Eger - hetilap, 1881
1881-03-17 / 11. szám
96 nitó műhelyeket; töltsék ott szórakozásukon felülmaradó pár órájukat; egy némelyik a tudományos pályára szánt s lépett, de azon téren gyenge ifjú önkéntelenül meg fog valamely iparágat szeretni s nem is fogja letenni kezéből a vésőt, gyalut vagy esztergát; számotvetve önmagával belátandja, hogy a szellemi pályán csak középszerű, ha még ennél is nem csekélyebb eredményt fog pro- ducálni; belátandja, hogy ama tér neki rögös és sikert nem fog teremni; mig emez lényével 8 tehetségével és hajlamaival összhangzó, megegyező, sőt ezen a téren mint már iskolázottabb, képzettebb egyén, a társadalomban, iparos társai között szép és becsületes helyet foglalhat el. Ugyde baj, hogy az átmeuet nincs meg. Ha iskolai pályáját oda kel) hagyni, szégyenli az iskola tantermét a mühelylyel felcserélni,- hogy abban iparostanoncz legyen. Hanem lesz belőle otthon kenyérfogyasztó, járdataposó, ha nem rosszabb. Hogy minél képzettebb s érdemesebb iparos osztályunk legyen, még örülnünk kell ha gymnasiumot vagy felsőbb polgáriskolát végzett növendékek lesznek iparostanonczokká; hiszen mai napság az iparosoktól is általános ismereteket s társadalmi műveltséget követelünk. Ismétlem tehát, hogy módot és alkalmat kell szolgáltatni az iskolai növendékeknek a pályaválasztásra; erre alkalmasnak tartom, hogy az iskolai szünidőt élvező növendékek képzett 8 értelmes iparosmesterek által vezetett „ipartanmühelyben“ gyakorlatilag foglalkoztassanak. Nem többet naponta csak egy pár órácskát. így megleend majd a természetszerű átmenet az iparosságra való lépésre; mig amúgy, ha a növendéket, ki tanulni szeretne ugyan, de ahoz tehetsége nincs, ha a fiukban csalódott szülék egyszerre a kerekszék, gyalu vagy tűhöz állítják, a növendékekben felköltik az erkölcsi szégyen érzetét. Akár odahagyják aztán a szellemi pályát, akár nem: az elsajátított iparágnak üres órában való művelése, a szellemi működés után kellemes, sőt hasznos foglalkozásuk leend. így elsajátíthatják a könyvkötészetet, lakatosságot, esztergályosságot, stb., — s kitudja egy kedvezőtlen esély beálltakor nem áldják-e majdan a végzetet, mely a szerencsés ötletet adta azok valamelyikét elsajátítani. A magas kormány, az ipar-egyletek, a paedagogok hassanak. oda, hogy „ipartanmühelyek“ nyíljanak meg a szünidőket élvező tanuló ifjúság előtt. Egyleti ügyek. A hevesmegyei 184s/9-ki honvédek egyletének választmánya áital Egerben 1881. marczius hó 10-én tartott ülésnek jegyzőkönyvi kivonata. Olvastatott Schmidt János szihalmi tanitó levele, a kápolnai honvédemiékszobor elé állított kereszt alaptőkéjére gyűjtött s bemutatott 11 frt 23 krról. A felolvasott levél tartalma kellemes tudomásul vétetvén, az adakozók neve az „Eger“ lapban közzététetni, a 11 frt 23 kr Végb Pál v. tag által az alapitványi pénztárba átadatni, 8 Schmidt Jánosnak a gyűjtés érdemében kifejtett buzgalmáért elismerés nyilváníttatni s a gyűjtés további folytatására jegyzőkönyvi kivonaton felhivatni batároztatott. Adakoztak pedig: Bedekovich Dezső s. szolgabiró és Neszvadba Sándor kerecsendi jegyző 1—1 frt: Keleti Aladár makiári jegyző, Saári Károly besenyői jegyző 50—50 kr, Greskovicb Antal egerszalóki jegyző 20 kr, Melcher Alajos nagytályai jegyző 40 kr, Borhy Károly erdőtelki jegyző 50 kr, Tóth Endre szóláthi jegyző 50 kr, Halmóczky Antal f.-abonyi h. jegyző 50 kr, Vaka József kompolti jegyző 50 kr, Csehacsek Oszkár deméndi s. jegyző 20 kr, Simánszky N. kerecsendi s. jegyző 50 kr, Engler János makiári bíró egy darab huszas, Hagen János kerecsendi biró 20 kr, Antal Gáspár f.-abonyi biró 20 kr, Semperger Ignácz deméndi biró 20 kr, Végh Péter boczonádi jegyző 1 frt, Ernszt József kaáli körorvos 1 frt, Dutkay Béla kaáli jegyző 1 frt; összesen 10 frt 90 kr és egy darab huszas = 33 kr. Olvastatott Halász István budapesti lakos mükiadó megkeresése és ebhez csatolt magyar nemzethezi felhívása, melyben Kossuth Lajos születésének 80-ik, irodalmi 8 politikai működéseinek ötvenedik évfordulója alkalmából, a magyar nemzet által leendő megtiszteltetésül „Emlék-albumot“ szándékozik Kossuth tisztelőinek névsorából összeállítani, mely czélból 15 aláírási ivet mellékelt a nagy száműzött iránti tisztelet- és ragaszkodásnak aláírás utjáni kifejezésére. Annak kipubatolásával, mily állást foglal el e felhívással szemben az országos központi választmány, az egylet részéről a márcziu8 15-ki országos houvédgyülésre megválasztott képviselők egyike Vavrik Endre bajtárs kéretett fel, kinek is e czélból a 896. sz. felhívás az ülésben átadatott Olvastatott a debreczeni 1848/9-ki honvédegylet által 1881. marczius 6-án tartott közgyűlésnek jkönyvi kivonata, melybeu a hevesmegyei bonvédegyletnek a budapesti menház jelenlegi rendeltetése- s kezelésének fentartása érdemében m. évi október 20-iki közgyűlésben hozott határozatnak érvényre emeléséhez bajtársi szívességgel nyújt erélyes jobbot. Örvendetes tudomásul vétetett. Kelt mint fent. Jegyzetté s kiadta: Herczeg Ignáoz, honvéd egyleti jegyző. Pénzintézeteink. Az Egri Kereskedelmi- és Ipar-Hitelintézet nyolczadik üzletévi zárszámadásainak kimutatása 1880. január 1 -töl deczember 31-ig. I. Forgalmi-kimutatás. Bevétel: Pénztármaradvány áthozat 7915 frt 69 kr, kamatok 26258 frt 42 kr, dijak 916 frt 80 kr, betét 155605 frt 94 kr, leszámítolt váltó 995728 frt 97 kr, előleg 11053 frt, viszleszámitolt váltó 388373 frt, házbér 137 frt, részvény átiratási dij 9 frt 10 kr, jelzálog 130 frt. Összeg: 1586127 frt 92 kr. Kiadás: Betét 165116 frt 22 kr, betéti kamat 1037 frt 19 kr, leszámítolt váltó 1059447 frt 86 kr, előleg 9942 frt, vissz- leszámitolt váltó 328815 frt, kölcsönkamatok 5097 frt 70 kr, üzleti költség 641 frt 77 kr, osztalék 7515 frt 60 kr, tiszti fizetések 1855 frt 3 kr, jutalékok 1075 frt 26 kr, adó 2445 frt 53 kr, házbér 587 frt 50 kr. Pénztármaradvány 2501 frt 26 kr. Összeg : 1586127 frt 92 kr. II. Jövedelem-kimutatás. Jövedelem: Befizetett kamatok 26065 frt 36 kr, befizetett dijak 916 frt 80 kr, részvény átiratási dijak 9 frt 10 kr. Összeg: 26991 frt 26 kr. Költség: Betéti kamatok 6206 frt 90 kr, bútor kopásért lerovás 50 frt, üzleti költség 751 frt 77 kr, tiszti fizetések 1855 frt 3 kr, házbér 500 frt 50 kr, adó 2445 frt 53 kr, kölcsön kamatok 5097 frt 70 kr, tartalék alap 506 frt 69 kr, jutalékok 1165 frt 42 kr, részvény alaptőke 5% kamatra 3750 frt, jövedelem 1880. deczemb. 31. 4661 frt 72 kr. Összeg 26991 frt 26 kr. III. Vagyon mérleg-kimutatás. Vagyon: Leszámítolt váltók 296589 frt 3 kr, előlegek 18100 frt, jelzálogok 11310 frt, bútorok 900 frt, átmeneti kamatok 627 frt 26 kr, kölcsön kamatok 754 frt 83 kr, pénztár maradvány 1880. decz. 31. 2501 frt 26 kr. Összeg: 330782 frt 38 kr. Teher: Részvény alaptőke 75000 frt, tartalék-alap 2901 49 kr, betétek és tök. kamatok 132231 frt 55 kr, visszleszámitolt váltók 110760 frt, ki nem vett osztalék 312 frt 20 kr, jutalékok 1165 frt 42 kr, részvény alaptőke 5°/0 kamat 3750 frt, jövedelem 1880. decz. 31. 4661 frt 72 kr. Összeg: 330782 frt 38 kr. Marcz. 6-áu tartott közgyűlésen elhatároztatott, hogy a tiszta jövedelem 8411 frt 72 krból részvényenként 3 frt 30 kr, tehát 11°/° kiosztassék, — részvényenként 5 kr azaz 2506 részvény után 125 frt a tartalékhoz, alapszabály szerinti 5°/o-en felül, hozzácsatoltas- sék, a t’enmaradandó 36 frt 72 kr pedig a jövő évi nyereséghez csatoltassék. Politikai heti szemle. A görög-török határkérdés rendezése tárgyában múlt heti szemlénk óta két értekezletet is tartottak már a konstantinápolyi nagykövetek, s az utolsó értekezleten a török biztosok előterjesztették a porta által ajánlott határvonalat. De ezen ajánlatban nincs köszönet, s hogy milyen megütközéssel fogadták ezt a nagykövetek, kitűnik abból, hogy a török biztosokat nem valami finom megtámadásokban részesítették. A porta újabban halasztást kért az általa ajánlott határvonal tanulmányozásának befejezhetése végett. A sajtó most találgatja, hogy mit értsen ezen tanulmányozás alatt; s fölvetett kérdéseire Kumundurosuak a görög képviselöház elé terjesztett javaslatában találja meg a feleletet, mely javaslatban a kormány a katonai szolgálat alól fölmentettek berendelhetésére kér fölhatalmazást, miután a tartalékot az utolsó emberig bebivta már. Kumunduros ezen javaslat tárgyalásánál kijelentette, hogy ezen intézkedéssel nem akar tüntetni, hanem idejében akarja beszerezni azon eszközöket, amelyek az átadandó terület megszállására szükségesek lesznek.