Eger - hetilap, 1882
1882-01-12 / 2. szám
XXI. év-íolyam. 2. szám. 1882. január 12-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 . Negyed évre . 1 „ 30 „ Egy hónapra. — 4ö . Egyes szám — 12 „ Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit sorhely után fi, bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30, uyilttérben egy petit- sorhelyért lő kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmi! hetilap. Megjelenik mintien esötörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lyeeumi nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése (alapítványi új ház a iyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. A hirdetési dij előre fizetendő: A jog1 körüli bizonytalanság állapotának újabb okai hazánkban. i. Mely jogszabályok vannak hatályban nálunk s e szerint mi a j jog hazánkban ? — ezt ismerni nemcsak azért nehéz, mivel a jog legtöbb ágának terén a codificatióval még hátravagyunk ; s mivel az egymásnak ellenmondó régibb-ujabb törvényeink közt bajos eligazodni, hogy mi az érvényes jog s mi nem! Hazánkban e mellett még oly nehézség is forog fenn, mely a többi civilisált államokban hallatlan. Nálunk ugyanis — a törvéuyhozás s a kormány helytelen határozatai folytán — nincs intézkedés téve aziránt, hogy a törvények hiteles szövegét a jogszabályok által érdé- j kelt egyének, — bírák, hivatalnokok, ügyvédek s a nagy közöuség { — idejekorán megszerezhessék s igy megismerhessék. II. A törvény hatálybaléptéuek időpontja nálunk vagy magában a törvényben van kimondva vagy az időpont megállapítása a kormányra bizatik, — a többi esetekben pedig a törvény bizonyos jogszabályok szerint kiszámítandó napon lép érvénybe. Ez mind igen helyes; csak volna intézkedés téve, hogy legalább az utóbb említett törvények hiteles szövege idejekorán megszerezhető legyem Ez azonban hazánkban eddig nincs lehetővé téve. Kitűnik ez a következő adatokból. 1) Az 1868:3. t. ez. folytán 1870. év elejéig azon elv volt | irányadó, hogy a törvény — ha benne az életbeléptetés időpontja megállapítva, vagy ezen megállapítás a minisztériumra bízva nem j volt, — az „Országos-Törvénytár“-ban lett megjelenését követő 15-ik napon lép hatályba. Ehhez képest, a törvény szelleme értelmében, az ily törvé- nyék hiteles szövegét akkép kellett volna közzétenni, az „Országos Törvénytárában, hogy ennek minden száma azon nap küldessék szét, a melyet, mint megjelenési napot, kinyomatva magán visel. És mi történt? Az „Országos Törvénytár“ kiadása körüli ne- J hézségek és zavarok miatt, e törvénytár számai hetekkel is később jelentek meg azon napnál, a mely mint megjelenési nap a törvénytár homlokán ki volt tüntetve. Ekkép a bíróságok, hivatalnokok s magánegyének csak akkor juthattak a törvény hiteles szövegének bírásához, midőn már az ily törvény hatályban volt, — holott épen az ellenkező képezte a törvényhozás intencióját, az tndnillik, hogy az ily uj törvény hiteles szövegét a közöuség már a hatálybalépés előtt két héttel megismerhesse s jogügyeiben ahhoz aikalmazkod- hassék. 2) Az ebből eredt bizonytalanságnak az 1870: 12. 13. t. czikkek azon jogszabállyal akartak véget vetni: hogy a törvény a magyar országgyűlés mindkét házában történt kihirdetését — felolvasását — követő 15-ik napon lép érvénybe; ha tudniillik a hatálybalépés időpontja sem magában a törvényben kimondva, sem pedig meghatározása a kormányra bízva nincsen. Ezzel ugyan a bajon gyökeresen nem lett segítve; mert a hiteles szöveg kiadásával ekkor is késett a k o r m á n y. De legalább magánvállalkozók akkor még jogosítva voltak kioyomatní az uj törvényeket — ki is nyomatták többen tüstént a kihirdetés után, — s igy az érvényes jog iránt érdekelt felek és hatóságok legalább ,,nem-hiteles“ szövegre tehettek szert idejekorán, s azt is kiszámíthatták, hogy mivel a törvény a lapok közlése szerint ekkor és ekkor hirdettetett ki (az országgyűlésen), ennélfogva ezen és ezeu napon kell hatályba lépnie, hacsak a törvényben magában más intézkedés nem volt. ' ' 3) De ime, beüt az 1881: 53. t. ez., mely azt állapítja meg, hogy: a törvénytár, törvénygyűjtemény és rendeletek tárának, valamint egyes törvényeknek vagy rét.deleteknek, nemkülönhen a törvények hazai nyelvekre való lefo rditasának önálló kiadása, s azok elárusitása, — az állam kizárólagos jogát képezi. Ehhez csak oly korlátolás van csatolva, hogy : a törvények s kormányrendeletek oly kiadásai, melyek a törvényeket és rendeleteket, tudományos vagy gyakorlati magyarázásokkal kísérik, — s azon gyűjtemények, melyek a szakszerű használat czéljából csupán az egy szakmába vágó törvényeket és rendeleteket tartalmazzák, — ezen törvény intézkedései alá nem esnek. Már most mi lett ezen törvénynek következménye? Az, hogy a magán vállalkozók nem adhatják ki a törvényeket s reudeleteket. Idáig ugyan helyes volna, ha a kormány idejekorán látná el a hatóságokat s a nagy közönséget hivatalos kiadványokkal; de mivel a kormány ezt nem teszi, habár élelmességgel korai kiadások által az államnak nasry jövedelmet szerezhetne; ennélfogva az állam is egyenesen károsittatik, s a polgárok és hatóságok az érvényes jogszabályokra nézve a legkínosabb bizonytalanságban tartatnak. 4) És mindehhez, mintegy gyászos koronázásul, járult egy legújabb törvény, mely az 1868:3. t. czikknek fentebb ismertetett intézkedését lényegileg visszaállítja, a nélkül, hogy a jogszabályok által érdekelt közönségre s hatóságokra kellő figyelemmel volna. Az uj törvény megint az „Országos Törvénytárára fekteti a súlyt; a törvény kötelező ereje megint az „Országos Törvénytárban történt megjelenését követő 15-ik napon kezdődik, — ezen megjelenés siettetéséről pedig gondoskodva nincsen! 1 III. Már most úgy áll a dolog, bogy sem a törvények hiteles kiadása idejekorán nem kapható meg, — sem pedig a kormány mulasztását magánvállalkozók pótolni nem jogosnvák. így pl. Egerben — a mint utánjárás folytán értesülünk — az 1881. évi nyár óta máig (jan. 10-éig) sem kapták meg az illetők az „Országos Törvénytár“ számait. Tehát a mostani országgj ülésen alkotott, nagyszámú törvényeknek hiteles szövege még most sem szerezhető meg ; mert hiszen magánvállalkozók törvényileg el vannak tiltva attól, hogy a kormány e tekintetbeni mulasztását az ügy érdekében pótolhassák. * * * Erre ugyan talán azt fogja valaki felelni, hogy hiszen a kormány közzéteszi a törvények szövegét a hivatalos lapban. De erre azt kell válaszolnunk, hogy ezen szöveg nem tekintetett s nem teki níetik hitelesnek. Ha tehát a súlyt mégis a hivatalos lapra fektetik: miért nem vették fel a törvénybe a bizonytalan megjelenésű „OrszágosTörvénytár“ helyett a naponkint megjelenő hivatalos lapot a törvények hiteles kiadványa gyanánt,—vagy miért nem közük a törvényeket, úgy, mint a legtöbb czivilizált államban történik, egy rendszeres s az elöfi zetök által ellenőrizhető, ugyanazért a lehető leggyorsabb in megjele nö hivatalos törvénylapban? IY Ezek után azon véleményünket nyilvánítjuk, bogy igenis az állam érdekében állónak tartjuk, azt, miszerint a törvények kiadása körül egyedárnságot gyakoroljon s ez inon is az állam bevételeit szaporítsa. De ha az 1881: 53. t. ez. csak elvben áll fenn s igy a magánvállalkozóknak a törvények kiadásától való eltiltásával az éretik el, hogy az érdekelt közönség sem hivatalos, sem nem hivatalos törvénykiadásokat idejekorán nem kaphat: — akkor mél-
