Eger - hetilap, 1881
1881-03-17 / 11. szám
XX. év-folyam. II. szám. 1X81. marczius 17-én. Előfizetési dij: Egész évre . 5 frt — kr. Félévre. . . 2 „ 50 r Negyed évre .1 „ 30 r Egy hónapra. — 45 , Egyes szám — 12 „ EGER Hirdetésekért minden 3 hasábozott petit- sorhely után 6, bólyegadó fejében minden hirdetéstől 30, nyilttérben egy petit- sorhelyért 15 kr fizetendő. Politikai s vegyes tartalmú hetilap. Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetéseket elfogad: a kiadó-hivatal (lycennii nyomda), a szerkesztőség (specziális-utcza, Hanák-ház) és Szolcsdnyi Gy. könyvkereskedése, (alapítványi új ház a lyceum átellenében) s minden kir. postahivatal. Hivatalos hirdetésekért előre fizetendő: egyszeri közzétételért 1 frt 30 kr.) Választás? vagy: kinevezés? (Folytatás.) B) Belgium. A belga alkotmány, tárgyunkra vonatkozólag ezen két alapelvet foglalja magában: a) a közigazgatást a központban (a ministeriumoknál és egyéb állami hatóságoknál) a kormány által kinevezett hivatalnokok, a tartományokban s a községekben pedig az önkormányzati testületek által választott tisztviselők látják el, mely utóbbiak fölött azonban a kormány által k i nevezett tartományi kormányzók s községi polgármesterek ellenőrző hatáskört gyakorolnak; b) a bírósági állomásokra maguk az illető bíróságok s az illető t a r- tomány önkormányzati testületéi — s ez utóbbiak helyett bizonyos esetekben a senatus — kü- lön-külön kijelölési javaslatot tesznek, s ezen javaslatok alapján történik a kormány részéről a kinevezés. E mellett a vidéki kormányzat Belgiumban csaknem teljesen az autonom választott tisztviselők kezeibe van letéve, kiknek azonban a jogszabályok által igényelt qualifies- t i 6 v a 1 biró egyének sorából kell választatnak, mire nézve a kormány által kinevezett tartományi kormányzók s községi polgármesterek őrködni tartoznak. A belgiumi tartományok tulajdonkép oly m e- gyeszerű területek s szervezetek, mint a magyar vármegyék, ezekhez sok tekintetben hasonló s némi részben még tágabb hatáskörrel. E hasonlóság onnét van, hogy a törvényhatóságok rendezéséről szóló 1870: 42. t. czikkünk sokat átvett a belgiumi alkotmányból; igy a vármegyék számára az állandó választmányt. (Sajnos, hogy a belgiumi önkormányzati intézményekből a legczél- szerübb elveket nem vette át említett törvényünk; legalább az állandó választmányt az ottani módon kellett volna szervezni, mert attól csak ugv várhatnánk valamire való tevékenységet.) A belga alkotmánynak ide vonatkozó intézkedéseit s tárgyunkba vágó némely más határozmányait, a nálunk napirenden levő közigazgatási reform szempontjából nem lesz fölösleges itt röviden ismertetni. 1) A tartományi gyűlés (le conseil provincia!) egyenes népválasztások utján alakittatik; választók azok, kik évenkint legalább 42 frank egyenes adót űzetnek : a választás négy évre szól, de a megválasztottak fele két-két évenkint kilép. A gyűlés saját kebeléből egy á I- landó bizottmányt (députation permanente), választ. A kormány minden tartományban a király által kinevezett biztost tart, ki „t a r t o m á n y i kormányzó“ (gou- verneur de la province) czimet visel. A tartományi t i t- k á r t (greffier) a tartomány állandó bizottmányának hármas kijelölési javaslata alapján a király nevezi ki 10 évre, de az említett bizottmány ki- vánatára bármikor elmozdíthatja s helyébe az említett módon mást nevez ki. — A tartományi gyűlés minden évben julius elején rendes közgyűlésre jő össze, mely 15 napig tart, de a kormányzó engedélyével még további 8 napig ülésezhet; azonkívül a kormányzó a király engedélyével rendkívüli közgyűlést, hívhat össze. A tartományi gyűlés maga választja elnökét, valamint jegyzőit; az ülést az elnök nyitja meg s zárja be; ugyan ő tartja fenn a tanácskozási rendet. A közgyűlés választásainál s'kijelölési javaslatainál az elnök mellett a négy legfiatalabb közgyűlési tag teljesiti a szavazatsze- dési tisztet. A közgyűlés tagjai dijtala- n u 1 működnek; de a kik a gyűlés helyétől legalább fél- myriaméternyi távolban laknak, azok utazási költ* s é gü 1 minden félmyriameter után másfél frankot s tartózkodási költségek fejében naponkint 5 frankot kapnak; az állandó bizottmány tagjai pedig é v i d i j t húznak. (Ez utóbbiról még alább szólunk.) A tartományi gyűlés hatásköréhez tartozik : a tartomány érdekeit érintő minden ügyben nyilatkozni; a tartományi tisztviselőket (még pedig rendszerint élethossziglanra) megválasztani, azok kivételével, kiket az állandó bizottmány választ; a tartományi költségvetést megállapítani, ehhez a kiadásokról s a fedezetről gondoskodni, az egyenes adókat pedig a községek közt felosztani s az e tekintetben előforduló felszólamlások fölött határozni: a tartomány költségén végzendő munkákat megállapítani s a tartomány vagyonával rendelkezni; tartományi statútumokat (des réglements) alkotni a közigazgatás s a rendészet körében, valamint e szabályok fentar- tásának biztosítására büntetéseket állapítani meg; saját kebeléből állandó bizottmányt választani, mely a közgyűlés együtt nemlétében azt helyettesíti s a tartományt kormányozza, sőt az egyenes adókat is kiveti, de e tekintetben határozatai ellen a felek a közgyűléshez fölebbezhetnek; a közgyűlés közintézetek felállításáról s átalakításáról, közmüvek emeléséről s javításáról gondoskodik ; a közgyűlés állapítja meg a tartomány által fizetett összes tisztviselők járandóságait s nyugdiját. Végre be f oly a bírósági állomások betöltésére; ugyanis a felebbezési törvényszék biráinak s az elsőfolyamodású törvényszékek elnökeinek s alelnökei- nek kinevezése a király által csak azok sorából történhetik, kiket egyrészről a tartó m á n y i g y ülés s
