Eger - hetilap, 1882

1882-04-06 / 14. szám

134

ban letelepedett s magyar honpolgárrá lett, gyermekeit magyarul nevelteti, magyar dajkákat ad melléjük. 0 maga szintén megtanulta a magyar nyelvet, szorgalmasan olvasta Széchenyit, Eötvöst, Kisfaludyt, Horváth Mihályt. Midőn már elég erőt érzett magában, fölállott Torontálmegye közgyűlésén és magyarul beszélt. Perczekig tartó riadó zaj kisérte a nemes herczeg szavait. Példát vett tőle mindenki, s azóta Torontálmegye közgyűlésén máskép, mint magyarul, nem beszél senki.

— A honvédelmi minisztériumban a belügyminiszterrel lett elóleges megállapodás után, közelebb fog intézkedés tétetni, a még ez év folyamán felállítandó 3-ik és 4-ik számú csendőrparancsnokságok legénységének. Kropacsek-féle tárkarabélyokkal leendő ellátására nézve. Kilátás van arra is, hogy a közelebb felállítandó csendőrparancsnokságok legénysége részére szükségelt helyiségek legnagyobb részét azon helyiségekből, melyeket az ugyanazon területeken elhelyezett honvédség nélkülözhet, a honvédparancsnokságok át fogják engedni; a szükségelt ágy és ágynemüek is megfelelő koptatási dij mellett, egyelőre a honvédségtől, továbbá a budapesti fő- és nagyszebeni hadparancsnokságtól fognak kéretni.

— A 2-ik csendőr-parancsnokság területéhez tartozó megyékben alkalmazva volt központi járási csendbiztosok, azok kivételével, kik az állami csendőrségnél alkalmazást nyertek, — már megkapták a megyék házi pénztárából a végkielégítési összeget. A csendlegények, kik a csendőrségbe beosztásra alkalmatlanoknak találtattak, végkielégítésre nem tarthatnak igényt.

— Hadmentességi dij. A besorozott, de időközben mentességi czimet nyert hadkötelesek hadmentességi dija tárgyában a pénzügyminiszter elrendelte, miszerint : azon hadköteles, a ki a hadsereghez (hadi tengerészeihez) vagy honvédséghez besoroztatik, besoroztatása évére, habár még azon évben elbocsátás utján mentességi czimet nyerne is. hadmentességi adóval meg nem róható.

— Lóhus-fogyasztás Parisban. A párisi szegényebb néposztály mindinkább megbarátkozik az olcsó lóhussal, melynek fogyasztása évről évre növekszik. Mig 1875-ben statisztikai kimutatások szerint 7000 lovat s 10 öszvért vágtak le a párisi lómészárszékekben, addig 1881-ben 9300 lovat s 400 öszvért fogyasztott el a párisi közönség. Az említett városban körülbelül 40 mészárszék van berendezve a lólius elárusitására.

— Évi jelentés Batizfalvi Sámuel tr., a testegyenészet egyetemi magántanára, budapesti orvos-sebészeti és testegyenészeti magánintézetézetének XXIII-dik évi működéséről. A budapesti orvos-sebészeti és orthopaediai magángyógyintézet fennállásának XXIII-dik évében — 1881-dik évi január 1-tél 1881. deezember 31-ig — összesen 618 beteg vette igénybe annak gyógysegélyét. Ezek közül 540 járólag, 78 pedig az intézet helyiségeiben kezeltetett. Az intézetben kezeltek közül a testegyenészeti osztályon ápoltatott 31. az elkülönített orvossebészeti osztályon pedig 47. A tulajdonképeni betegeken kívül, több szülő, rokon és kisérő, nyert rövidebb vagy hosszabb ideig ellátást a gyógyintézetben. A műit éyről maradt 15 beteg; 1881. január 1—1881. deezember 31-ig felvétetett 78; összeg: 93. Ezek közül gyógyultan távozott 34, javultan 34, nem-javultan 6; meghalt 1; további gyógykezelés alatt maradt 18.

— Győry Vilmostól „Népmesék“ cziniű kis füzet jelent meg. Ara 15 kr.

— ,.A talajjavítás és vizszabályozási hitelügy jogi szervezetéről.1,1 Ily czim alatt egy tekintélyes fiatal szaktudóstól a „Nemzetgazdasági Szemle“ múlt évi III. és IV-ik füzetében figyelemre méltó czikksorozat közöltetett, mely most önálló füzetben jelent meg. Szerzője : dr. C s i 11 a g h Gyula, egyetemi magántanár.

— „A főrendiház reformja11 czimü kis füzet jelent meg Budapesten, az Eggenberger-féle könyvkereskedésben, Pártos Bélától. Szerző azt javasolja, hogy a felsőház tagjai a törvényhatóságok által választassanak. A füzet ára 40 kr.

— Társadalmi-politikai tervek. Alig akadnak még valahol Bismarck lierczegnek oly egyoldalú utánzói, mint Ausztriában. így panaszkodik egy bécsi lap, midőn hírül hozza, hogy az osztrák kormány nagy buzgósággal tanulmányozza ama javaslatokat, melyek a munkásoknak balesetek és rokkantság elleni biztosítása tárgyában terjesztettek a német birodalmi gyűlés elé.

— A lovak és más igavonó állatoknak Szerbia és Montenegró felé való kivitelét, a közös pénzügyminiszter, további intézkedésig, eltiltotta, s ezen intézkedéséről az osztrák és magyar kormányt értesítette. A közös pénzügyminiszter ezen intézkedéséhez, a magyar kormány is hozzájárulását nyilatkoztatta ki. Végül megemlítjük, hogy a lovaknak és igavonó állatoknak a Dalmátia felőli tengeri utón leendő kivitele tekintetében legközelebb hasonló rendszabályok fognak életbe léptettetni.

— A magyarországi hirlapirók nyugdíjintézete javára újabban is szép adományok folytak be. A sajtó ez alapjának felvirágzására nézve megjegyezzük, hogy összes vagyona, mely deezember 31-én 43.630 írt volt, az azóta érkezett adományokkal, ajánlatokkal, tagdíjakkal hatvanezer írtnál jóval többre szaporodott.

— Grimm Gusztáv budapesti könyvkereskedő kiadásában becses fűzetek indultak meg, ily czim alatt: „Levél szerinti oktatás a német nyelv tanulására.“ Szerző Roder Adolf. A teljes mű (40 levél) előfizetési ára 6 frt; egyes levelek 20 krjával kaphatók.

— A magyar államvasutak igazgatósága elhatározta, hogy olyan nyers szeszküldeményeknél, melyek Budapesten finomíttatnak és aztán Fiúméba továbbittatnak, a Budapestig fizetett szállítási díjból 100 kilogrammonkint 15 krt megtérít. Ezen intézkedés czélja a magyar szeszkereskedésnek Fiúméba irányítása.

— Az osztrák kormány elrendelte, miszerint 10000 klgr. hordképességü közönséges négykerekű vasúti kocsiba az osztrák vasutakon legfeljebb 9 darab nagy szarvasmarha rakható be. A határon való átrakás és késlekedés elkerülése végett a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. minisztérium is utasította a hazai vasutakat, hogy Ausztriába menő szarvasmarha-küldeményeknél a berakást csak a fentemlitett határig engedjék meg.

— XJj ezéhek Németországban. Az ipar szervezése Németországban mind nagyobb előmeneteleket tesz. Németország határozottan visszafordult a ezéhrendszerhez, magától érthetőleg nem e szónak hírhedtté vált rósz értelmében, hanem oly értelemben, mely a mai kor szellemével és a haladás követelményeivel összhangzásban van. — A német új ipartörvény tágas jog- és hatáskörrel újból statuálta az „In- nung“-okat (ezéhek). — Nem tette ugyan azokat egyenesen kötelezőkké, azonban oly eszközöket adott azok kezébe, melyek által minden iparos, ki tanonezokat és segédeket akar tartani, indirecte arra kényszeríthető, hogy a ezéhhez csatlakozzék. — De a birodalmi kormány nem állapodott meg e ponton. A törvény meghozatala után a kormány arról gondoskodik, hogy az uj „Innung“- ok tényleg életbe is lépjenek. E végből a birodalmi belügyi hivatal meghagyásából közelebb egy minta-alapszabály tétetett közzé következő czim alatt: „Entwurf eines Innungs-Statuts auf Grund des Rechtsgesetzes vom 18. Juli 1881“, melynek czélja a létező társulatok átalakítását és új Innungok alapítását megkönnyíteni. Ha Németországban a ezéhek a minta alapszabály által körülírt keretben tényleg életbe lépnek: akkor könnyű kiszámítani, miszerint az iparosok zöme rövid időn mind bent lesz a társulati kapcsolatban. Hiszen a társulaton kívüli iparosokra nézve részben a törvény, részben a társulatok működése folytán lehetetlenné válnék tanonezokat tartani és munkásokat kapni, nem is említve azt, hogy a különösebb közérdekű intézményekben, mint segély- és előlegező pénztár, közös nyersanyagraktár, közös árucsarnok stb. részt nem vehetnek. — A czéhkapcsolatból csak az iparosok két kategóriája zárkózhatik ki: a nagy gyárosok, kiknek telepe már önmagában véve is egy nagy gazdasági Organismus és a segédmunkás nélkül dolgozó házi iparos. (M. Ipar.)

— A ,,Gazdasági Mérnök“ czimü kitűnő műszaki hetilapra, mely Gonda Béla műegyetemi tanár által Budapesten adatik ki, az érdekelt közönség figyelmét felhívjuk. A lap ára negyedévre 2 frt, félévre 4 frt.

— Táborszki és Par.-ch budapesti zenemükereskedésében megjelentek : „Magyar dallamok“: zongorára négy kézre szerzé Them Károly. Ár: I fr 20 kr.

— A ,, Magyar Lexikon“ már a K. betűig haladt. Most jelent meg a 98-ik füzet; ára 30 kr.

— A.. Magyar Dal-Album''' III-ik kötetének 6-ik füzete is megjelent a következő tartalommal: 1. Igazán, igazán. 2. Igyunk pajtások. 3. Ilyen olyan kis legényke. 4. Indul a csatára az ifjú vitéz. 5. Isten adta vize. 6. Isten hozzád, el kell válni. 7. Izent nekem a gavallér. 8. Jaj a hátam, jaj a hátam! 9. Jaj de búsan jön felém a harangszó. 10. Jaj de ugat a csárdásné kutyája. 11. Jaj Istenem, hányszor. 12. Jer az ablakodra kedves. 13. Jöszte, jöszte, kincsem. 14. Jut-e néha, jut-e rózsám. 15. Kalapom szememre vágom. 16. Katonává kellett lenni. 17. Kerekdombi kis menyecske. 18. Kiállók a házam kapujába, 19. Kiöntött a Sajó a partjára. 20. Kivirágzott kizöldült már. — Ezen 6-ik füzettel a „Magyar Dal- Album“ 111-ik folyamának második féléve veszi kezdetét, kéretnek tehát a t. első-félévi előfizetők, hogy a 2-ik félévért járó előfizetési pénzt 90 krt, mielőbb beküldeni szíveskedjenek, nehogy a további füzetek rendes beküldése fenakadást szenvedjen. — Számos felhívás folytán a „Dal-Album“ III-ik folyamának szövegkönyvét a „Magyar Daltárt“ két félkötetben bocsátjuk közre, melyre ezennel előfizetést nyitunk. Előfizetési ára a két félkötetnek bérmentes szétküldéssel 80 kr., mely előfizetés legczélszerűbben posta