Eger - hetilap, 1882

1882-03-23 / 12. szám

114

toknak alig lett vége-hossza, Különösen Klein Ignácz ügyvéd-jelöltnek Csiky Sándort, Kapácsy Dezsőnek Szederkényi Nándort és Klasánszky László joghallgatónak Kapácsy Dezsőt éltető beszédeik idéztek elő viharos éljeneket. Végül még dicsérőleg kell kiemelni az iparos ifjúság énekkarát, mely szabatosan betanult hazafias dalaival s a helybeli tűzoltó-egyletet, mely teljes diszbeni jelenlétével egy-egy fénypontját képezték az ünnepélynek.

— Vasárnap d. u. tették örök nyugalomra a Fájdalmas-Szűzről nevezett temetőben az egri egyházmegye egyik fiatal tagját, Vitéz Lászlót, kit özvegy édes anyja ápoló karjai közül ragadott el a halál. Temetésén nagy közönség nyilvánitá részvétét az elhunytnak gyászoló családja iránt, mely legfőbb örömét veszté el benne.

— A magyar sz. korona országai vörös-kereszt-egyletének hevesmegyei választmánya, múlt hó 28-án 55. sz. alatt kelt felhívása következtében tett és alább elsorolt kegyes adakozásokat nyilvánosan és köszönettel nyugtázza: a hevesmegyei takarékpénztár folyó hó 19-én tartott közgyűlésén adakozott: 10 frtot o. é-ben — Lech- ner Lajos nagyfügedi helyettes jegyző úr ivén Majzik Ignácz plébános űr 2 fit, Gerző Sándor 1 frt, Szucsik János 1 frt, Lechner Lajos 1 frt — összesen 5 frt o. értékben. — Tóth Endre szólá- thi jegyző úr ivén Tschurl-Brezovay Piroska úrnő 1 frt, N. N. 10 kr. Ferenczy 10 kr, Hozmán István 4 kr, Montvay József 4 kr, Pintér János 20 kr, Prokai János 6 kr, Prokay István 20 kr. Hozmán Ferencz bíró 10 kr, Kerékjártó János 10 kr N. N. 6 kr összesen 2 frt o. é-ben — Kilián Endre domoszlói segédjegyző úr ivén: Perlaky Zeno úr 1 frt, N. N. 10 kr, Fleischman S. 20 kr, Grünbaum B. 10 kr, N. N. 20 kr, Árvay Ferencz 50 kr, Zimányi József 40 kr, Takács János 10 kr, Szőlősy András 10 kr, N. N. 10 kr, Kilián Endre 20 kr, N. N. 10 kr, Nováky József 10 kr, N. N. 10 kr, N. N. 10 kr, Rozmer Herman 50 kr. Sidló Antal 10 kr — összesen 4 frt o. é. Eger, 1882. márczius 20. Alelnök Ná- násy Gyula.

— Személyzeti hírek. Balássy Ferencz makiári plébános az egri kerület alesperesévé, Zsigray János túrkevei lelkészszé, Sző- gyényi Jenő orossi lelkész berczeli lelkészszé, Stipula József egri káplán orossi adminisztrátorrá, Rigó József várkonyi káplán leve- leki helyettes lelkészszé neveztettek. Vass József eddigi túrkevei administrator Makiárra, Kádár Béla dósai káplán Várkonyba küldettek segédlelkészekül.

— Értesitvény. ,.A házi-ipart és ipari oktatást terjesztő első egyesület“ által rendezett sorsjáték nyereményeinek húzása, felsőbb engedelem folytán f, é. február 28-áról ugyan folyó év april

15-ére tétetett át. Mely alkalommal a húzás visszavonhatlanul megtörténik. Ügybarátainkat, kik szívesek sorsjegyeink elárusítására vállalkozni, ezen körülményre tisztelettel figyelmeztetjük és kérjük a pénzeket vagy a megmaradott sorsjegyeket f. é. márczius 25-ig Pozsonyba az iparbankhoz beküldeni. Kelt Pozsony, 1882. januá- rius hó 31-én. A sorsjátékot rendező bizottság.

— ,.A „rongyos egylet “ vagyis a szegény iskolás fiúk segélyezését előmozditó egyesület Ungváron a megalakulás stádiuma előtt áll. Az alapszabályok már elkészíttettek s mihelyt az aláírási íveken 50 tag beiratkozik, az mindjárt meg is alakul. — Óhajtandó volna ez üdvös eszmét mindenütt ily melegen felkarolni.

— „Az egri kéresk. ifj. olvasó köru f. hó 25-étől kezdve lakhelyét Dobó tér, Panakosztaféle házba (emelet) teszi« át, hol ugyanaz nap este 8 órakor Dr. Kohn Jágo úr fölolvasást fog tartani. Grünbaum Bertalan, főjegyző.

— Az alföld s a Temesvölgy ár mentesítéséről tartott Fehér Sándor a Gazdakörben értekezletet. Értekező helyteleníti az eddigi eljárást és oldalcsatorna által véli legbiztosabban a vizeket (a belvizeket is) levezetni. Az alföldnek erre alkalmas legalacsonyabb pontja szerencsére az ó-palánki Dunánál létezik; ennélfogva egy arra irányuló oldalcsatorna készítendő, mely az ár- és belvizeket okvetlenül levezetni képes lesz és az egész alföldet ármentesiteni fogja. Ezzel egybekötve az öntözés is az alföld viszonyaihoz képest keresztül lesz vihető.

— A Szent-István társulat választmánya márczius 16-án ülést tartott, melyen az elnöklő dr. Tárkányi Béla apátkanonok mindenekelőtt egy pályázati ügy eredményéről tett jelentést. Tárkányi t. i. az 1880-ki közgyűlésen 100 darab arany jutalmat tűzött ki e tételre: „Adassék elő müveit nagy közönségünk számára újabb kútfői alapos vizsgálatok nyomán a kereszténység első korszaka Magyarországban szent István király koronáztatásától szent László király haláláig.“ A megállapított határidőig, múlt év decz. 31-ig a társulati elnökséghez egy pályamunka érkezett ily jeligével: „Haec dicimus, quae didicimus“ (S. Augustinus.) A pályamű becsének megítélésére az igazg. választmány két pályabírót kért föl, u. m.

dr. Rapaics Rajmundot és dr. Czobor Bélát, kiknek jelentései némely hiányok elsorolása mellett megegyeznek abban, hogy a mii szép tájékozottságról tanúskodik, egyházias szellemben és könnyed modorban van írva, sok helyütt az ujdonszerüség varázsával bir, de nem készült, mint kivántatott, újabb kútfői alapos vizsgálat nyomán, tehát a pályázati kérdést teljesen nem is oldotta meg, minélfogva a pályázatra kitűzött dij ki nem adható. Azonban a mii, mint népies olvasmány a „Házikönyvtárba“ fölvehető lenne, és iven- kint szokásos módon honorál tathatnék, ha szerző késznek nyilatkoznék a bírálók észrevételeit kellően felhasználni és kijavítandó müvét superrevisio alá bocsátani. Az igazgató választmány elfogadván a bírálók nézetét, ily értelemben fog a közgyűlés elé javaslatot terjeszteni. A választmány ezután több folyó ügyet intézett el. Meg kell említenünk, hogy Molnár Vid Bertalan czimz. kanonok, nyugi, katonai plébános 50o forintnyi alapítványt tett 4%-os magyar aranyjáradékkötvényekben oly czélból, hogy a ba- zini, besnyői, moóri, nagyváradi és tatai kapuczinus zárdák, mint alapitótagok, a társulati tagilletményekben állandóan részesüljenek ; továbbá, hogy néhai Csutor János szili plébános a társulatnak 100 frtot hagyományozott.

— -4 közös aktívák egy részét, még pedig a cseh északi vasút 9400 db. részvényét, a lázadás leverésére megszavazott 8 milliós hitel fedezésére fordították. A közös aktívák állanak 17266 északi vasutrészvényből, 18000 erdélyi vasutrészvényből, 325000 Ferencz-József vasutrészvényből, 25000 kassa-oderbergi vasutrészvényből és 24990 Rudolf-vasutrészvényből. Ezen értékpapírok mai árfolyam szerint 18.722,000 frtot képviselnek.

— Az 1884. évi orsz. kiállítás tárgyában a főváros által kiküldött bizottság közelebb ülést tartott, melyen első sorban felolvastatott a kiállítás költségvetése. E szerint az egész kiállítás 430,000 frtnyi költséggel járna. A bizottság tudomásul vette. Hosszas vitára adott okot a kiállítási hely kérdése. Szavazás utján a bizottság többsége elfogadta a városligetnek albizottságilag kijelölt részét oly kikötéssel, hogy az épületek fölött a kiállítás után ön elhatározásából rendelkezzék a város: át akarja-e venni vagy sem.

— Az osztrák államvasut-társulat igazgatósága elhatározta, hogy május 1-én a magyar vonalak részére Budapesten önálló magyar üzleti igazgatóságot léptet életbe, melynek élén egy üzleti vezérigazgató fog állni. Az üzleti igazgatóság fel fog ruháztatni a hivatalnokok fölvételének jogával s a kormánynyal szemben az államvasut képviseletével. Az összes magyar vonalokon a forgalmi nyelv kizárólag a magyar lesz.

— A Munkácsy-ösztöndij. A közönség tolongása Munkácsynak „Krisztus Pilátus előtt“ czimü képéhez nagy volt. A kép kiállításából — a „Pester (Korrespondenz“ nyomán — 31.000 írtnál több folyt be Sedelmayer, a kép tulajdonosa javára. Ez összegnek Mun- kácsyt megillető része a költségek levonása után körülbelül 6000 frtot tesz ki, s Munkácsy a maga részéről azzal is szándékozik hozzájárulni a magyar művészet emeléséhez, hogy 5000 frtnyi biztos jutalékát egy ösztöndíj alapítására szánja, mely módot és alkalmat nyújtson egy fiatal magyar festő-művésznek további kiképeztetésé- re. Munkácsy mindenekelőtt ezen 5000 forintnyi összeg által 5 év tartamára évi 1000 forintnyi ösztöndíjat akar biztosítani. Az ösztöndíjat az kapja meg, kit a műcsarnokban évenkint rendezendő képkiállitás alkalmával az illető jury erre méltónak tart. Az ezen Munkácsy díjjal jutalmazottnak bizonyos időn át Párisban kell tartózkodnia, a hol Munkácsy az illetőnek további kiképeztetéséről is gondoskodni fog. Igen érdekes, mennyire segítette elő Munkácsynak „Krisztus Pilátus előtt“ czimü képének kiállítása a magyar képzőművészeti társulat anyagi jólétét. Először is a társulat megkapja a képnek a műcsarnokban való megszemléléséből befolyó összeg 25%-ját. Azonkívül Munkácsy Krisztusképének kiállítása óta az orsz. magyar képzőművészeti társulat alapitó tagjainak száma negyvennél többel szaporodott, miáltal a társulat évi jövedelme körülbelül 1600 írttal emelkedett.

— Bélyegilleték a tánczvigalmak után. A faluhelyeken többnyire ünnep- és vasárnapokon megtartatni szokott tánczvigalmak után járó engedélyi bélyegilletékre nézve a pénzügyminiszter újabban a következőket rendelte el: 1. A községekben nem nyilvános helyen, vagyis egyes községi lakosok magánházánál belépti dij nélkül tartott tánczvigalmak, nem esnek az 1875: XXV. tcz. 7—13 §§-nak rendelkezései alá. 2. A 20 krt meg nem haladó belépti dij mellett nyilvános helyen, vagyis korcsmában rendezett mulatságok megtarthatása iránt, tekintet nélkül arra, váljon a szabályrendeletek értelmében külön hatósági engedély kieszközlése szükséges-e vagy nem. 1 frtnyi bélyegjegygyel ellátott kérvény nyújtandó be a községi elülj árósághoz.