Eger - hetilap, 1881

1881-11-17 / 46. szám

498

nyokban is. Most az egyszer rósz helyen alkalmazta tehát a bécsi lap azt az okoskodást, hogy Budapesten vagy olyan épület lesz, mint Neulercbenfelden, vagy nem: az első esetben fölösleges, a másodikban egyszerűen és örökké lehetetlen. Nem erről, hanem arról van szó, hogy Magyarország hasznát is akarja érezni annak a viszonynak, a melynek terheit viseli. Ez pedig egészen más, mint a mit a „N. W. Abendblatt“ összehadar!“

— Sikkasztó városi tanácsnok. Gyöngyösön feltűnést keltő eset képezi a közbeszéd tárgyát. Hanzély István városi tanácsos a kezére bízott közpénzeket már darab idő óta hütleuül kezelte s azokból mintegy 900 forintot elsikkasztott. A dolog nyitjára úgy jöttek rá, hogy a városnak egy vidéken lakó adósát tartozásának lefizetésére szólitotta fel az elüljáróság. A felszólított adós nyugtával igazolta, hogy tartozását már régen lefizette. Hanzély tanácsos kérdőre vonatván, beismerte, ho gy a pénzt saját czéljaira fordította. Ezeknek alapján Hanzély elfogatott s a vizsgálat azonnal elrendeltetett ellene.

— A perrendtartásnak 1882. jan. 1-én leendő életbeléptetésére vonatkozó rendelet utal a kir. Curia teljes tanácsának alakítására, a váltóügyekben, a kereskedelmi ügyekben a kiskorúság megbosz- szabbitása. az atyai hatalom gyakorlatának megszüntetése, 8 a gondnokság alá helyezés kérdésében követendő bírói eljárás tárgyában, valamint a polgárosított őrvidékre vonatkozó miniszteri rendeletekre. A curiai teljes tanács alakítására vonatkozó rendelet megszabja, hogy e tanács a Curia összes polgári tanácsainak elnökeiből és biráiból, s a curiai elnök által kirendelt jegyzőből alakuljon. Döntvény csak azon esetben hozható, ha a polgári tanácsok összes tagjainak felénél több tag van jelen. Ha valamely ügynek előadásakor, vagy az ügy feletti tanácskozáskor vitás elvi kérdés merül fel, valamint ha az előadó vagy a tanács más tagja az előadottal hasonló ügyekben hozott ellentétes elvi alapokon nyugvó curiai határozatokról bii tudomással, úgy az előadónak, mint a tanács bármelyik tagjának jogában áll azt indítványozni, hogy a vitás elvi kérdés teljes tanács elé vitessék, és ha a tanács többsége ezt elhatározza, vagy ba a vitás elvi kérdésnek a teljes tanács elé vitelét a tanácselnök szükségesnek tartja: a tanácselnök a) az ügyet felfüggeszti, b) a vitás elvi kérdést a tanácsülésben szövegezteti, és c) az ülési jegyzőkönyv, hit. kivonata a m. kir. Curia elnökének megküldessék. Oly esetekben, a melyekben a m. kir. Curia elnöke ellentétes elvi alapokon nyugvó curiai határozatokról nyer tudomást (1881 :LIX. t.-cz. 4. §.): ha az ellentétes határozatokra okul szolgált ügyekre vonatkozó iratok az alsóbb bíróságokhoz még el nem küldettek, azoknak visszatartására és arra nézve intézkedik, hogy a vitás elvi kérdések azon tanácsokban, a melyekben az ellentétes határozatok hozattak, az ügyiratok felhasználásával késedelem nélkül külön-külön szövegeztessenek, és a tanácsülési jegyzőkönyveknek hit. kivonatai neki megküldessenek ; ha pedig a kérdéses ügyekre vonatkozó iratok az alsóbb bíróságokhoz már elküldettek : az ellentétes határozatokra az összes polgári tanácsoknak elnökeit figyelmezteti és arra nézve intézkedik, hogy az illető ügyiratok az alsóbb bíróságok által a m. kir. Curiához megküldessenek. Az iratok vétele után, a vitás elvi kérdéseknek külön-külön szövegezte- tése és a jegyzőkönyvi kivonatoknak megküldése eszközlendö. Ha az iratok megérkezte előtt a tanácsok egyikében azon ügyekhez, a melyekben az ellentétes határozatok hozattak, hasonló ügy adatnék elő: a tanácselnök a 4. pont a—c. bekezdései értelmében intézkedik.

— A csődtörvényre vonatkozó életbeléptetö rendelet 24 §-ból s egy függelékből áll a bírói ügyvitel tárgyában. A csődtörvény ép úgy, mint a perrendtartás uj évkor lép életbe. Legfontosabb intézkedései a következők : Azon csődökre nézve, melyek e határnaptól kezdve nyílnak meg, a csődtörvény 269. §-ban foglalt intézkedés irányadó. Ellenben az 1881: XVII. t. ez. II. részének iztézkedései az érintett csődökre teljesen alkalmazandók. Ha a csödnyitási határozat az érintett határnap után emelkedik jogerőre, csödnyitási napnak az tekintendő, melyen az első bírósági határozat kitüggesz- tetett. Azon csődökre, a melyek az 1881: XVII. t.-cz. hatálybalépésekor már folyamatban voltak, az érintett törvényezikk II. részének intézkedései, a következő §§-ban kijelölt föltételek mellett, és az ott kijelölt módon alkalmazandók. Az 1882-iki jan. 1-eje előtt benyújtott, de ezen napig el nem intézett, illetőleg, érdemlegesen el nem döntött csödnyitási kérvények elintézésénél és a csödnyitás fölötti határozat hozatalánál, az 1881: XVII. t.-cz. II. r. I. ezim II. fejezetének szabályai követendők és a mennyiben ez szükségesnek mutatkozik, a határozat hozatala előtt, az érdekeltek pótlólag meg- hallgatandók. A bírói illetékesség kérdése ez esetben, a csödnyitási kérvény beadásakor hatályban volt törvények szerint döntendő el. Ha az 1881: XVII. t. ez. hatálybalépése előtt nyitottt csődben, az 1840: XXII. t. ez. 25. és 26 §-ai, vagy az 1853. évi julius hó

18-án kelt csödreudtartás 31. §-a, illetőleg az 1781: május 1-én kelt csödrendtartás 8. §-a értelmében, a követelések bejelentésére kitűzött határidő még el nem telt, az illetékes csődbíróság az ilyen csődnek, az 1881: XVII. t. ez. II. része szerint leendő kezelését határozatilag kimondja, s egyúttal a csödper állásához képest szükséges intézkedéseket, hirdetvényileg köztudomásra hozza. Azon beadványok, melyek az 1881: XVII. t. ez, értelmében bejelentés alá nem eső követelésekre vonatkoznak, a bejelentőknek visszaadandók azon utasítással, hogy szabadságukban áll követeléseiket, az idézett törvényezikk II. részében foglalt szabályoknak megfelelően érvényesíteni. Azon csődök, melyekben az 1881 : XVII. t. ez. életbelépése előtt, az általános tömeg elleni követelések iránt a valódisági Ítélet már meghozatott, vagy a felszámolási tárgyalás már megtartatott ; illetőleg az 1781-iki május 1-én kelt csödrendtartás szerint a bejelentett követelések valamelyikének valódisága felett már határozat hozatott, az eddigi törvények és rendeletek szerint foly- tatandók és fejezendök be.

— Iszonyú viztölcsér. Hongkongból, nov. 8-áról Írják: Egy félelmes viztölcsér ma a nyugoti Tonkint elöntötte. Kétszáz templom, 34 lelkész- és iskolaház, 2,000 lakház teljesen összeomlott, 6,000 keresztény ment tönkre és maradt segély nélkül.

— A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlésének újabb pályázathirdetései. 1. A magyar orvosok és természetvizsgálók vándorgyűlése Szombathely városa által adományozott száz aranyat pályadijul tűzi ki következő kérdésre: A malaria betegségek kórtani, oktani és gyógytani szempontból, különös tekintettel hazánkra. 2. A herczeg Batthyány Gusztáv által adományozott száz aranyat pályadijul tűzi ki valamely a természetrajzi tudományok, nevezetesen az állat, növény, ásvány, földtan körébe vágó és Vasmegye természeti viszonyait különösen figyelembe vevő munkára. Pályázati föltételek: a) Mindkét pályázatra f. évi deczember 31-én bezárólag munkatervezet adandó be a magyar orvosok és természetvizsgálók állandó központi választmánya elnökségéhez. A feladás postakelte benyújtás napjául vétetik, b) A tervezetnek idegen kézzel írva, jeligével ellátva, s ugyanazon jeligét viselő levéllel kell kisérve lenni, mely a raunkatervezet benyújtójának nevét, lakhelyét tartalmazza. A legjobbnak talált tervezet szerzője díjnyertes és megbizatik a munka megírásával. A dij a munka elkészülte után adatik ki. c) A pályázó köteles tervezetében az időpontot is megjelölni, mely alatt munkáját elkészitheti. d) A jutalom csakis absolut becscsel biró munkának adatik ki. — A bírálatnál fösulyt fognak fektetni arra, hogy a munka önálló tudományos buvárlat szüleménye legyen. — Kelt Budapesten, 1881. október hóban. Dr. Kovács József, a magyar orvosok és természetvizsgálók közp. áll. választmányának elnöke.

— „Iparos Ügyi Közlöny,“ a programmot kifejező czim alatt Havas Gyula szolnokdobokamegyei tisztviselő a fővárosból, a vidék különböző részeiből, sőt a külföldről való legjobb szakírók, — mint erről meggyőződhetni — közreműködésével 1882. évi jauuár havában heti lapot indít meg, melynek évi elöfizetésidíja 5 frt. Az előfizetési pénzek a szerkesztő nevére Deésre (Erdélybe) küldendők. A november 1-én megjelent mutatványszám változatos, érdekes és értékes tartalmánál fogva e lapot melegen ajánlhatjuk szives olvasóink pártfogói figyelmébe. A mutatványszám tartalma : Fölhívás előfizetésre. (Havas Gyula.) — Önsegély az ipar terén. (Tussai Gábor.) — Ipari mozgalmak. — Honi ipar és a testületek. (Biró Antal.) -- Az iparos ifjúság. (K. Nagy Sándor.) — A kolozsvári kiállítás ügyéhez. (Endes Dániel.) — Bethleni szövőszékről. (Sebestyén József.) — Romániábál. — (Vándory Lajos.) — Ipari ügyi irodalom. — Vegyes, _ Munkaadók rovata. — Szerkesztői üzenet. — Tárcza: A sevéresi porczellángyár. Eredeti párisi tudósítás. (Mándoky Jenő.) — Hirdetések.

— Megjelent: Szegedi képes naptár az 1882. évre. Ara 30 kr. Kapható Burger Gusztávnál Szegeden.

— A „Szent-István-társulatL‘ 1881-iki évkönyvét kaptuk. Tartalmát képezik : a bibornok herczegprimás beszéde, melylyel a társulat idei közgyűlését megnyitotta; a társulat vagyoni állapotáról szóló kimutatás, s a társulat tagjainak nevei.

— A „Szent-István-társulat“ naptára 1882-évre e napokban jelent meg s küldetett szét, mint folyó évi tagilletmény. Tartalma igen változatos.

— Gabnapiaczunkra a múlt heti hozatal igen silány volt.. Az árak: Tisztabuza 10.—11.60 Rozs és kétszeres 7.50—8.50. Árpa 6—7.50. Kukoricza ujtermés 5.80 — 5.50. Zab 7—7.20 métermázsánként.

Felelős szerkesztő: ZDr. Siss István.

Lapunk mai számához negyediv melléklet van csatolva.