Eger - hetilap, 1881

1881-02-24 / 8. szám

73 az általa erről kiállított elismervény szerént: Eger- váró s t. polgárnagyának kezeihez té­tetett le. — Budapesten borvegykisérleti állomás állíttatott fel a kormány által. Feladata: 1. Vegyelemzések utjáu kipuhatolni főleg a hazai borok vegyei összetételét, kideriteni a boroknak vegyei összetétel tekintetében való hiányait, s ezek iránt a gazdaközönséget, illetőleg a kormányt, tájékoztatni. 2. Az állomás ezeknél fogva alkalmat nyújt arra, hogy a gazdák és kereskedők terményeiket, illetőleg áruikat vegyileg megvizsgáltassák. 3. Útmutatással szolgál arra nézve, hogy a boroknak vegyi összetétele tekintetében észlelhető hiányai miként orvosolhatók. 4. Az állomás továbbá alkalmat fog nyújtani mindenkinek, hogy magát ama megkárosulásoktól megóvja, melyek a hamisítások következményei, melyek nemcsak a kereske­dő érdekét érintik, hanem egészségi szempontból is figyelmet érde­melnek. 5. Az állomás működéséről, nevezetesen első sorban a kor­mány által oda utalt munkálatokról idöközönkint jelentéseket tesz közzé. 6. Az állomás a gazdák és kereskedők vagy más magánfe­lek részéről kivánt munkálatokat bizonyos meghatározott dijakért teljesiti. A borvegykisérleti állomás rendszabályainak lényege a kö­vetkezőkben pontosul össze: 1. Borok erős fokú, jól tisztított és zár­ható palaczkokban küldendők; a mustnál czélszerübb kisebb pa- laczkok használata, melyek nem töltendők megszinig; ezen palacz- kok vagy jégbe teendők, vagy legalább is nedves moh közé. 2. Élesztő próbák jól elzárt (parafa- vagy üvegdugóval) úgynevezett poros üvegekbe (Pulvergläser) teendők. 3. A beküldött tárgyról szóló egyéb lehetőleg pontos adatok mellett szabatosan körülírandó azon kérdés, hogy a vizsgálat mire terjedjen ki; megemlítendő az ár­jegyzék illető száma és az elemzés czélja, a legtöbb esetben jó lesz a beküldendő tárgy súlyát annak becsomagolása előtt meghatározni és szintén bejelenteni. 4. Ha csak minöleges elemzés kivántatik, minden egyes szervetlen vegyalkatrész kimutatásáért 50 kr számit- tatik; szerves alkatrészek kimutatására nézve ily átlagos dij nem állapítható meg; ez esetben, valamint abban is, ha esetleg egy mennyileges elemzés költségére nézve a díjjegyzék megfelelő tétel­lel nem bírna, a kivánt munkálat költsége felöl az illető fél előre értesittetni fog. 5. A kísérleti állomás adatainak pontosságára nézve csak a beküldött mutatványokhoz képest kezeskedik. 6. Az elemzés eredményéről a fél az állomás jegyzőkönyvi kivonatának kiszolgál­tatása által dij nélkül értesittetik. 7. Ha helyszíni szemle kívánta­tik, vagy ha egy teljesítendő vizsgálat a helyszínén teendő puha­tolást igényel, ennek eszközlését az állomás lehetőleg közvetíti. 8. A vizsgálandó tárgyak gyorsszállitmányképen vagy posta utján kül­dendők be. A beküldött tárgyak viteldij-költségeit a beküldő viseli. 9. A kivánt munkálatért járó árszabály szerint, vagy esetleg meg­előzőleg tett kérdés után megállapított munkadij előre, tehát a vizs­gálandó tárgy beküldésekor fizetendő le. — VA papok életbiztosítása“ czim alatt gróf Lónyay Béla egy kis füzetet bocsátott közzé, amelyben, híven ecsetelvén az árvaságra és özvegységre jutott papi családok sanyarú helyzetét, tömeges élet­biztosításra hivja fel a házas papokat. Szerző véleménye szerint a társadalom e legtevékenyebb osztálya annál is inkább rá van utalva arra, hogy családja jövőjét biztosítsa, mert fizetése csak nagy rit­kán áll arányban működésével és tevékenységével, s igy soha sincs azon helyzetben, hogy családját összetakaritott filléreivel mentse meg a nyomortól. S ép azért, mert a papok fizetése oly csekély, hogy abból még életbiztosítási dijat sem tehetnek félre, Lónyay gróf erre szolgáló jövedelmi forrást is jelöl ki számukra, amely legkevésbé sem jő összeütközésbe társadalmi állásukkal. Azt ajánlja ugyanis, hogy a papok vállalják el a biztosítási ügynökséget, — amire kü­lönben már nagyon sok példa van; — ha csak 150 forint biztosí­tási dijat juttatnának is évenkint egy önként vállalkozó biztosítási társulat pénztárába, már a saját életüket is biztosíthatnák 1000 forint erejéig. — Minthogy azonban bármely társulat csakis töme­ges biztosítás esetén nyújthatna kedvezményeket a feleknek, Ló­nyay gróf egyesülésre hivja fel a házas papokat, amely egyesülés módozatait később Ígéri kifejteni. — Mindenesetre életrevaló és humánus eszme, amely méltán megérdemli a házas papok figyelmét. — Magyarosított községnevek. A hivatalos lapban olvassuk: „A belügyminiszter megengedte, hogy a Trencsénmegyében levő Hricso-Podhragy,|Vrtizser, Drjenove, Jablanove, Alsó-Hlboke, Plev- nik, Vág-Tepla és Felsö-Hlboke községek jövőre Hricsó-Váralja, Farkasd, Somfalu, Jablonfalva, Alsó-Mélyesd, Pelvás, Vág-Héve és Felsö-Mélyesd néven neveztessenek. Mi, a közforgalomban előfor­dulható tévedések elkerülése végett, ezennel közhírré tétetik.“ — A házi-ipar- s az iparoktatás szervezése ügyében, mint már említettük.a földm. iparés keresk. minisztérium kebelében tanács­kozások folytak, melyek eredményeképen a nevezett minisztérium el­határozta egy iparoktatási bizottság létesítését, melyben a vallás- és és közoktatásügyi minisztérium 2—2, az országos magyar ipare­gyesület, a budapesti kereskedelmi s iparkamara, a házi iparegylet s az általános iparegylet 1—1 taggal lesz képviselve. (Magy. ke­resk. lapja.) — A hazai ipart pártoló és terjesztő egyesület a múlt hónap­ban tartott közgyűlés határozata szerint feloszlott; mintegy 300 és egynéhány forintot tevő vagyona az országos magyar iparegyesület kebelében alakítandó „Iparpártoláei szakosztály“, az országos nöi- paregyesület és a nöképzöegylet közt osztatott meg. — Az egyes nyelvek előhaladását egy angol lap következőleg tünteti fel: a folyó 19-ik században német 38 millióról 66 millióra (79 százalékkal), a franczia 34 millióról 46 millióra (36 százalék­kal), az orosz 30 millióról 63 millióra (110 százalék), a spanyol 32 millióról 44 millióra (36 százalék), az olasz 18 millióról 30 mil­iőről (66 százalék), a portugál 8 millióról 13 millióra (62 száza­lék), az angol 22 millióról 90 millióra, (tehát 310 százalékkal) sza­porodott. — Egy pénzügyministeri rendelet, a dohány beváltásra vonat­kozólag ezeket tartalmazza: szivarboriték levelek, válogatott 50 írt. I. 41 frt, II. 34 frt, III. 30 frt 40 kr. Jegyzet. A száritópajtákbau okszerű módon kiképzett, kiválólag tisztán osztályozott törzsleve­lek, mint válogatott szivarboriték levelek fognak átvétetni, ha azok a hirdetmény 8. pontjában foglalt tulajdonságokkal bírnak s több mint 50 °/o szivarboritékot is adnak. — „Kisdednevelésu czim alatt a fővárosban, Dömötör Géza óvóképezdei igazgató szerkesztése mellett figyelemre méltó lap jelenik meg, havonkint egyszer; előfizetési ára egész évre 4 ft. A folyó évi 1-sö szám tartalma a következőkből áll: Szives kérelem a magyar sajtó vezetőihez (P. Szathmáry Károly). — Neveljünk csa­ládanyákat I. (Juhay A.) — Árvák öröme. (Dömötör G.) — Egész­ségügy : A testmozgás mint edző és gyógyító eszköz. (Dr. Dudits M.) — Tárcza : A kis hadfiak. (Kohányi S.) — Nehány óra a ki­csinyek között. (Garami R.) — Gyakorlati rész: Mozgási játékok. (Erdélyi Erzsébet.) — A Fröbel-féle eszközök és azok gyakorlati alkalmazása az óvodákban és magán házaknál. (Kozma D.) — Ve­gyes : — Szives tudomásul! — Felhívás az üzletemberekhez ! „Magyar Üzletkönyv“ czim- alatt egy munkát rendezek sajtó alá, melynek czélja fölkelteni az üzleti szellemet hazánkban. E végből üzletkönyvem a legszüksége­sebb útbaigazításokat fogja nyújtani arra nézve, hogy a magyar üzletember a legolcsóbb hitelforrásokat megismerhesse s üzletét bankhitelképessé, azt az egész országban megismertethesse, és szé­les e hazából megrendeléseket nyerhessen. A „Magyar Üzletkönyv“ e czélnak megfelelöleg három részre lesz osztva. Első része hitel- viszonyokat, a praktikus üzletemberek szempontjából fogja tárgyal­ni, előadva a bankhitel megszerzésére szükséges teendőket, s gazdák számára a jelzálogkölcsönök körüli eljárást, hogy drága kölcsöneit mindenki olcsókra konvertálhassa. A második része a „Sajtó-com- pass" czim alatt az összes magyarországi lapoknak, mint hirdetés- közegeknek, rendszeres összeállítását fogja tartalmazni, szakok és városok szerint rendezve, feltüntetve egyszersmind az egyes piaczok commercialis jelentőségét. A harmadik rész „Üzletcsarnok“ czim alatt a magyar exportüzletek s általában a magyar üzletemberek rendelkezésére áll. Ebben mindenki egy 20 szóig terjedhető ingyen hirdetésben megismertetheti, s a közönségnek ajánlhatja üzletét, ha a „Magyar Üzlefkönyvet“ 1 frt holti árán előre megrendeli. A fize­tés előzetes beküldése nem szükséges. Elegendő a rendelést alól- irotthoz (Budepest, koronaherczeg-utcza 6. szám) czimezve megkül­deni. Nagyobb, vagy feltűnő alakban közzétendö hirdetések az tiz- letkönyv hirdetési részében egy oldalra 16, 1j.i oldalra 8, J/4 oldal­ra 5 írtért vétetnek fel, s a könyvet minden hirdető ingyen kapja. Budapest. 1881. január 14-én. Mudrony Pál s. k. — Táborszky és Parsch budapesti zenemükereskedésében meg­jelent, ifj. Fahrbach Fülöptöl, egy zongorára alkalmazott walzer: ajánlva Rudolf koronaherczegnek. Ára 2 frt. — N i c o 1 i c h Sándortól: „Hogy volt!“ zongorára alkalmazott eredeti csárdás. Ára egy forint. — Az „egri jogászbál“ ez. keringő, melyről már szóltunk, egye­dül szerzőjénél kapható; egy példány ára 70 kr. A szerző, Zsass- kovszky Károly, lakása: helyben vásártér, 772. sz. — Gabnapiaczokon a behozatal élénkült s ezzel arányosan a vételkedv is növekedett. Az árak 20—30 krral emelkedtek. Tiszta búza 10.40—11.40, rozs és kétszeres 8.80—9.60, árpa 6—7.40, kukoricza 5.20—5.40, zab 5.20—5.60. Felelős szerkesztő: IDx. lESIiss

Next

/
Oldalképek
Tartalom