Eger - hetilap, 1882

1882-03-23 / 12. szám

Ill

békebiztositék. A szláv düh vihara úgy látszik egyelőre nem fog Németország ellen kitörni. Okunk van hinni, hogy Bismarck herezeg ez irányban nem táplál aggodalmakat, sem maga kardot rántani nem fog.“

Pétervár, márcz. 17. A czár levélben igen komoly hangon rovta meg Szkobelev tábornokot, a ki azzal mentegetőzött, hogy ő maga sem tudta, hogy mit beszélt.

Belgrád, márcz. 16. A szerb országgyűlésnek viharos ülése volt. Pasics radikális képviselő ismétlő követelését, hogy a kormány a vasutak kérdése felől felvilágosításokat adjon. Ha — úgymond — a felvilágosítás 24 óra leforgása alatt meg nem adatik, az ellenzék elhagyja a skubcsinát. Mijatovics pénzügyminiszter erre nagy zaj és ingerültség közepeit válaszolt; kijelenté, hogy a kormány nem tűr pressziót; akkor fog felelni, ha a munkálatok előrehaladása s az idő ezt megengedi; ha az ellenzék el akar menni, menjen, — a skubcsina azért nem oszlattatik fel, mert határozatképes marad.

Belgrád, márcz. 17. A radikális ellenzék 51 tagja lemondott ma mandátumáról. A szkupstina uj választást rendelt el. Addig elnapolták a házat. A radikális képviselők terjedelmes motiválást terjesztettek elő és főoknak azt mondják, hogy a kormány vonakodik felvilágosítást adni a vasúti kérdésről.

Bosnia-Herczegovinából és déli Dalmácziából.

Bécs, márcz. 15. (Hivatalos.) Joanovics altábornagy márcz.

13-iki jelentése RaguzábóL A felkelők márcz. 11-én megtámadták a Zagvosdak mellett táborozó 24. tábori vadászzászlóaljat. A heves és Cerkvicéből támogatott harcz a felkelők visszavonulásával végződött, kik mintegy 50 embert vesztettek és halottjaikat a csatatéren hátrahagyták. Részünkrő' súlyos sebet kapott és sebe következtében már meghalt: Szemansky Rikhárd főhadnagy; azonkívül két katona elesett és kettő sebet kapott. Ugyanazon a napon a felkelők Perkovac mellett megtámadták a 10. tábori vadászzászlóaljat; azonban itt is veszteséggel visszaverettek. Csapataink 4 súlyosan sebesültet és 1 könnyen sebesültet vesztettek.

Bécs, márcz. 15. (Hivatalos.) A 43. gyalogezrednek a márcz.

9-ki harczokban szenvedett és utólag megállapított vesztesége: elesett: Sindler gyalogos; könnyű sebet kaptak: Zsurka Demeter őrvezető és Avrameszku György gyalogos.

Bécs, márcz. 16. (Hivatalos.) Krivoscsiában márcz. 11-dike óta nem volt csata. A csapatok Czrkviczében, Zagvosdakban, a Goli Vrhen, Napodán, Oelinén és a Kation ideiglenes erődítésekkel biztosítják állásaikat.

Csemernoból szemmel tartják Grabot, Zagoriát és a Narenta- völgy felső részét, ott és másutt nem mutatkoznak felkelők, noha a jelzett helységekből és környékből, valamint Herczegovina középső részéből a harczképes férfiak mind eltávoztak és csoportosulnak, hogy rablásokat kövessenek el, de a katonák közeledtekor tüstént elszélednek. E vidéken az utak helyreállítása, főleg a munka-erő hiánya miatt, igen bajos.

Bécs, márcz. 17. (Hivatalos.) Dahlen altábornagy márczius

16- án jelenti: Márczius 14-én körülbelül 100 főből álló felkelő csapat Cselebics-Nikocs vidékéről megtámadta a Hainicza közelében levő csendőrállomást, melyet a csendőröknek, daczára a bátor ellenállásnak, el kellett hagyniok. Ez alkalommal a 77. gyalogezrednek a csendőrök mellé segítségül kirendelt legénysége közül 3 ember elesett, 1 súlyos és 2 könnyű sebet kapott. A gorazsdai és focsai helyőrségek csapatai tüstént útra keltek, azonban előnyomulásuknak nem volt sikere, mert a felkelők időközben újra Oselebics (Rogaticza ?) környékére vonultak vissza. Márczius 15-én reggel Pandur alezredes egy hadoszlop élén Focsából Csajniczába ment és az ivzari karaulát elhagyatva és szétrombolva találta. Ez alkalommal csapataink egyik őrjárata félreértésből lövéseket váltott egy török őrjárattal, egy török katona könnyű sebet kapott. A hadoszlop parancsnoka az 1. dandárparancsnokság utján sajnálatát fejezte ki Szulejman pasának, ugyanaz történt részemről is.

Bécs, márcz. 26. A XVIII. hadosztály parancsnokának márczius 19-éről kelt jelentése: A 11. gyalogezredhez tartozó Martini hadnagy, ki csapatjával a Stolácztól északra fekvő Brstanikban elhelyezett rendőrségi állomás segítségére volt kirendelve, márcz.

17- én reggel Dabriczán arról értesült, hogy a felkelők Bracsiczi- ban juhokat rabolnak. E hírre a hadnagy 26 gyalog katonából, 4 rendőrből és 2 pandúrból álló csapat élén Bracsiczi felé indult és ott mintegy 250 felkelőt talált, kik hosszabb harcz után Snejezni- czába vonultak vissza. Veszteségünk: elesett Hollman Antal közvitéz; könnyű sebet kapott: Dlanhy Jakab köz vitéz; mindketten

all. gyalogezredből. A felkelők két halottat, köztük Sutics nevű vezérüket, továbbá 3 súlyos sebesültet és több könnyű sebesültet vesztettek.

Országgyűlés.

A képviselőházban márczius 18-án Tisza Kálmán miniszterelnök a következő határozati javaslatot nyújtja be:

„Tekintve, hogy nagyon kívánatos, hogy azon egyes részletes kérdések is, melyeket Fiúmét illetőleg az 1868: XXX. tör- vényczikk függőben hagyott, mielőbb megoldassanak ;

tekintve továbbá, hogy ezen kérdésekre nézve az idézett törvényezikk 66. §-a értelmében Magyarország országgyűlése s Horvát-Szlavon és Dalmátországok országgyűlése és Fiume város közt küldöttségi tárgyalások utján, közös egyetértéssel eszközlen- dő a megállapodás, — indítványozom :

határozza el a t. ház egy négy tagból álló országos küldöttségnek kiküldését, melybe a képviselőház három, a főrendiház pedig egy tagot választana, s a mely Horvát-Szlavon- és Dalmátországok országgyűlésének és Fiume városának hasonló küldöttségeivel, tanácskozván, azokkal egyetértőleg igyekezzék az érintett kérdésekre nézve, figyelemmel Fiúménak törvényileg megállapított közjogi helyzetére és állami hovátartozandóságára oly megállapodásokat létesíteni, melyek nyomán Fiúméra vonatkozó minden kérdés a méltányosság és a közös érdek alapján mindenek megelégedésére megoldható legyen, s e részbeni javaslatait terjeszsze mielőbb az országgyűlés elé.

A választás a keddi ülésben fog megejtetni.

Napirenden a véderőről szóló 1868. t. ez. némely szakainak módosításáról szóló törvényjavaslat volt. Itj. Ráday Gedeon gróf bizottsági előadó czáfolta a kisebbségi véleményben foglalt ellenvetéseket. A különvélemény álláspontjáról Hoitsy Pált beszélt a javaslat ellen. Ivánka Imre főleg azon óhajának adott kifejezést, hogy az intelligens osztályok fiai maradjanak meg nagyobb számmal a katonai szolgálatban. Utána Ernuszt Kelemen szólott a törvényjavaslat ellen. Ugrón Gábor szintén a tövvényjavaslat ellen szól; erősen megtámadja a közös hadsereget s végül egy határozati javaslatot nyújt be, melyben a honvédelmi minisztert utasitni indítványozza, hogy az önálló magyar hadsereg szervezetéről törvényjavaslatot terjeszszen elő.

Ezután a ház a napirend megszakításával áttért a kérvények tárgyalására.

A képviselőház e hó 20-án folytatta a véderőről szóló 1868- iki 40. t. ez. módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalását. Orbán Balázs után, ki Ugrón határozati javaslata mellett szólott, Szende honvédelmi miniszter szólalt fel, az előbb említett határozati javaslat és a kisebbségi vélemény ellen mondván el észrevételeit. A miniszter után Csiky Kálmán beszélt a szélső ellenzéki álláspont ellen. Szily László, Ernuszt határozati javaslatát pártolta, mire Baross Gábor kelt a törvényjavaslat védelmére. Ezután Mocsáry Lajos szólott a törvényjavaslat ellen.

E hó 21-én a képviselőház folytatta a véderőre vonatkozó törvényjavaslat tárgyalását.

A felsóházban e hó 21-én Pauler igazságügyminister, gróf Zichy Nándor interpellatiójára válaszolva kijelenté, hogy a polgári törvénykönyv legtöbb része már elkészült s a többi rész is nem sokára be lesz fejezve. A fiumei kérdésben kiküldendő országos bizottságba a felsőház gróf Cziráky Jánost választotta. (A bizottság többi három tagját az alsóház fogja választani és ugyan a pénteki ülésben.)

Tárgyalás alá vétetvén az egyetemi alap költségvetése:

Ipolyi Arnold kijelenti nemcsak saját, hanem kar- és hivataltársai nevében is, hogy épen úgy, mint más egyéb katholi- kus vallási, egyházi és tudományi alapok nem foglalnak helyet az állami költségvetésben, úgy nem lehet abban helye a katholikus egyetemi alapnak sem.

Mindkettőnek mind jogi, mind történeti természete és eredete, valamint rendeltetése és czélja egészen azonos. A vallás- és közoktatási miniszter ezt többször ily alkalmakkor szintén kinyilatkoztatta. Ezen alkalommal is azon reményét fejezi ki, hogy ezen sérelmes állapot talán idővel meg fog szűnhetni.

Cziráky János gróf csatlakozik azon óváshoz, melyet Ipolyi kijelentett. Teszi ezt annyival inkább, mert újabb időben bizonyos tünemények még nagyobb óvatosságra intenek. Érti e tünemények alatt azon igen nevezetes helyen történt s a középtanodákra vonatkozó kijelentést, mely országszerte nagy ellenszenvet költött a katholikus hívek közt. E szempontból és a jövő megóvása tekintetéből szólal fel, mert az 1848-ki törvény ugyan a miniszter alá

*