Eger - hetilap, 1881
1881-11-09 / 45. szám
487 — Földrengést éreztek okt. hó 28-án Szentesen, Szarvason és több alföldi községben. — Szokásos városunkban, bogy a külvárosi fertálymesterek éjjelenkint egypár, doronggal fölfegyverzett, kapás embert vesznek maguk mellé s ezekkel czirkálva iígyekezuek a csend és közbátorság fölött őrködni (?) Szokásuk néha-néha meg is szólitgatni azokat, kiket épen elötalálnak. Ha megunják a járás-kelést, betérnek valamely korcsmába egy kis frissítőre s megint folytatják rnunká- jokat. Igen gyakran a szapora fölfrissitgetés után be is rúgnak, akkor meg azután ki is rúgnak. Vasárnap este is egy ily részeg banda garázdálkodott végig a föutczán miadjárt 9 óra után. Rendőrnek se hire se hamva nem volt, mintha csak a föld nyelte volna el őket. Meg is állitgatták, a kit elöl-utóltaláltak, nem valami kedves titulusok kíséretében. Egy, a kivel szintén igy tettek, közel lakván, haza akart előlük menekülni, de biz azok utána nyomultak s betörtek egy csendes magánházba, melynek lakóit nemcsak, de a szomszédos házak lakóit is fölverték s nyugalmukban háborgatták. A garázdálkodó betörök élükön valami fertály mester viselt emberrel káromkodva rohanták meg a kaput; fenyegetőztek, hogy nekik minden szabad, mert ök törvényes és hivatalos czirkálók. A lakók úgy bírtak azután tölök szabadulni, hogy revolvereket vettek elő, melyeknek megpillantása egykissé lelobasz- totta bátorságukat s eltakarodtak. (Beküldetett), — Az országos honvédgyülés e hó 1-én folyt le Budapesten. Krivác8y József üdvözölte a szép számban megjelent tagokat, de miután maga személyes kérdésben érdekelve van, annak elintézéséig Németh Albert foglalta el az elnöki széket. Az elnök bemutat egy határozati javaslatot, mely igy hangzik: „Az országos honvéd- gyűlés helyesli a központi választmány által követett eljárást s a jegyzőknek a felhozott indokok alapján történt felfüggesztését tudomásul veszi ; továbbá mindazt, ami az előfordult személyes ügyben az alapszabályok ellenére megtörtént, határozatilag ezennel komolyan rosszalja. A becsületsértö oldalát pedig tekintve, minden iromány és jegyzőkönyvek a fennálló szabályok szerint a becsületbeli bírósághoz áttéteinek." E határozati javaslatot hosszas zaj után négy tag kivételével a közgyűlés elfogadta, mire Krivácsy újból elfoglalta elnöki székét és elolvasta a honvédegyletek igazolt képviselőinek névsorát. Ezután következett a gyűlés legfontosabb része: a honvédmenbáz ügye. Németh Albert bemutatja a Csatári Grosz által benyújtott kővetkező indítványt : „Tekintve, hogy a számos évi tapasztalás tanúsága szerint a honvédmenház fentaríása kegyadományok által vagy épen nem vagy csak igen szűk korlátok között eszközölhető; tekintve, bog} a menház jelenlegi péuzviszonyai olyanok, melyek a haza szolgálatában elnyomorodott vagy elaggott honvédek érdekében sürgős és hatályos intézkedést követelnek : tekintve, hogy minden magyar alkotmányos kormány különben is hivatva van a honvédmenház ügyét felkarolni; tekintve végre, hogy a jelenlegi kormány legjobb szándéka, az előzmények után minden kétségen felüláll, határoztatik: — hogy az eddig magánúton fen- j tartott meLház az országgyűlésnek e tárgyban hozott határozata értelmében a kormány kezelése alá bocsáttassék. A közgyűlés saját kebeléből 5 tagú küldöttséget választ, a mely a magyar kormány elnökéhez az országos honvédgyülés ebbeli óhajtását elöterjeszsze és a központi választmány közbenjöttével az átadási módozatokat megállapítsa; végre kimondja az országos honvédgyülés, hogy a honvédmenház ápoltjai és bármely rendű alkalmazottjai mindaddig, miglen az 1848/49 években szolgált honvédek életben lesznek, ezek közül fognak vétetni.“ — Ez indítványt a nagy többség elfogadni hajlandó, a kik felszólaltak Bajusz, Gaul, Óváry, mindnyájan helyeselték az átadást, de Lukácsy Miklós az aradi egylet nevében határozati javaslatot terjesztett be, mely szerint 6 hónapig még fentartandó lenne a mostani helyzet, s ha 6 hónap után sem lesz a menház föntartására kellő anyagi erő, hivassék össze ismét egy országos gyűlés, s az határozzon az átadás kérdése felett. Hosszas vita támadt ismét, végre szavazásra került a dolog s Csatári-Grosz indítványa nagy többséggel elfogadtatott. — Az öttagú bizottság tagjai: Ivánka Imre, Domahidy Ferencz, Csatári Grosz Lajos, Krivácsy József és Gaál Endre. — Következett a napirend utolsó tárgya : a választások. A megejtett választás eredménye ez : Elnök : Krivácsy József; alelnök : Schneider Antal és Kökényesy Szaniszló; főjegyző; Iby Henrik; aljegyző: Morzsányi Sándor. Választmányi tagok: Burián János, Bodola Lajos, Bellágh Imre. Baranyai Péter, Bogdanovits István, Csernovits Péter, Dobos József, Fenyvesy Károly, Gaál Ernő, Hauser Alajos, Ivánka Imre, Knapp Alajos. Kovács László, Krisztinkovics Ede. Kleeberg Károly, Kleeberg Os/vald, Kosztkai József, Kozma Zsombor, Lévay Henrik, Mikovényi Jenő, Naményi Antal, Németh Albert, Ozetzky Antal, Pyber Károly, So- megyi Pál, Saghy Antal, Scholz Károly, Schindler János, Virbitzky Longin, Varga András. Póttagok: Bernátsky Antal, Ensel Kálmán, Ftilöpp Lajos, Girokuthy Ferencz, Kauser István, Nyikos Zsigmond, Pillich Ferencz, Rimonóczy 'Károly, Szél György és Spur János. — A pozsonyi ipartanitónöképezde javára sorsjáték rendez- tetik. 510 fő- és melléknyereménynyel. A húzás jövő évi február 28-án leend. Egy sorsjegy ára : egy frt. A sorsjátékot rendezi és sorsjegyekkel szolgál : az ipari oktatást és házi ipart terjesztő egyesület Pozsonyban. — Az országos gyümülcs- és konyhakertészéti kiállítás okt. hó 16-án és következő napjain tartatott meg Budapesten a vigadó termeiben. A kiállított tárgyak 8 csoportba voltak osztva. Az első csoportot az üde gyümölcsök képezték. Itt aimát és körtét kivéve, melyek nagy számban és szép példányok által voltak képviselve; csak néhány tányér szilva, dió, mogyoró, málna és gesztenye képezte a változatosságot. A kiállítás fénypontját, úgy a fajta-gazdagság, mint a minőség és helyes elnevezés tekintetében az erdélyi gazdasági egylet képezte. A fajták beosztása és elnevezése Lucas ismert pomologus rendszere szerint történt. Mindössze 246 fajta alma és 205 körte lett kiállítva. A kiállításon Magyarország majd mindegyik megyéje rendezett egy-egy gyűjteményes kiállítást, és ha ezek nem vetekedhetnek is az erdélyi gazd. egylet kiállításával, azért majdnem mindnyájan bebizonyították azt, bogy ma már kerti gazdaságunk az ország minden részén fel van karolva. — A második csoportot a konyhakerti termények képezték. E csoportban legszebb gyűjteményes kiállítása volt Mauthner Ödön ismert budapesti mag- kereskedőnek. Említést érdemelnek ezenkívül a kolosmonostori gazd. tanintézet 107 féle burgonyái. — A harmadik csoportban a gyümölcs eltartására szolgáló eljárások voltak bemutatva A negyedik csoportban a konyhakerti termékek eltartására szolgáló eljárások, az ötödik csoportban a kerti magok voltak kiállítva. A hatodik csoportot a kertészeti eszközök képezték. A hetedik csoportban a kertészeti taneszközök voltak kiállítva. A nyolczadik csoportban a virágok, gyümölcsfák és dísznövények voltak kiállítva. A kiállítás általában igen jól sikerült. — Lukács Móricz, magyar iró s a Kisfaludy-társaság volt elnöke, e hó 5-én Budapesten meghalt. — Sárosmegye okt. 25-én a magyarosodás érdekében igen fontos határozatot hozott, a mennyiben egyhangúlag elfogadta Bánó Józsefnek következő indítványát: „Sárosmegye közönsége elhatározza, miszerint, kötelességének fogja tartani, határa körében, minden törvényes és megengedhető eszközökkel — társadalmi utón is — a nép között a magyar nyelvet és szellemet terjeszteni. Ezen czél kivitelére, az egész megye köréből száztagú bizottságot nevez ki, melynek feladata a követendő eljárás körül az elveket és alapszabályokat megállapítani és az ügy keresztülvitelére a törvényes lépéseket megtenni. Egyszersmind elhatározza a megye, hogy az elvek és alapszabályok megállapítása után, a szomszéd Abauj, Szepes, Zemplén és Gömörmegyéket hasonló s lehetőleg egyöntetű eljárásra fogja felszólítani, sőt e szándokát körlevél utján minden magyarországi testvértörvényhatósággal kívánja megismertetni.'1 — A s.-a.-újhelyi borkiállítás és borvásár, melyet a kassai kereskedelmi és iparkamara s a zemplénmegyei gazdasági egyesület S.-A.-Ujhe!yen rendeztetett, okt. hó 20-Au és következő napjain tartatott meg a megyeháznak e czélra átengedett helyiségeiben. A kiállítás öt csoportra oszlott. Az elsőbe tartoznak a borok, a másikba a szőlő, a harmadikba a bortermelés ipar- és mellékterményei, a negyedikbe a szölömivelési és az ötödikbe a pincze-eszközök. A borászati osztály két főcsoportra volt osztva. Az egyik hegyaljai borokat, a másik a más, különböző vidékeken termelt borokat karolta fel. A hegyaljai borok közül az aszú, a szomorodni és az asztali borok voltak képviselve. A bortermelőkön kívül kitünően volt képviselve a szőlöszeti és borászati eszközök osztálya, melyben Schember és fiai budapesti iparosok, a Heinrich-féle hirneves szivattyúkkal és borsajtókkal; Schottola és Neoschil borászati eszközök gyűjteményével; Deutsch Albert budapesti borsajtó-gyáros kitűnő szölömalmaival, legjobb szölöörlöve), tisztitó baltával és mindenféle pincze eszközök gazdag kiállításával ; Kraus és társai bécsi czég jeles filtráló készülékei, dugaszverö gépeivel első sorban említendők. Rendkívüli feltűnést okoztak a sátoralja-ujhelyi fogház rabmunkái, melyek egész tornáczot foglaltak el; az ottani rabipar nagyszerű fejlődése Kosiéin József fogbázfelügyelö érdeme. Az irodalom fényes kiállítású hegyaljai album által volt képviselve, melynek készítése b. Vay Miklós veterán borász érdeme.
