Eger - hetilap, 1881

1881-12-29 / 52. szám

563

az átkebelezés mellett nyilatkozott. Ezen fennforgó kérdésben a közgyűlés macáévá tette az állandó választmány nézetét, a felírást elhatározta, kifejezést adandó annak, miszerint a megye ismerve mindazon abnormitásokat, melyek a megyék területi beosztásában országszerte léteznek * tudva azt, bogy az semmikép sem szolgál a közigazgatás hasznára, soha sem ragaszkodott abboz, hogy e részben általános, az ország egész területét érintő helyes intézkedések ne történjenek ; mimán azonban azt kénytelen tapasztalni, hogy ezen intézkedések csak részlegesek, s úgyszólván minden rendszert nélkülözve hozattak felszínre, egyáltalában nem járulhat abhoz, hogy nevezett községek a megyéből kikebeleztessenek; kivételt e részben csakis Felsö-Tárkányra nézve volna hajlandó tenni, mely Eger városán át közlekedik jarása székhelyével, de ebben is csak az esetben nyugodnék bele, ba hogy Hevesből Mezö-Tárkány, mint határközség Borsodhoz csatoltatnék. (B.)

— Hymen. Hölgy koszorúnk egy szerény, müveit és szeretetreméltó tágját Bauer Jenny kisasszonyt, Bauer Armin kereskedő leányát, városunkban eléggé ismert és tiszteletben részesülő fiatal kereskedő Rotter Soma úr jegyezte el magának e hó 26-án rokonai körében.

— Hazánk közoktatásügyének állapotáról a közoktatási miniszter kiadta tizedik jelentését, mely az 1879/70 — 1880/81-ik évek tanügyi mozgalmán k nyújtja tükrét. Az ország polgári községeinek száma volt 1869-ben 12,564; 1880-ban 12,814; szaporodás 250. A községek közül 1869-ben helyben tartott iskolát 10,187; 1880-ban 10,664; szaporodás 477, más községgel együtt több 1,097; 1869-ben iskolája nem volt 1,598-tiak ; 1880-ban 274-nek. Az iskolák száma volt 1869-ben 13.798; 1880 ban 15.824; szaporodás 2,026. Az iskolatermek száma volt 1869-ben 16.899; 1880-ban 21,838; szaporodás 4930. A tanítók száma volt: 1869 ben 17,792; 1880-ban 21,664; szaporodás: 3872. Az iskolák fentartására for- dittatott 1869-ben 3 760, 123 forint s ez az állami egyenes adó (57,872,935 fit) 6.49%-ának felelt meg; 1880 ban 10.067,149 írt s ez az állami egyenes adó (78.008.575 frt) 13,320/0-ának felelt meg, szaporodás 6.297 026 frt. A tankötelesek száma volt 1869- ben 2.284,741; 1880-ban 2097,490; apadás 187,251. Tényleg iskolába járt 1869 1.152,115 gyermek; 1880-ban 1.619,692 gyermek; szaporodás 467,577. Fokozatuk szerint vizsgálva az iskolákat 1869-ben csak elemi iskola volt, 1880-ban a 15,824 iskola közt volt 15,652 elemi. 71 felső népiskola s 101 polgári iskola s igy az elemi népiskolák 1854, a felső népiskolák 71, a polgári iskolák 101 szaporodást mutatnak. Ugyanaz idő alatt emelkedett a faiskolák száma 4238-ról 9006-ra s a tornatereké 92-röl 6183-ra. Az államsorsjáték jövedelméből 7000 iskolánál többet láttak el a szükséges taneszközökkel. A tanítók számában a szaporodás 3872, köztük rendes tanító volt 1869-ben 15,968, 1880-ban 18.879; segédtanító 1869-ben 1824, 1880 ban ban 2785. Az oklevéllel biró tanítók száma régebben nem volt kimutatva, jelenleg 17,303, azaz 80°/0, —1869. óta az állami tanítóképzőkből okleveles elemi népiskolai tanító 2256, tanítónő 1445, s közöttük polgári iskolai tanító 310, tanitónö pedig 203 került ki. Megjegyzendő, hogy a 21,664 tanító s tanitónö közül a magyar nyelvet anyanyelvi képességgel birja 15 488, tanulás ú ján szerezte 1745, ellenben 1922 csak kevéssé, 2529 pedig nem birja. Az iskolák jövedelméről s kiadásáról szóló kimutatás szerint a gyarapodás 6.297.026 frt. Ingatlan vagyonból 1869-ben van 151.055 frt, 1880- ban 823,338 frt; tökepénzhöl 77,075 frt, 1880-ban 311.238 frt. Államsegélyből 1869-ben 40,772 frt 1880-ban 689,370 frt ; egyéb forrásokból 1869-ben 215,370: 1880-ben 714 064 frt. A kiadás volt tanítók fizetésére 1869 ben 3.413.048 frt, 1880-ban 7.985,948 frt, tanszerekre 1869-ben 43-202 frt, 1880-ban 122,526 frt; szegény tanulók segítésére 1869-ben 22,281 frt, 1880-ban 97 861 frt. A tankötelesek s tényleg iskolába járó gyermekek számáról szóló kimutatásból kiemeljük, hogy a magyar nyelvű gyermekek (737,587) száma 248,975 el emelkedett: 31.6°/0. Az iskolák tanítási nyelvét tekintve tisztán magyar nyelvű iskolák száma 20°/0-kal nagyobb. A lefolyt tiz év alatt az ország területén 2952 uj iskolaház s 3983 tanterem épült.

— Hohenlohe herczeg magyar állampolgár. Hohenlohe Clodwig herczeg, a sági uradalom tulajdonosa, saját kérelmére magyar honosságot, nyert, és a honpolgári esküt e hó 19-én délben tette le Simon Ödön sopronmegyei alispán kezeibe.

— A magyarországi reáliskolák tanulóinak száma az idén s tavai. A hivatalos lap közli a magyarországi összes reáliskolák tanulóinak kimutatását, összehasonlítva a tanulók tavali számával. A tanulók száma az idén 5010, tavai pedig 5202, a tényleges csökkenés tehát a tavaliboz képest 192.

— A szolnoki ipartársulat legutóbbi választmányi ülésén fon' tos határozatot hozott a tanulók felszabadítására nézve, a mennyiben ez nem mint eddig a havi gyűléseken, hanem külön e czólra kitűzött napokon (gyertyaszentelő, husvét, pünkösd, Sz.-Istváo és karácson napjain) fogna eszközöltetni, mely diszgyülésekre a közönség is hivatalos leend. Ezen gyűléseken ité i meg a választmány a tanuló sajátkezű — szakmába vágó — munkája vagy an- i nak rajza — és az iskolában fölmutatott taneredményböl: vajjoD I a tauuló felszabaditható-e avagy visszautasítandó.

— (Petroleum a Székelyföldön.) A háromszékmegyei gelencei havasokon, Benkö Pál k.-vásárhelyi tekintélyes polgár és fiai pet- roleumforrásra találtak.

— Petroleum Nyitramegyében. Vágujheiy vidékén fölfedezett bő erli petroleumforrásról ad birt egy odavaló iap. A petroleum 0.7723 fajsulylyal egyike volna a legtisztábban aknázott köolajte- lepeknek, s ugyanazon közlés szerint Vágujheiy vidékén és Tren- csénben már fogyasztják is az uj czikket.

— (A magyar pálos szerzetesrend) visszahozatalát indítványozza a „Függetlenség“, hogy aztán a rend tagjai őrizzék a szent jobbot. A pálos rend tudvalevökép kiválóan magyar, itt keletkezett s több századokon át virágzott, jeles férfiúkat adott a hazának úgy egyházi, mint irodalmi téren s tagja volt többek közt Ányos Pál a költő is. József császár eltörölte e hazafias rendet is, melynek utolsó tagjai most Czenstochonban, Orosz-Lengyelországban élik végső napjaikat. A lengyelség és katholicizmus elnyomására törekvő orosz kormány megtiltotta a rendnek uj noviciusok fölvételét s igy lassú kihalásra kárhoztatta. Néhány évvel ezelőtt, mikor egy magyar egyházi iró meglátogatta á kolostort, még három magyar eredetű atyát talált ott. Még néhány év s a rend kihal és vele vesz egy magyar hazafias intézmény, épen most, mikor akadémiánk pályázatot hirdetett e derék rend történetének megírására. Az említett lap tehát indítványozza, hozzuk vissza e rendet és ha Czenstochonban az a néhány magyar pálos netalán már meghalt, bizonynyal akadnak magyar szerzetesek, kik a rend szabályait elfogadják. S ha eddig cseh szerzet őrizte Budavárában a szent jobbot, legyen ez jövőre magyar eredetű szerzet tiszte.

— A névváltoztatások iránt beadott folyamodványok az elintézés könnyítése és gyorsítása végett rendesen csak kellőleg felszerelve és indokolva terjesztendök fel a törvényhatóság által. 1. Különösen pedig az illetők születési bizonyítványaik. 2. Esetleg hiteles atyai vagy gyámhatósági beleegyezés cstaolandó. 3. Az illetőség helye megjelelendő és lehetőleg az illetőségi hatóságnak nyilatkozata bemutatandó; az esetben pedig ha folyamodók nem illetőségük helyén tartózkodnának: 4. a tartózkodási helyen levő közigazgatási hatóságnak nyilatkozata is, tekintettel fökép az illetők ott tartózkodási idejének tartamára és ezen idő alatt tanúsított magaviseletére, melléklendő. 5. Továbbá közlendő folyamodóknak foglalkozása ; végül a folyamodványok, netalán keletkezhető zavarok el- kerülhetése végett folyamodók saját kezű aláírásával. 6. Esetleg pedig tanuk által hitelesített keresztvonással lesznek ellátandók.

— A főváros lakosainak vallása, neme és illetősége. A fővárosi statisztikai hivatal által közzétett az 1881-iki népszámlálásra vonatkozó jeleutés szerint a fővárosnak 360,351 lakossága vallásra nézve a következőleg oszlik meg. Van ugyanis Budapesten római katholikus 242,981, gör. kath. 1267, örmény katholikus 7, görög keleti 1864, ágostai evangélikus 20,040, helv. evang. 22,214, unitárius 119, más keresztény 128, zsidó 70,879, mohamedán 7, egyéb nem keresztény 1, bitfelekezet nélkül 201, még meg nem keresztelt 25. A főszámot véve a főv. népesség közt a nők vannak többségben, mivel 186,613 növel szemben csak 173,983 férfi van. A felekezeteket illetőleg pedig csak a római kath. és belv. evangélikusoknál vannak túlnyomó számban a nők, minden más felekezetűéi a férfiak száma túlnyomó. Illetőségre nézve 237,426 bpesti, 100,297, magyarországi, 18647, osztrák-országi, 3392 külföldi illetőségű, mig 789 egyénnél az illetőség nem volt megállapítható.

— Szinházégések statisztikája. Eddig összesen 516 színház égett meg a világon, ebből 37 kétszer égett le, 7 színház háromszor, közte 3 londoni színház, 4 színház pedig négyszer. A new- yorki Bowery Theatre egymásután ötször, a sevillai Atarazanos Teatro egymásután hétszer égett le. Az 516 sziuházégésböl az Egyesült Államokra 176, Angliára 68, Francziaorszagra 63, Németországra 49, Olaszországra 45 esik. 1761—1770-ig esik 8 szin- házégés, 1771 —1780-ig 9; 1781—1790-ig 11; 1791 —1800-ig 13; 1801 —1810-ig 17; 1811—1820-ig 16. 1820-tól kezdve a színházak keletkezésével együtt nőtt a tüzetesek száma is, úgy hogy 1821 —1830-ig leégett 30 színház; 1831 —1840-ig 25 ; 1841— 1850-ig 43; 1851-1860-ig 67; 1861—1870-ig 97: 1871-től 1877- ig 90. E legutóbbi időszakban tehát egy évre 13 szinbázégés esik. Az 516 színház közül, a mennyire ezt Fölsch statisztikus kikutat-