viszonylagos népesség valamely terület lakosságát, tehát népességének sűrűségét, vagy is ennek viszonyát a földterülethez fejezi ki, — kitüntethető tehát az által, ha a népességnek átalános száma, az illető terület bizonyos mérvéhez, mint egységhez, pl. egy négyzet! mértfóldhez, vagy kilométerhez viszo- nyittatik, a mennyiben igy kimutattatik az, hogy átlag hány ember lakik egy □ mfdön vagy kmteren. így pl. hazánkban, melynek 5.884 mfd. vagy 324.016 kmtnyi területén 15,642.002. ember ember lakik, átlag 2,659 ember jut 1 □ mfdre, vagy 48.3 ember 1 □ kmterre. A társadalom jólétére a czivilisatió tekintetéből okvetlen szükséges a népesség bizonyos sűrűsége. Ott hol a népesség igen elszórva lakik, nem képes magát sem a természet romboló ereje,
